Tende - Laptörténet

Csampai, 2013. április 3., 09:12-n

2013-04-03T09:12:43Z

Bandolo: Levédte a(z) Tende lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-09T17:03:07Z

Levédte a(z) Tende lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1: /* A tende, mint hangszer */

2011-06-02T08:16:37Z

‎A tende, mint hangszer

Ethnosound1: /* A tende, mint hangszer */

2011-06-02T08:16:26Z

‎A tende, mint hangszer

Ethnosound1: /* A tende, mint hangszer */

2011-06-02T08:15:50Z

‎A tende, mint hangszer

Ethnosound1, 2011. május 15., 10:22-n

2011-05-15T10:22:00Z

Ethnosound1: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-15T10:21:27Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Ethnosound1, 2011. május 15., 10:20-n

2011-05-15T10:20:50Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Tende” lapról

2011-05-15T09:11:01Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Tende” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Tende lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-09T15:16:45Z

Levédte a(z) Tende lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-[[Tuareg táncok]] <br>
+*[[Tuareg táncok]]
-[[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél]]<br>
+*[[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél]]
-[[Tuareg hangszerek]]<br>
+*[[Tuareg hangszerek]]
-−
 [[Kategória: Tuareg]]
 [[Kategória: Hangszerek]]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 E mozsárból átalakított dob valószínűleg egy új keletű hangszer, mely az 1930-as évek előtt nem ilyen formában létezett. Leírások adnak útmutatást arról, hogy a tendé korábban talán valóban waterdrum lehetett, vagy más, esetleg a hauszák (szintén nomád nép a Szahelben) által használt dob, melyet minden bizonnyal a nyugati, illetve déli területek törzsei által Maliból és Nigerből szerzett szolgák révén ismerhettek meg, s mely szintén a kulturális keveredésről adhat számot.
-<br><br><br><br>
+<br><br>
 ==A tevetánc – tende n-emnas==

←Régebbi változat		A lap 2011. június 2., 08:16-kori változata
23. sor:		23. sor:

	E mozsárból átalakított dob valószínűleg egy új keletű hangszer, mely az 1930-as évek előtt nem ilyen formában létezett. Leírások adnak útmutatást arról, hogy a tendé korábban talán valóban waterdrum lehetett, vagy más, esetleg a hauszák (szintén nomád nép a Szahelben) által használt dob, melyet minden bizonnyal a nyugati, illetve déli területek törzsei által Maliból és Nigerből szerzett szolgák révén ismerhettek meg, s mely szintén a kulturális keveredésről adhat számot.		E mozsárból átalakított dob valószínűleg egy új keletű hangszer, mely az 1930-as évek előtt nem ilyen formában létezett. Leírások adnak útmutatást arról, hogy a tendé korábban talán valóban waterdrum lehetett, vagy más, esetleg a hauszák (szintén nomád nép a Szahelben) által használt dob, melyet minden bizonnyal a nyugati, illetve déli területek törzsei által Maliból és Nigerből szerzett szolgák révén ismerhettek meg, s mely szintén a kulturális keveredésről adhat számot.
		+
		+	<br><br><br><br>

	==A tevetánc – tende n-emnas==		==A tevetánc – tende n-emnas==

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 {{Hangszer infobox
-|kép = [[Fájl:.jpg|220px]]
+|kép = [[Fájl:t7.jpg|220px]]
 |képaláírás =
 |név = Tende
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 |zenei kultúra = tuareg
 |hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Membranofon_hangszerek Membranofon hangszerek]
-|forrás =
+|forrás = Fehér Károly
 }}

←Régebbi változat		A lap 2011. május 15., 10:22-kori változata
56. sor:		56. sor:

	[[Kategória: Tuareg]]		[[Kategória: Tuareg]]
−	[[Kategória: ~~Hangszer~~]]	+	[[Kategória: Hangszerek]]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 ==A tende, mint hangszer==
-Ahogyan arra már utaltunk a tende elnevezés egy hangszert is jelöl, ez pedig egy nem túl nagy mozsár, melyet a mindennapi élethez, az ételek készítéséhez használnak. Utaltunk már arra, hogy a nomád életmód nem engedheti meg a felesleges, tehát a megélhetéshez nélkülözhető tárgyak tartását, melyek plusz súlyt jelentenének a vándorlások alatt. Ezért érthető, hogy a mozsár alakul át kissé más funkciójú használati eszközzé, a dobbá.. Két nehéz, fából készült mozsártörőt használnak az előzőleg benedvesített kecskebőr felfeszítéséhez, melyekre rácsavarják a bőr két végét, s azt végül kötéllel rögzítik a mozsár tetejére, melyet utólagosan még megfeszíthetnek, így lesz belőle egyfenekű dob. (kép)
+{{Hangszer infobox
 A szeánsz alatt vízzel locsolgatják a bőrt, néhány területen a megfelelő hangzás kedvéért vizet öntenek a mozsárba, hogy azt megmozgatva, belülről tarthassák nedvesen a bőrt. (Sok leírás adta meg e technika után a tendére tévesen a waterdrum, (nyersfordításban vízidob) elnevezést, melyről azonban meg kell jegyeznünk, hogy egy teljesen más fajta nyugat-afrikai hangszerre utal.)
 Ezáltal, illetve ezzel a technikával egy érdekes, tompán „puffogó” hangú hangszert kapunk, mely jellegzetes hang a tende eseményekkor, s az általa adott ritmust énekkel, és tánccal követik (főleg tevetánccal).
-E mozsárból átalakított dob valószínűleg egy új keletű hangszer, mely az 1930-as évek előtt nem ilyen formában létezett. Leírások adnak útmutatást arról, hogy a tendé korábban talán valóban waterdrum lehetett, vagy más, esetleg a hauszák (szintén nomád nép a Szahelben) által használt dob, melyet minden bizonnyal a nyugati, illetve déli területek törzsei által Maliból és Nigerből szerzett szolgák révén ismerhettek meg, s mely szintén a kulturális keveredésről adhat számot. (Garland – Encyclopedia of World Music Vol. I – Africa/Tuareg Music: The rise of tende).
 ==A tevetánc – tende n-emnas==
@@ 15. sor: / 28. sor: @@
 A tende-dobot legfőképpen a tevés felvonulással egybekötött ceremóniák alatt használják, melyet születéskor, házasságkor, tisztelt látogatók érkezésekor, vagy hasonló, társadalmi eseményekkor hallhatunk és láthatunk. Nagyon klasszikus tuareg esemény a tevetánc (tende n-emnas – emnas: fordított „e”-vel kezdődik, azaz a tevék tendéje), melyen a nők középen ülnek, énekelnek és a tendét ütik, miközben a férfiak, magas, fehér harci tevéjükön teljes ünnepi díszben ülve, körülöttük parádézva erődemonstrációt tartanak. Hangosan kurjongatnak, miközben alaposan megjárattatják állataikat, gyakran vágtáznak. Felemelő látvány.
-(videoanyag: Saját videofelvétel Essakane, 2005.)
+[[(videoanyag: Saját videofelvétel Essakane, 2005.)]]
 Ez valóban az erő demonstrációja, a bátorságé és ügyességé, mely során a férfiak bemutatják tevegelési tudományukat. Az asszonyok és nők előtt pózolnak a magas nyergekben, és egyúttal az irántuk érzett tiszteletüket is kifejezik.
 A tende zenei és táncos eseményben hallható énekek szövegei utalnak is a tevékre, kiemelik azok fenséges mozgását, szépségét és minden nemes tulajdonságát, ám a dalok többsége a legügyesebb tevéseket, a legjobb harcosokat említi, vagyis az emberekről szólnak. A dalok témája általában a szerelem, de lehet társadalomkritika is, amiből láthatjuk, hogy ez egy, a közösség életéhez, érzelmeihez kapcsolódó ünnepség, melyben annak minden tagja részt vehet. Gyakorlatilag mindenfajta társadalmi vonatkozású téma előfordulhat a tendén, gyakran az énekes egyéni véleménye is kifejeződhet személyekkel, vagy valamely történéssel kapcsolatosan, így ezen szövegek hírközlésként is megállják helyüket. Főleg nagyobb összejövetelek idején, az egyes, távolabbi területeken élő klánok találkozásakor. Ilyenkor a klánok fiataljai megismerhetik egymást, párt találhatnak, mely során az egyes fiatal férfiak, akik még nem találtak párra, ugyancsak kitesznek magukért, táncuk nem más, mint afféle „legényes”.
 Videoanyag: Essakane, 2005 (a szerző saját felvétele)
 Az északi tende n’emnas kissé eltér a déli területekétől, ott a nők egyfajta zümmögő, egyenletes alaphanggal törik meg a szólóénekes hangját, mely impulzívan szuggesztív, kissé hipnotikus hatást kölcsönöz a játéknak.
@@ 27. sor: / 42. sor: @@
 Nigerben a tende n’tagbast (tánc tende) néven ismert táncos szeánsszal ünneplik a házasságot, születést, s egyéb közösségi eseményeket, melyen azonban csak a művészek, akik az alacsonyabb kasztba tartoznak és a nemesség fekete bőrű hűbéreseinek férfitagjai táncolnak. Nemes tuareg, hagyományosan legalábbis nem táncol.
-A körbe egy, vagy több férfi lép és tesz pár táncmozdulatot, majd kilép, vagy kilépnek, miközben hangos kurjongatással ösztönzik egymást, sokszor nagy port kevernek. A nők énekelnek, és jellegzetes nyelvrebegtetéssel előadott, magas hangú sikoltásokkal tűzdelik a háttérben szóló zenét, valamint az assakalabu nevű hangszerrel ütik a ritmust, mely egy vízzel feltöltött edényben felfelé fordított fél-tök, a déli területeken, a fekete-afrikai kultúrákban elterjedt waterdrum egy fajtája.
 (Waterdrum, vízi-dob: egy nagyobb kivájt kalabas-tökbe, mely nagyméretű, kemény héjú tökfajta, vizet öntenek, egy kisebb másik kalabas-tököt felfelé fordítva tesznek bele és annak tetejét ütik. Hangja tompa, puffogó, Nyugat-Afrikában sokfelé elterjedt.)
-Másfajta ritmushangszert is használnak, ez az ekanzam, mely egy keretes dob s melyen nők és férfiak is játszanak.
+Másfajta ritmushangszert is használnak, ez az ekanzam, mely egy keretes dob s melyen nők és férfiak is játszanak. Ha pedig nincs kéznél hangszer, akkor énekelnek és tapssal adják a ritmust (a hangszer nélküli előadást ezele n’tagbast-nak hívják). A tende n’tagbast lassúbb ritmusú, mint a tende n’emnas, de a tánctól függően léteznek variációi. A dallamot a szólista és a két részre osztott kórus szólaltatja meg, mely a déli tende n’emnas jellegzetessége.
 Ha pedig nincs kéznél hangszer, akkor énekelnek és tapssal adják a ritmust (a hangszer nélküli előadást ezele n’tagbast-nak hívják)
-A tende n’tagbast lassúbb ritmusú, mint a tende n’emnas, de a tánctól függően léteznek variációi. A dallamot a szólista és a két részre osztott kórus szólaltatja meg, mely a déli tende n’emnas jellegzetessége.
+==Kapcsolódó szócikkek==
 [[Kategória: Tuareg]]