Sangban - Laptörténet

Csampai: EmbedVideo csere

2013-04-03T09:10:01Z

EmbedVideo csere

Csampai: Visszavontam 27.101.112.11 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5273)

2012-03-03T18:12:16Z

Visszavontam 27.101.112.11 (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 5273)

Bandolo: Levédte a(z) Sangban lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2012-03-03T17:02:00Z

Levédte a(z) Sangban lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

27.101.112.11: /* Kapcsolódó szócikkek */

2012-03-03T13:28:36Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-06-29T09:12:06Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. június 29., 09:08-n

2011-06-29T09:08:43Z

Bandolo, 2011. június 29., 08:59-n

2011-06-29T08:59:13Z

Bandolo: Új oldal, tartalma: „==Kapcsolódó szócikkek== *10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke Kategória:Hangszerek”

2011-06-13T17:32:45Z

Új oldal, tartalma: „==Kapcsolódó szócikkek== *10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke Kategória:Hangszerek”

Új lap

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
[[Kategória:Hangszerek]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A sangban a mande basszusdobok [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|hármas szettjének]] egyik tagja, kísérőhangszerként használják. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a [[Kenkeni|kenkeni]], a középső méretű a sangban és a legnagyobb a [[Dundun|dundun]] (vagy dundunba). A sangban egy kontra-basszus, az vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A sangban fatestét, akár a basszus-hangszerek többi tagját (kenkeni, dundun) egy fatörzsből faragják, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek. <br>
 A ritmusok többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A sangban, akár a dundun, mikor alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ám néhol a variációk kibővülnek, és a különböző patternek között szóló-improvizációt építenek a játékába. Egy gyakorlott dundun, vagy sangban-játékos keze alatt valóságos lüktetéssé alakulnak a ritmusképletek, s e hullámzó alap adja a lelkét a ráépülő djembe-játéknak.<br>
-<center>
+{{#ev:youtube|U-mIqdVXygY|380|center|A videón bemutatásra kerül a kuku nevű ritmus dundun-része, ahogyan azt Guineában játsszák.}}
-<websiteFrame>
+<br>
-website=http://www.youtube.com/embed/U-mIqdVXygY
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center><br>
-<div align=center>''A videón bemutatásra kerül a kuku nevű ritmus dundun-része, ahogyan azt Guineában játsszák.''</div>
-−
 ==Kapcsolódó szócikkek==

←Régebbi változat		A lap 2012. március 3., 18:12-kori változata
13. sor:		13. sor:


−	~~Vir y yo casi seguro que soamvs!!!!! Que ganas de saber algo me1s del libro que tiene una pintaza que no veas ^^Un besotee guapiii~~	+	==Kapcsolódó szócikkek==
		+	*[[Djembe (jembe)]]
		+	*[[9. A mande dobokról általában]]
		+	*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
		+	*[[Dundun]]
		+	[[Kategória:Hangszerek]]
		+	[[Kategória:Membranofon hangszerek]]

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
-==Kapcsolódó szócikkek==
+Vir y yo casi seguro que soamvs!!!!! Que ganas de saber algo me1s del libro que tiene una pintaza que no veas ^^Un besotee guapiii
-*[[Djembe (jembe)]]
-*[[9. A mande dobokról általában]]
-*[[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke]]
-*[[Dundun]]
-[[Kategória:Hangszerek]]
-[[Kategória:Membranofon hangszerek]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 29., 09:12-kori változata
19. sor:		19. sor:
	*[[Dundun]]		*[[Dundun]]
	[[Kategória:Hangszerek]]		[[Kategória:Hangszerek]]
		+	[[Kategória:Membranofon hangszerek]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A sangban a mande basszusdobok hármas szettjének egyik tagja, kísérőhangszerként használják. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a kenkeni, a középső méretű a sangban és a legnagyobb a dundun (vagy dundunba). A sangban egy kontra-basszus, az vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A sangban fatestét, akár a basszus-hangszerek többi tagját (kenkeni, dundun) egy fatörzsből faragják, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek. <br>
+A sangban a mande basszusdobok [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|hármas szettjének]] egyik tagja, kísérőhangszerként használják. Maliban inkább párban, Guineában hármas szettet használnak, melyben a legkisebb a [[Kenkeni|kenkeni]], a középső méretű a sangban és a legnagyobb a [[Dundun|dundun]] (vagy dundunba). A sangban egy kontra-basszus, az vezeti a legtöbb ritmusképletet, melyet a kenkeni kísér, és a nagy dundun másik vezető-ritmust visz. A sangban fatestét, akár a basszus-hangszerek többi tagját (kenkeni, dundun) egy fatörzsből faragják, ám törzse egyenes, akár egy hordóé. Két felére kecske, vagy marhabőrt feszítenek, és játék közben (némely helyen) a bal vállra akasztják, és jobb kézzel, faütővel ütik. A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga, vagy nege, ami annyit tesz, fém) tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával, vagy fémpálcával ütnek. <br>
 A ritmusok többféle ütéstechnikát tartalmaznak, a leggyakoribb, mikor a bőrt megütve az ütő lepattan (lazább csuklóval), illetve néha az ütőt a bőrhöz hozzányomják, amely egyfajta tompább, lefogott hangot eredményez. A sangban, akár a dundun, mikor alap-kíséretet játszik, rövid, csekély mértékben változatos ritmusképleteket használ, ám néhol a variációk kibővülnek, és a különböző patternek között szóló-improvizációt építenek a játékába. Egy gyakorlott dundun, vagy sangban-játékos keze alatt valóságos lüktetéssé alakulnak a ritmusképletek, s e hullámzó alap adja a lelkét a ráépülő djembe-játéknak.<br>
-http://www.youtube.com/watch?v=U-mIqdVXygY&feature=related<br>
+<center>
-A videón bemutatásra kerül a kuku nevű ritmus dundun-része, ahogyan azt Guineában játsszák.
+<websiteFrame>