http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=RumbaRumba - Laptörténet2026-05-16T08:03:09ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.20.3http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=3938&oldid=prevBandolo: Levédte a(z) Rumba lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))2011-06-15T05:50:56Z<p>Levédte a(z) <a href="/index.php/Rumba" title="Rumba">Rumba</a> lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 15., 05:50-kori változata</td>
</tr></table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=3186&oldid=prevBandolo: /* Hatásai */2011-06-02T23:59:38Z<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Hatásai</span></span></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. június 2., 23:59-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">37. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">37. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba (guaguancó) világszerte nagyon népszerűvé vált, amikor a hetvenes években New Yorkban létrejött a salsa. A Fania lemezkiadó által létrehozott „műfaj” sok afro-karibi ritmust felhasznált, és a dallamos guaguancó rengeteg előadónak szolgáltatott izgalmas zenei kiindulópontot. Celia Cruz és Hector Lavoe számos nagy slágerét inspirálta a rumba (Quimbara, Aguanile). Nagyon hamar megtalálta az útját a jazzhez, és változatos zenei találkozásokat eredményezett (pl. Jerry Gonzales & Fort Apache Band vagy Alfredo Rodriguez zenekara). A rumba jelen van a modern kubai hip-hopban (Orishas), sőt, az elektronikus zenében is feltűnnek dallamai, lüktetése.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba (guaguancó) világszerte nagyon népszerűvé vált, amikor a hetvenes években New Yorkban létrejött a salsa. A Fania lemezkiadó által létrehozott „műfaj” sok afro-karibi ritmust felhasznált, és a dallamos guaguancó rengeteg előadónak szolgáltatott izgalmas zenei kiindulópontot. Celia Cruz és Hector Lavoe számos nagy slágerét inspirálta a rumba (Quimbara, Aguanile). Nagyon hamar megtalálta az útját a jazzhez, és változatos zenei találkozásokat eredményezett (pl. Jerry Gonzales & Fort Apache Band vagy Alfredo Rodriguez zenekara). A rumba jelen van a modern kubai hip-hopban (Orishas), sőt, az elektronikus zenében is feltűnnek dallamai, lüktetése.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Kuba]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Kuba]]</div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins style="color: red; font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Kategória:Stílusok és műfajok]]</ins></div></td></tr>
<!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2951:newid:3186 -->
</table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=2951&oldid=prevEthnosound1, 2011. május 22., 01:45-n2011-05-22T01:45:34Z<p></p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<col class='diff-marker' />
<col class='diff-content' />
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='2' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 22., 01:45-kori változata</td>
</tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno">2. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">2. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Története===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Története===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről beszélünk, amely nem azonos a báltermi rumbával, illetve afrikai névrokonával. A kubai rumba Havanna szegénynegyedeiben, kikötőiben, valamint Matanzas tartományban jött létre a 19. század vége körül. A spanyol gyarmatosítók által a szigetre hozott zenei kultúra és az afrikai rabszolgák tradicionális zenéi egyaránt hatással voltak rá.  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről beszélünk, amely nem azonos a báltermi rumbával, illetve afrikai névrokonával. A kubai rumba Havanna szegénynegyedeiben, kikötőiben, valamint Matanzas tartományban jött létre a 19. század vége körül. A spanyol gyarmatosítók által a szigetre hozott zenei kultúra és az afrikai rabszolgák tradicionális zenéi egyaránt hatással voltak rá.  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A fekete lakosság szegény rétegei a szertartásos zenék mellett egy olyan zenei formát hoztak létre, amelyben megjelenhettek a hétköznapi életük történései, valamint reflektálhattak szociális és politikai eseményekre is. A rumba különféle stílusai gúnyos történeteket mesélnek korrupt kormányzókról, búslakodnak egy elárult szerelem miatt, vagy éppen hétköznapi témákat emelnek szürreális magasságokba az improvizáció segítségével. Fernando Ortiz szerint a kubai rumba őse a nyugat-afrikai mandinga népcsoport gangá törzseinek zenéje. A congo és yoruba népek zenéivel, valamint a spanyol flamencóval való keveredés eredményeképpen azonban nagyon nehéz pontosan meghatározni a műfaj gyökereit. Három fő stílusa a yambú, a guaguancó és a columbia.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">[[Fájl: rumba1.jpg|bélyegkép|jobbra|Latin táncbajnoskág döntője, 2005, USA. Fotó: Valentin Chmerkovskiy és Valeriya Kozharinova. Szerző: Tendancer.]]</ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A fekete lakosság szegény rétegei a szertartásos zenék mellett egy olyan zenei formát hoztak létre, amelyben megjelenhettek a hétköznapi életük történései, valamint reflektálhattak szociális és politikai eseményekre is. A rumba különféle stílusai gúnyos történeteket mesélnek korrupt kormányzókról, búslakodnak egy elárult szerelem miatt, vagy éppen hétköznapi témákat emelnek szürreális magasságokba az improvizáció segítségével. Fernando Ortiz szerint a kubai rumba őse a nyugat-afrikai <ins class="diffchange diffchange-inline">[[:Kategória:Mande|</ins>mandinga<ins class="diffchange diffchange-inline">]] </ins>népcsoport gangá törzseinek zenéje. A congo és yoruba népek zenéivel, valamint a spanyol flamencóval való keveredés eredményeképpen azonban nagyon nehéz pontosan meghatározni a műfaj gyökereit. Három fő stílusa a yambú, a guaguancó és a columbia.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Jellege===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Jellege===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba együttese hagyományosan ütőhangszerekből, énekesből (és kórusból), valamint táncosokból áll. A zenei összetevők stílusonként különbözhetnek. Dalszövegei nagyrészt improvizatívak, gyakran a hétköznapi élet témáiból táplálkoznak, sokszor obszcének, illetve groteszkek. A tánc jellege szerint lehet páros, illetve szóló. A ritmusok szervező eleme a (rumba) clave, amelyet a claves nevű hangszeren játszanak. Ez a ritmus (valamint az énekes és a kórus kérdés-válasz játéka) két jellegzetes afrikai hatás eredményeképpen jött létre. A dobok három szerepet látnak el: a legmélyebb a tumbadora, amely a tempót határozza meg. A segundo (tres dos) a clave ritmusát ellenpontozza, míg a legmagasabb hangfekvésű quintó a táncos mozgásával szinkronban improvizál, bizonyos részeknél szólót játszik.  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba együttese hagyományosan ütőhangszerekből, énekesből (és kórusból), valamint táncosokból áll. A zenei összetevők stílusonként különbözhetnek. Dalszövegei nagyrészt improvizatívak, gyakran a hétköznapi élet témáiból táplálkoznak, sokszor obszcének, illetve groteszkek. A tánc jellege szerint lehet páros, illetve szóló. A ritmusok szervező eleme a (rumba) clave, amelyet a claves nevű hangszeren játszanak. Ez a ritmus (valamint az énekes és a kórus kérdés-válasz játéka) két jellegzetes afrikai hatás eredményeképpen jött létre. A dobok három szerepet látnak el: a legmélyebb a tumbadora, amely a tempót határozza meg. A segundo (tres dos) a clave ritmusát ellenpontozza, míg a legmagasabb hangfekvésű quintó a táncos mozgásával szinkronban improvizál, bizonyos részeknél szólót játszik.  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Stílusai===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Stílusai===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A legrégebbi rumba stílus a yambú, amelyet az „öregek rumbájának” is neveznek. Ez lassabb tempójú, és nem tumbadorákon (kongákon) játsszák, hanem cajónokon. Páros tánc, mely során a férfi megpróbálja elcsábítani párját. A ritmus erősen szinkópált,  4/4-es. A dal általában egy dianának nevezett énekszólammal kezdődik, amelyet a decimar követ – ez néhány versszakos, vokális téma. Később kérdés-felelet játék alakul ki a kórus és a szólóénekes között, amely emelkedettebb hangulatot teremt. A szólódob játéka és a táncosok lépései egymást inspirálják.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A legrégebbi rumba stílus a <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>yambú<ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>, amelyet az „öregek rumbájának” is neveznek. Ez lassabb tempójú, és nem tumbadorákon (kongákon) játsszák, hanem cajónokon. Páros tánc, mely során a férfi megpróbálja elcsábítani párját. A ritmus erősen szinkópált,  4/4-es. A dal általában egy dianának nevezett énekszólammal kezdődik, amelyet a decimar követ – ez néhány versszakos, vokális téma. Később kérdés-felelet játék alakul ki a kórus és a szólóénekes között, amely emelkedettebb hangulatot teremt. A szólódob játéka és a táncosok lépései egymást inspirálják.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A guaguancó gyorsabb tempójú, modernebb rumba. Hangszerei a tumbadorák, de a modern rumbaegyüttesek változatos hangszerelésekkel gazdagították. A tánc erotikusabb jellegű, a férfi kihívó csípőmozgással és akrobatikus táncfigurákkal próbálja meghódítani a nőt. A koreográfiában használatos egy kendő is, mellyel a nő csípőjét próbálja eltakarni, hogy a férfi táncos ne érhessen hozzá. Kitérő mozgásokkal védekezik, de egyúttal csábító gesztusokat is tesz. A koreográfia szabálya, hogy a táncosok nem érnek egymáshoz. A ritmus feszes, jellemzően 4/4-ben írható le, a dobok összjátéka által kialakuló ereszkedő dallam nagyon jellegzetes.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba columbia gyors tempójú, 6/8-os ritmus, mely Matanzas tartományból származik. Nevével ellentétben nincs köze a dél-amerikai Kolumbiához. Ez szólótánc, amelyet kizárólag férfi adhat elő. A sokszor akrobatikus táncra nagy hatással volt a gyarmati időkben Kubában gyakorolt harcművészet, az El Juego de Maní. Az előadásnak gyakorta kellékei kések vagy machete-k (bozótvágó kés), melyek segítségével a táncos legyőzi ellenfelét, illetve demonstrálja erejét, talpraesettségét, humorát. A mozdulatokra mind a spanyol flamenco, mind a kongói táncok hatással voltak. A rumba többi stílusához hasonlóan a columbia is két részből áll: a dal első részében az énektéma hangzik el, a másodikban pedig a táncos(ok) és a szólódob improvizációja dominál. A stílus egy fontos jellemzője a llorao, a kórus által ismételt kiáltás. A dal változatos témákról szólhat, és jellemzően sok benne az afrikai eredetű szó.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>guaguancó<ins class="diffchange diffchange-inline">'' </ins>gyorsabb tempójú, modernebb rumba. Hangszerei a tumbadorák, de a modern rumbaegyüttesek változatos hangszerelésekkel gazdagították. A tánc erotikusabb jellegű, a férfi kihívó csípőmozgással és akrobatikus táncfigurákkal próbálja meghódítani a nőt. A koreográfiában használatos egy kendő is, mellyel a nő csípőjét próbálja eltakarni, hogy a férfi táncos ne érhessen hozzá. Kitérő mozgásokkal védekezik, de egyúttal csábító gesztusokat is tesz. A koreográfia szabálya, hogy a táncosok nem érnek egymáshoz. A ritmus feszes, jellemzően 4/4-ben írható le, a dobok összjátéka által kialakuló ereszkedő dallam nagyon jellegzetes.</div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline"><br></ins></div></td></tr>
<tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>rumba columbia<ins class="diffchange diffchange-inline">'' </ins>gyors tempójú, 6/8-os ritmus, mely Matanzas tartományból származik. Nevével ellentétben nincs köze a dél-amerikai Kolumbiához. Ez szólótánc, amelyet kizárólag férfi adhat elő. A sokszor akrobatikus táncra nagy hatással volt a gyarmati időkben Kubában gyakorolt harcművészet, az El Juego de Maní. Az előadásnak gyakorta kellékei kések vagy machete-k (bozótvágó kés), melyek segítségével a táncos legyőzi ellenfelét, illetve demonstrálja erejét, talpraesettségét, humorát. A mozdulatokra mind a spanyol flamenco, mind a kongói táncok hatással voltak. A rumba többi stílusához hasonlóan a columbia is két részből áll: a dal első részében az énektéma hangzik el, a másodikban pedig a táncos(ok) és a szólódob improvizációja dominál. A stílus egy fontos jellemzője a <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>llorao<ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>, a kórus által ismételt kiáltás. A dal változatos témákról szólhat, és jellemzően sok benne az afrikai eredetű szó.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Előadói===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Előadói===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*Tradicionális együttesek:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>*Tradicionális együttesek:</div></td></tr>
<tr><td colspan="2" class="diff-lineno">26. sor:</td>
<td colspan="2" class="diff-lineno">33. sor:</td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Los  Rumberos de Cuba<br></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>Los  Rumberos de Cuba<br></div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Hangszerek, hangszerelés===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Hangszerek, hangszerelés===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="background: #ffa; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba legfontosabb szólama a már említett clave, amely ostinato ritmust játszik. Gyakran kíséri a palitos (’verők’), amely egy ezt kiegészítő, sűrűbb ritmus. A palitost a catán (kivájt bambuszdarab), olykor egy dob testén, vagy a guagua nevű kivájt fadarabon ütik. A háromféle méretű és hangfekvésű dob egymást kiegészítő, dallamos ritmust játszik, melyben főleg a szólódob improvizál. A régies rumbát a clave (időnként a palitossal együtt) kezdi el. A dobok sorban lépnek be (tumba, segundo, quinto). Előfordul, hogy a dal egy megkomponált uniszónóval kezdődik. Az ének bevezető része a „Diana”, amely egy vokálisan improvizált dallam, ez utal a későbbi témára. Ezután a szólóénekes bevezeti a dal szöveges részét. Ezt a kórus is énekelheti. A rumba emelkedett része egy zenei kérdés-felelet játék: az énekes improvizál, a kórus válaszol. A quinto és a táncos(ok) összjátéka ekkor éri el a csúcspontot.  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="background: #cfc; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba legfontosabb szólama a már említett <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>clave<ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>, amely <ins class="diffchange diffchange-inline">[http://hu.wikipedia.org/wiki/Ostinato </ins>ostinato<ins class="diffchange diffchange-inline">] </ins>ritmust játszik. Gyakran kíséri a <ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>palitos<ins class="diffchange diffchange-inline">'' </ins>(’verők’), amely egy ezt kiegészítő, sűrűbb ritmus. A palitost a catán (kivájt bambuszdarab), olykor egy dob testén, vagy a guagua nevű kivájt fadarabon ütik. A háromféle méretű és hangfekvésű dob egymást kiegészítő, dallamos ritmust játszik, melyben főleg a szólódob improvizál. A régies rumbát a clave (időnként a palitossal együtt) kezdi el. A dobok sorban lépnek be (<ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>tumba, segundo, quinto<ins class="diffchange diffchange-inline">''</ins>). Előfordul, hogy a dal egy megkomponált uniszónóval kezdődik. Az ének bevezető része a „Diana”, amely egy vokálisan improvizált dallam, ez utal a későbbi témára. Ezután a szólóénekes bevezeti a dal szöveges részét. Ezt a kórus is énekelheti. A rumba emelkedett része egy zenei kérdés-felelet játék: az énekes improvizál, a kórus válaszol. A quinto és a táncos(ok) összjátéka ekkor éri el a csúcspontot.  </div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Hatásai===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>===Hatásai===</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba (guaguancó) világszerte nagyon népszerűvé vált, amikor a hetvenes években New Yorkban létrejött a salsa. A Fania lemezkiadó által létrehozott „műfaj” sok afro-karibi ritmust felhasznált, és a dallamos guaguancó rengeteg előadónak szolgáltatott izgalmas zenei kiindulópontot. Celia Cruz és Hector Lavoe számos nagy slágerét inspirálta a rumba (Quimbara, Aguanile). Nagyon hamar megtalálta az útját a jazzhez, és változatos zenei találkozásokat eredményezett (pl. Jerry Gonzales & Fort Apache Band vagy Alfredo Rodriguez zenekara). A rumba jelen van a modern kubai hip-hopban (Orishas), sőt, az elektronikus zenében is feltűnnek dallamai, lüktetése.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>A rumba (guaguancó) világszerte nagyon népszerűvé vált, amikor a hetvenes években New Yorkban létrejött a salsa. A Fania lemezkiadó által létrehozott „műfaj” sok afro-karibi ritmust felhasznált, és a dallamos guaguancó rengeteg előadónak szolgáltatott izgalmas zenei kiindulópontot. Celia Cruz és Hector Lavoe számos nagy slágerét inspirálta a rumba (Quimbara, Aguanile). Nagyon hamar megtalálta az útját a jazzhez, és változatos zenei találkozásokat eredményezett (pl. Jerry Gonzales & Fort Apache Band vagy Alfredo Rodriguez zenekara). A rumba jelen van a modern kubai hip-hopban (Orishas), sőt, az elektronikus zenében is feltűnnek dallamai, lüktetése.</div></td></tr>
<tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Kuba]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background: #eee; color:black; font-size: smaller;"><div>[[Kategória:Kuba]]</div></td></tr>
<!-- diff cache key fszek_nepzenetar-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:2099:newid:2951 -->
</table>Ethnosound1http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=2099&oldid=prevBandolo, 2011. május 9., 11:20-n2011-05-09T11:20:35Z<p></p>
<a href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=2099&oldid=2097">Változtatások megtekintése</a>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=2097&oldid=prevBandolo: Hagyományos zenei műfajok, stílusok Kubában lapot átneveztem Rumba névre2011-05-09T11:17:27Z<p><a href="/index.php?title=Hagyom%C3%A1nyos_zenei_m%C5%B1fajok,_st%C3%ADlusok_Kub%C3%A1ban&action=edit&redlink=1" class="new" title="Hagyományos zenei műfajok, stílusok Kubában (a lap nem létezik)">Hagyományos zenei műfajok, stílusok Kubában</a> lapot átneveztem <a href="/index.php/Rumba" title="Rumba">Rumba</a> névre</p>
<table class='diff diff-contentalign-left'>
<tr style='vertical-align: top;'>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">←Régebbi változat</td>
<td colspan='1' style="background-color: white; color:black;">A lap 2011. május 9., 11:17-kori változata</td>
</tr></table>Bandolohttp://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=2096&oldid=prevBandolo: Új oldal, tartalma: „==A rumba== ===Története=== A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről be…”2011-05-09T11:17:08Z<p>Új oldal, tartalma: „==A rumba== ===Története=== A kubai zenében a rumba több ritmust és zenét jelöl. Jelen esetben az afrikai és spanyol hatások által kialakított tánczenéről be…”</p>
<a href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Rumba&diff=2096">Változtatások megtekintése</a>Bandolo