Queensland északi része és a Torres-szoros zenéje - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:52:22Z

EmbedVideo csere

Bandolo, 2012. február 26., 23:39-n

2012-02-26T23:39:34Z

Bandolo: /* Hangfelvételek */

2011-07-17T20:58:37Z

‎Hangfelvételek

Bandolo, 2011. július 17., 20:58-n

2011-07-17T20:58:05Z

Bandolo, 2011. július 17., 20:56-n

2011-07-17T20:56:53Z

Bandolo: Levédte a(z) Queensland északi része és a Torres-szoros zenéje lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-15T23:32:08Z

Levédte a(z) Queensland északi része és a Torres-szoros zenéje lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Bandolo, 2011. május 13., 13:00-n

2011-05-13T13:00:08Z

Bandolo, 2011. május 13., 12:49-n

2011-05-13T12:49:00Z

Bandolo, 2011. május 1., 23:18-n

2011-05-01T23:18:46Z

Bandolo, 2011. április 30., 20:12-n

2011-04-30T20:12:41Z

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Mint ahogy már Közép-Ausztrália zenéinél is írtuk, a zenei életet rögzítő és leíró kutatómunka kései megkezdésének köszönhetően e terület hagyományos zenei életéről keveset lehet tudni. Az 1950-es évektől kezdődő kutató expedíciók az őslakosság hagyományainak már csak egy töredékét találták, főként a hódító – fehér - kultúra megjelenésének és dominanciájának hatására. Meglehet, ebben a folyamatban szerepet játszott az őslakosok tradíció iránti érdeklődésének csökkenése, - mely szintén az új hatásoknak köszönhető - valamint az eltűnőben lévő klánok, törzsek, és az általuk beszélt nyelvek. Gyakori, hogy egy klán-, vagy törzs a szomszédos népek dalait átvette, melynek nyelve, témája számukra ismeretlen volt. A felvételre került dalok egy része az elveszett háttér miatt lefordíthatatlan. A felvételkészítést szintén hátráltatta a kor (19. század) technikai fejlettsége, a felvevő szerkezetek nehéz kezelhetősége, valamint a felvételkészítés akkor még kiforratlan szakmai múltja. <br>
-{|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right
+{{#ev:youtube|WzQBfZhSVSI|380|right|A Torresz-szorosbeli tánccsoport előadását mutatja be a következő videó. A felvétel elején az énekesek mögött felsorakozott zenészek kezében látható az észak-queenslandi jellegzetes dob, valamint az utóbbi időben elterjedt gitár.}}
-|<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/WzQBfZhSVSI
-height=290
-width=380
-border="0"
-scroll=no
-</websiteFrame>
-|-
 |A Torresz-szorosbeli tánccsoport előadását mutatja be a következő videó. A felvétel elején az énekesek mögött felsorakozott zenészek kezében látható az észak-queenslandi jellegzetes dob, valamint az utóbbi időben elterjedt gitár.
-|}
 Az e területen élő dalokra, melyek a különböző mitológiai témákat fejtik ki, mint ’story song’-ra, vagyis mint „elbeszélő-dalra” utalnak.<ref>Moyle, Alice M.: ''Songs from North Queensland''. Companion booklet. Canberra, 1977, Australian Institute of Aboriginal Studies, 2.o.</ref> E dalok a [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában]] szócikkben tárgyalt klán-dalok csoportjába tartoznak. Melódiájuk szűk sávban mozog, rövid szekciókból állnak, némelyek úgynevezett „hívó-szavakban” (calls) végződnek.<br>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Torresz-szoros-beliek nemzeti zászlója.png|bélyegkép|jobbra|Torres-szoros-beliek zászlaja]]
+[[Fájl:Torresz-szoros-beliek nemzeti zászlója.png|bélyegkép|380 px|jobbra|Torres-szoros-beliek zászlaja]]
 Ausztrália túlnyomó részén a zene vokális, vagyis dalok alkotják. Az általunk most tárgyalt területen az egyes [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon]] hangszerek kísérik, leginkább jellemző a [[ritmusverő fa|ritmusverő fa]], illetve a kontinensen csakis itt használt [[:Kategória:membranofon hangszerek|membranofon]] hangszer, a homokóra formájú, egyik végén [[Hangszerek Ausztráliában|bőrözött dob]]. E hangszerek fából készülnek, a dob esetében a bőr gyíkbőr. E hangszerek szólista használata nem jellemző, kizárólag dalok kíséretére szolgálnak, magukban csak demonstráció kedvéért szólaltatják meg őket.<br>
 A Queensland északi részén élő őslakosok kulturális, illetve zenei életére is hatással volt a kontinenst Pápua Új-Guineával összekötő szoros béli szigetlakókkal, hosszú időn keresztül fennálló kapcsolat, mely kiterjedt a szoroson túlra is, és érintette Pápua Új-Guineát. Mindez kifejeződésre jut az e területeken élők kultuszainak hasonlóságában, a dalokat kísérő táncosok öltözetében, maszkjaiban, az általuk előadott táncokban, illetve - mint fentebb említettük - az ezekre a területekre jellemző (beleértve Pápua Új-Guineát, a Torres-szorost és a Cape York-félsziget északi részét) zenei kíséretként szolgáló dobban. <br>
 Mint ahogy már Közép-Ausztrália zenéinél is írtuk, a zenei életet rögzítő és leíró kutatómunka kései megkezdésének köszönhetően e terület hagyományos zenei életéről keveset lehet tudni. Az 1950-es évektől kezdődő kutató expedíciók az őslakosság hagyományainak már csak egy töredékét találták, főként a hódító – fehér - kultúra megjelenésének és dominanciájának hatására. Meglehet, ebben a folyamatban szerepet játszott az őslakosok tradíció iránti érdeklődésének csökkenése, - mely szintén az új hatásoknak köszönhető - valamint az eltűnőben lévő klánok, törzsek, és az általuk beszélt nyelvek. Gyakori, hogy egy klán-, vagy törzs a szomszédos népek dalait átvette, melynek nyelve, témája számukra ismeretlen volt. A felvételre került dalok egy része az elveszett háttér miatt lefordíthatatlan. A felvételkészítést szintén hátráltatta a kor (19. század) technikai fejlettsége, a felvevő szerkezetek nehéz kezelhetősége, valamint a felvételkészítés akkor még kiforratlan szakmai múltja. <br>
-Az e területen élő dalokra, melyek a különböző mitológiai témákat fejtik ki, mint ’story song’-ra, vagyis mint „elbeszélő-dalra” utalnak.<ref>Moyle, Alice M.: ''Songs from North Queensland''. Companion booklet. Canberra, 1977, Australian Institute of Aboriginal Studies, 2.o.</ref> E dalok a [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában]] szócikkben tárgyalt klán-dalok csoportjába tartoznak. Melódiájuk szűk sávban mozog, rövid szekciókból állnak, némelyek úgynevezett „hívó-szavakban” (calls) végződnek.<br>
+{|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right
-A dalok egy másik formájára a „shake-a-leg”, vagyis „rázd a lábad” elnevezés terjedt el; e dalokat főleg fiatalok adták elő, szórakoztató célzattal. Dobbal és csörgőkkel kísérik. <br>
+|<websiteFrame>
-E területen is, akárcsak Ausztrália többi részén a női dalok külön típust foglalnak el. Témájuk változó, az altatódaloktól a szerelmi énekekig terjed. Némelyikükre, mint varázsdalra hivatkoznak; kétségtelen, hogy a nők által előadott dalok misztikus töltete az egész kontinensen elterjedt (lásd. szerelmi-varázsdalok, melyek előadása főként a nők kiváltsága). Az elmúlt, nagyjából kétszáz év során megjelentek a keresztény témával foglalkozó dalok. Ugyancsak az elmúlt idők változásainak köszönhetően, az 1900-as évek első felétől kezdődően e terület zenei világában helyet kapott az Arnhem-földről importált didzseridu, melyre, mint ’yiki-yiki’ utalnak. Habár mára e hangszer beépült a Queensland északi részén elő őslakosok zenei világába, a didzseridu eredeti származási helyére, illetve a 20. század elejéig a helyi tradícióból való hiányára a mai napig utalnak az itt élők. A modern kor hangszereinek megjelenése hatással van az őslakosok hagyományos zenei világára is. A”szigeteki-stílusú” (Torres-szoros) dalok kíséretében megjelent a gitár és az ukulele.
-==Jegyzetek==
-<references/>
-==Videó==
-A Torresz-szorosbeli tánccsoport előadását mutatja be a következő videó. A felvétel elején az énekesek mögött felsorakozott zenészek kezében látható az észak-queenslandi jellegzetes dob, valamint az utóbbi időben elterjedt gitár.
-<br><br>
-<center>
 <websiteFrame>
 website=http://www.youtube.com/embed/WzQBfZhSVSI
-height=390
+height=290
-width=480
+width=380
-border=0
+border="0"
 scroll=no
 </websiteFrame>
-</center>
+|-
 [[Kategória:Queensland északi része és a Torres-szoros]]
 [[Kategória:Torres-szoros-beliek]]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 ==Jegyzetek==
 <references/>
-==Hangfelvételek==
+==Videó==
 A Torresz-szorosbeli tánccsoport előadását mutatja be a következő videó. A felvétel elején az énekesek mögött felsorakozott zenészek kezében látható az észak-queenslandi jellegzetes dob, valamint az utóbbi időben elterjedt gitár.
 <br><br>

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A Queensland északi részén élő őslakosok kulturális, illetve zenei életére is hatással volt a kontinenst Pápua Új-Guineával összekötő szoros béli szigetlakókkal, hosszú időn keresztül fennálló kapcsolat, mely kiterjedt a szoroson túlra is, és érintette Pápua Új-Guineát. Mindez kifejeződésre jut az e területeken élők kultuszainak hasonlóságában, a dalokat kísérő táncosok öltözetében, maszkjaiban, az általuk előadott táncokban, illetve - mint fentebb említettük - az ezekre a területekre jellemző (beleértve Pápua Új-Guineát, a Torres-szorost és a Cape York-félsziget északi részét) zenei kíséretként szolgáló dobban. <br>
 Mint ahogy már Közép-Ausztrália zenéinél is írtuk, a zenei életet rögzítő és leíró kutatómunka kései megkezdésének köszönhetően e terület hagyományos zenei életéről keveset lehet tudni. Az 1950-es évektől kezdődő kutató expedíciók az őslakosság hagyományainak már csak egy töredékét találták, főként a hódító – fehér - kultúra megjelenésének és dominanciájának hatására. Meglehet, ebben a folyamatban szerepet játszott az őslakosok tradíció iránti érdeklődésének csökkenése, - mely szintén az új hatásoknak köszönhető - valamint az eltűnőben lévő klánok, törzsek, és az általuk beszélt nyelvek. Gyakori, hogy egy klán-, vagy törzs a szomszédos népek dalait átvette, melynek nyelve, témája számukra ismeretlen volt. A felvételre került dalok egy része az elveszett háttér miatt lefordíthatatlan. A felvételkészítést szintén hátráltatta a kor (19. század) technikai fejlettsége, a felvevő szerkezetek nehéz kezelhetősége, valamint a felvételkészítés akkor még kiforratlan szakmai múltja. <br>
-Az e területen élő dalokra, melyek a különböző mitológiai témákat fejtik ki, mint ’story song’-ra, vagyis mint „elbeszélő-dalra” utalnak.<ref>Moyle, Alice M.: Songs from North Queensland. Companion booklet. Canberra,1977, Australian Institute of Aboriginal Studies, 2.o.</ref> E dalok a [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában]] szócikkben tárgyalt klán-dalok csoportjába tartoznak. Melódiájuk szűk sávban mozog, rövid szekciókból állnak, némelyek úgynevezett „hívó-szavakban” (calls) végződnek.<br>
+Az e területen élő dalokra, melyek a különböző mitológiai témákat fejtik ki, mint ’story song’-ra, vagyis mint „elbeszélő-dalra” utalnak.<ref>Moyle, Alice M.: ''Songs from North Queensland''. Companion booklet. Canberra, 1977, Australian Institute of Aboriginal Studies, 2.o.</ref> E dalok a [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában]] szócikkben tárgyalt klán-dalok csoportjába tartoznak. Melódiájuk szűk sávban mozog, rövid szekciókból állnak, némelyek úgynevezett „hívó-szavakban” (calls) végződnek.<br>
 A dalok egy másik formájára a „shake-a-leg”, vagyis „rázd a lábad” elnevezés terjedt el; e dalokat főleg fiatalok adták elő, szórakoztató célzattal. Dobbal és csörgőkkel kísérik. <br>
 E területen is, akárcsak Ausztrália többi részén a női dalok külön típust foglalnak el. Témájuk változó, az altatódaloktól a szerelmi énekekig terjed. Némelyikükre, mint varázsdalra hivatkoznak; kétségtelen, hogy a nők által előadott dalok misztikus töltete az egész kontinensen elterjedt (lásd. szerelmi-varázsdalok, melyek előadása főként a nők kiváltsága). Az elmúlt, nagyjából kétszáz év során megjelentek a keresztény témával foglalkozó dalok. Ugyancsak az elmúlt idők változásainak köszönhetően, az 1900-as évek első felétől kezdődően e terület zenei világában helyet kapott az Arnhem-földről importált didzseridu, melyre, mint ’yiki-yiki’ utalnak. Habár mára e hangszer beépült a Queensland északi részén elő őslakosok zenei világába, a didzseridu eredeti származási helyére, illetve a 20. század elejéig a helyi tradícióból való hiányára a mai napig utalnak az itt élők. A modern kor hangszereinek megjelenése hatással van az őslakosok hagyományos zenei világára is. A”szigeteki-stílusú” (Torres-szoros) dalok kíséretében megjelent a gitár és az ukulele.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 A Queensland északi részén élő őslakosok kulturális, illetve zenei életére is hatással volt a kontinenst Pápua Új-Guineával összekötő szoros béli szigetlakókkal, hosszú időn keresztül fennálló kapcsolat, mely kiterjedt a szoroson túlra is, és érintette Pápua Új-Guineát. Mindez kifejeződésre jut az e területeken élők kultuszainak hasonlóságában, a dalokat kísérő táncosok öltözetében, maszkjaiban, az általuk előadott táncokban, illetve - mint fentebb említettük - az ezekre a területekre jellemző (beleértve Pápua Új-Guineát, a Torres-szorost és a Cape York-félsziget északi részét) zenei kíséretként szolgáló dobban. <br>
 Mint ahogy már Közép-Ausztrália zenéinél is írtuk, a zenei életet rögzítő és leíró kutatómunka kései megkezdésének köszönhetően e terület hagyományos zenei életéről keveset lehet tudni. Az 1950-es évektől kezdődő kutató expedíciók az őslakosság hagyományainak már csak egy töredékét találták, főként a hódító – fehér - kultúra megjelenésének és dominanciájának hatására. Meglehet, ebben a folyamatban szerepet játszott az őslakosok tradíció iránti érdeklődésének csökkenése, - mely szintén az új hatásoknak köszönhető - valamint az eltűnőben lévő klánok, törzsek, és az általuk beszélt nyelvek. Gyakori, hogy egy klán-, vagy törzs a szomszédos népek dalait átvette, melynek nyelve, témája számukra ismeretlen volt. A felvételre került dalok egy része az elveszett háttér miatt lefordíthatatlan. A felvételkészítést szintén hátráltatta a kor (19. század) technikai fejlettsége, a felvevő szerkezetek nehéz kezelhetősége, valamint a felvételkészítés akkor még kiforratlan szakmai múltja. <br>
-Az e területen élő dalokra, melyek a különböző mitológiai témákat fejtik ki, mint ’story song’-ra, vagyis mint „elbeszélő-dalra” utalnak.<ref>Alice M Moyle songs from North Queensland, companion booklet 2.o., Australina Institute of Aboriginal Studies</ref> E dalok a [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában]] szócikkben tárgyalt klán-dalok csoportjába tartoznak. Melódiájuk szűk sávban mozog, rövid szekciókból állnak, némelyek úgynevezett „hívó-szavakban” (calls) végződnek.<br>
+Az e területen élő dalokra, melyek a különböző mitológiai témákat fejtik ki, mint ’story song’-ra, vagyis mint „elbeszélő-dalra” utalnak.<ref>Moyle, Alice M.: Songs from North Queensland. Companion booklet. Canberra,1977, Australian Institute of Aboriginal Studies, 2.o.</ref> E dalok a [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában]] szócikkben tárgyalt klán-dalok csoportjába tartoznak. Melódiájuk szűk sávban mozog, rövid szekciókból állnak, némelyek úgynevezett „hívó-szavakban” (calls) végződnek.<br>
 A dalok egy másik formájára a „shake-a-leg”, vagyis „rázd a lábad” elnevezés terjedt el; e dalokat főleg fiatalok adták elő, szórakoztató célzattal. Dobbal és csörgőkkel kísérik. <br>
 E területen is, akárcsak Ausztrália többi részén a női dalok külön típust foglalnak el. Témájuk változó, az altatódaloktól a szerelmi énekekig terjed. Némelyikükre, mint varázsdalra hivatkoznak; kétségtelen, hogy a nők által előadott dalok misztikus töltete az egész kontinensen elterjedt (lásd. szerelmi-varázsdalok, melyek előadása főként a nők kiváltsága). Az elmúlt, nagyjából kétszáz év során megjelentek a keresztény témával foglalkozó dalok. Ugyancsak az elmúlt idők változásainak köszönhetően, az 1900-as évek első felétől kezdődően e terület zenei világában helyet kapott az Arnhem-földről importált didzseridu, melyre, mint ’yiki-yiki’ utalnak. Habár mára e hangszer beépült a Queensland északi részén elő őslakosok zenei világába, a didzseridu eredeti származási helyére, illetve a 20. század elejéig a helyi tradícióból való hiányára a mai napig utalnak az itt élők. A modern kor hangszereinek megjelenése hatással van az őslakosok hagyományos zenei világára is. A”szigeteki-stílusú” (Torres-szoros) dalok kíséretében megjelent a gitár és az ukulele.

←Régebbi változat		A lap 2011. május 13., 13:00-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl:Torresz-szoros-beliek nemzeti zászlója.png\|bélyegkép\|jobbra\|Torres-szoros-beliek zászlaja]]
	Ausztrália túlnyomó részén a zene vokális, vagyis dalok alkotják. Az általunk most tárgyalt területen az egyes [[:Kategória:idiofon hangszerek\|idiofon]] hangszerek kísérik, leginkább jellemző a [[ritmusverő fa\|ritmusverő fa]], illetve a kontinensen csakis itt használt [[:Kategória:membranofon hangszerek\|membranofon]] hangszer, a homokóra formájú, egyik végén [[Hangszerek Ausztráliában\|bőrözött dob]]. E hangszerek fából készülnek, a dob esetében a bőr gyíkbőr. E hangszerek szólista használata nem jellemző, kizárólag dalok kíséretére szolgálnak, magukban csak demonstráció kedvéért szólaltatják meg őket.<br>		Ausztrália túlnyomó részén a zene vokális, vagyis dalok alkotják. Az általunk most tárgyalt területen az egyes [[:Kategória:idiofon hangszerek\|idiofon]] hangszerek kísérik, leginkább jellemző a [[ritmusverő fa\|ritmusverő fa]], illetve a kontinensen csakis itt használt [[:Kategória:membranofon hangszerek\|membranofon]] hangszer, a homokóra formájú, egyik végén [[Hangszerek Ausztráliában\|bőrözött dob]]. E hangszerek fából készülnek, a dob esetében a bőr gyíkbőr. E hangszerek szólista használata nem jellemző, kizárólag dalok kíséretére szolgálnak, magukban csak demonstráció kedvéért szólaltatják meg őket.<br>
	A Queensland északi részén élő őslakosok kulturális, illetve zenei életére is hatással volt a kontinenst Pápua Új-Guineával összekötő szoros béli szigetlakókkal, hosszú időn keresztül fennálló kapcsolat, mely kiterjedt a szoroson túlra is, és érintette Pápua Új-Guineát. Mindez kifejeződésre jut az e területeken élők kultuszainak hasonlóságában, a dalokat kísérő táncosok öltözetében, maszkjaiban, az általuk előadott táncokban, illetve - mint fentebb említettük - az ezekre a területekre jellemző (beleértve Pápua Új-Guineát, a Torres-szorost és a Cape York-félsziget északi részét) zenei kíséretként szolgáló dobban. <br>		A Queensland északi részén élő őslakosok kulturális, illetve zenei életére is hatással volt a kontinenst Pápua Új-Guineával összekötő szoros béli szigetlakókkal, hosszú időn keresztül fennálló kapcsolat, mely kiterjedt a szoroson túlra is, és érintette Pápua Új-Guineát. Mindez kifejeződésre jut az e területeken élők kultuszainak hasonlóságában, a dalokat kísérő táncosok öltözetében, maszkjaiban, az általuk előadott táncokban, illetve - mint fentebb említettük - az ezekre a területekre jellemző (beleértve Pápua Új-Guineát, a Torres-szorost és a Cape York-félsziget északi részét) zenei kíséretként szolgáló dobban. <br>