Tama (tamani, a mande beszélődob) - Laptörténet

Csampai: Fszek saját video link

2013-04-03T12:26:21Z

Fszek saját video link

Csampai: EmbedVideo csere

2013-03-29T13:55:49Z

EmbedVideo csere

Bandolo, 2011. október 19., 11:03-n

2011-10-19T11:03:23Z

Bandolo, 2011. október 19., 11:03-n

2011-10-19T11:03:00Z

Bandolo, 2011. október 19., 11:00-n

2011-10-19T11:00:56Z

Bandolo: Tama (tamani) lapot átneveztem Tama (tamani, a mande beszélődob) névre

2011-06-29T12:02:35Z

Tama (tamani) lapot átneveztem Tama (tamani, a mande beszélődob) névre

Bandolo, 2011. június 28., 06:46-n

2011-06-28T06:46:08Z

Bandolo, 2011. június 28., 06:36-n

2011-06-28T06:36:45Z

Bandolo, 2011. június 28., 06:32-n

2011-06-28T06:32:42Z

Bandolo, 2011. június 27., 23:51-n

2011-06-27T23:51:47Z

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 Virtuóz tama játék:
 <center>
-<websiteFrame>
+<div align=center>[http://www.fszek.hu/~videotar/afrosound/tama.html Tama játék]<br><i>(A videofájl a hivatkozásra kattintva tekinthető meg.)</i></div><br>
-website=http://www.fszek.hu/~videotar/afrosound/tama.html
-height=400
-width=100%
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
 ==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke|dundun]] kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.<br>Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk.  <br><br>
 <table align=center><tr><td width=60%>
-<center>
+{{#ev:youtube|k6o5rkMtRTU|380|center|}}
-<websiteFrame>
+</td>
-website=http://www.youtube.com/embed/k6o5rkMtRTU
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center></td>
 <td width=50%>
-<center>
+{{#ev:youtube|dQOzuaJ0p-4|380|center|}}
-<websiteFrame>
+</td><tr>
-website=http://www.youtube.com/embed/dQOzuaJ0p-4
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center></td><tr>
 <td width=60% align=center>
 ''Thione Diop szólózik a tamán. A felvétel Szenegálban készült.<br> Őt Papemodou Diop, Ousemane N’Diaye, és Abdoulaye N’Diaye kísérik. <br>A videóban sabar is látható és hallható,<br> amely dob Szenegál jellemző hangszere.''</td>
@@ 37. sor: / 23. sor: @@
 <br><br>
 <table align=center><tr><td width=60%>
-<center>
+{{#ev:youtube|2ssw4ehw33c|380|center|}}
-<websiteFrame>
+</td><td width=50%>
-website=http://www.youtube.com/embed/2ssw4ehw33c
+{{#ev:youtube|ehuMUfebPTE|380|center|}}
-height=290
+</td><tr><td width=60%  align=center>
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame></center>
-</td><td width=50%><center>
-<websiteFrame>
-website=http://www.youtube.com/embed/ehuMUfebPTE
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center></td><tr><td width=60%  align=center>
 ''Pape Diouf bemutatja a tamát''</td><td width=50%>''Tamani és djembe együtt''</td></table>
 <br><br>
-<center>
-<websiteFrame>
+{{#ev:youtube|p9DQKnlDOKI|380|center|Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.}}
-website=http://www.youtube.com/embed/p9DQKnlDOKI
-height=290
-width=380
-border=0
-scroll=no
-</websiteFrame>
-</center>
-<div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div>
 Virtuóz tama játék:

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 <div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div>
-Virtuóz tama játék
+Virtuóz tama játék:
 <center>
 <websiteFrame>

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 <div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div>
 <center>
 <websiteFrame>

←Régebbi változat		A lap 2011. október 19., 11:00-kori változata
67. sor:		67. sor:
	<div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div>		<div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. <br>Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div>

		+	<center>
		+	<websiteFrame>
		+	website=http://www.fszek.hu/~videotar/afrosound/tama.html
		+	height=400
		+	width=100%
		+	border=0
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	</center>

	==Kapcsolódó szócikkek==		==Kapcsolódó szócikkek==

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 }}
-A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb előfordulása a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso bala mellett őriznek (lásd a balafonról szóló szócikket).<br>
+A tama egy jellegzetesen homokóra formájú, kétfenekű és kisméretű dob, melyen vékony zsinórozás szorítja a két bőrfelületet a hangszervéghez. Játék közben a bal vállra akasztva, a hónalj alá fogják, s hol erősebben, hol kevésbé erősen, a dobtesthez szorított karral változtatják a hangmagasságot (így megfeszítik a bőrt tartó zsinórozást, melyet az erősen beszűkített fatest bőven enged, s ezáltal megfeszül a bőr), miközben a balkéz ujjaival, illetve a jobb kézben tartott kis, görbítetten faragott ütővel ütik. E dob és sajátos játéktechnikája olyasfajta, szinte dallamszerű hangzást eredményez, amit akár a beszédhez is hasonlíthatnánk, ebből származik e hangszer másik elnevezése, beszélő dob. Legjellemzőbb [[:Kategória:Mandék|előfordulása]] a soninkék és a xasonkák között volt, mára azonban az egész szavanna, illetve Szahel-régióban elterjedt, és nemcsak a mande népek között (a wolofoknál a szenegáli régióban, Ghanában, ahol kissé nagyobbá vált, akárcsak Nigériában a yorubáknál). Mindamellett a mandék is használtak nagyobb fajtájú tamát, egyet a Sosso [[Bala (balafon)|bala]] mellett őriznek.<br>
-A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a dundun kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza. Manapság a tamát a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség.<br>Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Hagyományosan e hangszerrel mali-i jelimuso-kat, azaz női jeliket kísértek.
+A tamát is hol úgy ütik, hogy az ütő hirtelen lepattan, hol a bőrt megnyomva, mint korábban a [[10. A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke
-Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk.  <br><br>
+|dundun]] kapcsán is írtuk, ezáltal színesítve a hangzásvilágot. Sok esetben használják párban, az egyik hangszer játssza a szólórészt, a másik a kíséretet. Az utóbbi rövid, nem nagyon variált, inkább egységes alapot ad, akár a szintén korábban taglalt dundun, a másik azonban egynél több képletet is tartalmazhat, mely mind egyedi, s melyek közé szólórész épül. A játék közben a zenész egész teste mozgásban van, miközben karjával a hangmagasságot szabályozza.<br>Manapság a tamát talán a modern szenegáli zenéből ismerheti a nagyközönség, vagy a guineai és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk és hallhatjuk. Tradicionálisan mali jelimusokat, azaz női jeliket kísértek vele, ám ma inkább Guineából és Maliból származó zenekarokban, illetve balettekben láthatjuk, hallhatjuk.  <br><br>
 <table align=center><tr><td>
 <center>
@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 ''Remek tama-szólót láthatunk és hallhatunk szintén Szenegálból.<br> Az aláfestő dobok a sabar és a djembe.''</td></table>
 <table align=center><tr><td>
 <center>
 <websiteFrame>
@@ 54. sor: / 53. sor: @@
 scroll=no
 </websiteFrame>
-</center></td></table>
+</center></td><tr><td>
-Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. Számos koncertet ad a világ minden részén:
+''Pape Diouf bemutatja a tamát''</td><td>''Tamani és djembe együtt''</td></table>
 <center>
 <websiteFrame>
@@ 65. sor: / 65. sor: @@
 </websiteFrame>
 </center>
+<div align=center>''Baba Sissoko a világ egyik leghíresebb tama előadója. Számos koncertet ad a világ minden részén.''</div>