<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?303"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je</id>
		<title>Tibet hagyományos zenéje - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T15:12:06Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.20.3</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je&amp;diff=5013&amp;oldid=prev</id>
		<title>Bandolo: Levédte a(z) Tibet hagyományos zenéje lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je&amp;diff=5013&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-10-12T20:58:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Levédte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php/Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je&quot; title=&quot;Tibet hagyományos zenéje&quot;&gt;Tibet hagyományos zenéje&lt;/a&gt; lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))&lt;/p&gt;
&lt;table class='diff diff-contentalign-left'&gt;
			&lt;tr style='vertical-align: top;'&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
			&lt;td colspan='1' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. október 12., 20:58-kori változata&lt;/td&gt;
			&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Bandolo</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je&amp;diff=4692&amp;oldid=prev</id>
		<title>Ethnosound1: Új oldal, tartalma: „	Ha Tibet zenéjéről beszélünk, mindenkinek elsőként a kolostori zene jut az eszébe, mivel ezt a menekült lámák, már évtizedekkel ezelőtt, világszerte ismert…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Tibet_hagyom%C3%A1nyos_zen%C3%A9je&amp;diff=4692&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-09-25T22:50:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „	Ha Tibet zenéjéről beszélünk, mindenkinek elsőként a kolostori zene jut az eszébe, mivel ezt a menekült lámák, már évtizedekkel ezelőtt, világszerte ismert…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;	Ha Tibet zenéjéről beszélünk, mindenkinek elsőként a kolostori zene jut az eszébe, mivel ezt a menekült lámák, már évtizedekkel ezelőtt, világszerte ismertté tették. A nyugati világ megannyi tibeti buddhista központjában nap mint nap felcsendülnek az európai fül számára kissé szokatlan hangok, hangzások. Emellett egyre inkább kezd ismerté válni a tibeti népzene is, mivel az indiai menekült központjukban, Dháramszalában (h. = a Tan lakóhelye), 1959-ben megalapított TIPA (Tibetan Institute of Performing Arts), ami tulajdonképpen a tibeti állami népi együttes, nyugaton egyre több előadást tart. Ezt az együttest a jelenlegi dalai láma indítványozására hozták létre, azért, hogy, megmentse és megőrizze Tibet hagyományos zene, tánc és színházművészetét. Ez az intézet nagy hangsúlyt fektet a tibeti tehetséges fiatalok felkutatására, és a hagyományos tibeti kultúra élő gyakorlására. Ez a csoport többször turnézott a nyugati országokban, és az onnan kivált zenészek jó néhánya nyugat telepedett le (hogy csak a hazánkban jártakat említsük: Namgyal Lhamo ban, Tendzin Gönpo Párizsban él). A világzene divatjának 80-as évekbeli előretörésével az egyes népek autentikus népi hagyománya kezd a művelt nyugati ember számára is ismerté válni. Azonban Tibet hagyományos zenéjéről beszélünk, akkor nemcsak a szakrális vallási és szekuláris népzenét kell megemlíteni. A tibetiek belső felosztása szerint a fentieken kívül beszélnek a tibeti operáról, arisztokratikus zenéről, a dalai lámák udvari zenéjéről. A szakrális zenben megkülönböztethetjük a kolostori meditációs és a csham (t: 'chams) táncrituálék zenéjét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Mivel Tibet kultúráját, mélyen áthatja a vallási szemlélet, még a mindennapi munkákat, vagy háztartásbeli tevékenységeket is, természetes, hogy a zenének is ez adja az alapját. Nemcsak a lámák szertartási zenéje, de a népzene sem érthető a vallás szellemiségének és szimbólumainak ismerete nélkül. A népdalszövegek, a szerelmes dalok is bővelkednek vallási jelképekben. A mélyen vallásos tibeti nép, amikor kifejezi az érzelmeit, örömét és bánatát, természetességgel nyúl a kelléktárához. A hangszereik motívumai szintén rendre vallásos szimbólumok. Ezért a tibeti zene és hangszerek alaposabb megismeréséhez elengedhetetlen a vallási hagyományuk áttekintése.   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A XX. században Thupten Gyaco (t: Thub-bstan rGya-mtsho) (1875-1933) a XIII. dalai láma élete utolsó időszakában igyekezett megnyitni országát a nyugati civilizáció irányába, felismerte, hogy a rég elmaradt modernizáció a fennmaradásuk záloga. Ezt a gyakorlatot folytatta Tendzin Gyaco (t: bsTan-'dzin rGya-mtsho) (1935-), a XIV. dalai láma is. Mindezek hatására a nyugati kultúra, így az európai művészetek is ismertté váltak a tibeti értelmiségiek körében. A XX. század második felétől, a kínai megszállás után, a technikai fejlesztéseknek köszönhetően, a globalizáció egyre erőteljesebben elérte Tibetet, aminek következtében sokféle nyugati művészeti forma bukkant fel a „Világ Tetején”. Ez a zenében is megfigyelhető, amire jó példa a tibeti popzene kibontakozása. Nem meglepő, hogy a világhálón bárki hallgathat tibeti rappet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória: Tibet]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Ethnosound1</name></author>	</entry>

	</feed>