Tuareg hangszerek - Laptörténet

Csampai, 2013. március 29., 13:57-n

2013-03-29T13:57:30Z

Csampai: Levédte a(z) Tuareg hangszerek lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-15T10:52:57Z

Levédte a(z) Tuareg hangszerek lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1, 2011. június 2., 08:36-n

2011-06-02T08:36:16Z

Ethnosound1, 2011. június 2., 08:35-n

2011-06-02T08:35:59Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 10:46-n

2011-05-15T10:46:11Z

Ethnosound2, 2011. május 14., 15:39-n

2011-05-14T15:39:00Z

Ethnosound2: Új oldal, tartalma: „A tuaregek legfontosab hangszerei az imzad, a tende, és a tahardent. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csa…”

2011-05-14T15:37:42Z

Új oldal, tartalma: „A tuaregek legfontosab hangszerei az imzad, a tende, és a tahardent. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csa…”

Új lap

A tuaregek legfontosab hangszerei az imzad, a tende, és a tahardent. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.

==Tazâwat==

A tazâwat egy közepes méretű és mélységű fatál (néhol kalabas-tök), melyre nedves kecske- vagy marhabőrt feszítenek, s melyen kizárólag nők játszanak Niger Azawagh régiójában. Assakalabuval, illetve tapssal, esetleg anzaddal kísérik, és általában gyógyítási ceremóniák alkalmával használják. A hangszer elé telepednek a földön és kézzel ütik. Néhány játékos virtuóz ritmust játszik rajta, általában azonban monoton, egyszerű ritmusképlet kapcsolódik hozzá. Északi verziója a tegennewt, mely az Ahaggar-hegységben ismert, és fából vagy fémtálból készül.

==Attebel==

Az attebel egy nagyméretű dobfajta, amely a tuareg törzsi vezetőkhöz, illetve magas rangúakhoz köthető. Csak bizonyos alkalmakkor és csupán egyes kiváltságos törzsi tagok játszanak rajta, olyan eseményekkor, mint a törzsfő beiktatása vagy muszlim ünnepek, a régi időkben e dob szólalt meg a harcba való felhívás során is.
A dob a tazâwathoz hasonló, ám annál szélesebb és mélyebb, de másképpen is játszanak rajta. A föld felett, kötelekkel felfüggesztett dobot két férfi üti felváltva. Mivel a tuaregek hisznek abban, hogy a doboknak misztikus erejük van, készítésük, tárolásuk, szállításuk és a játékra való felkészülés is bizonyos rituálék szerint zajlik; előírásokhoz, tabukhoz kötött, habár mióta az egykori egységes és nagy törzsi rendszer felbomlott, ezek a szokások is veszítettek eredetiségükből és szigorúságukból.

==Әkänzam==

Az əkänzam egy keskeny, egyfenekű keretes-dob, az európai tamburinhoz hasonló, de nincsenek rajta csengettyűk. Kézben tartva, mind a nők, mind a férfiak játszanak rajta. Méretét tekintve általában 25-30 cm átmérőjű. A déli tendék jellemző hangszere, leginkább azokon az összejöveteleken fordul elő, melyek alkalmával főként a művész-kasztba tartozó zenészek az elsődleges előadók. Ilyen eseményekkor egynél több əkänzam is megszólalhat.

==Fuvola (tazammart, tasansagh, hausza)==

Saját örömükre vagy az állatok tereléséhez a pásztorok fuvolát is használnak, melyet játék közben kissé oldalra fordítanak; ennek neve északon tazammart, délen tasansagh, vagy hausza nevén sarewa. A hangszer körülbelül egy méter hosszú, és 2-5 cm vastag, egyik végén négy lyukkal. Az akácia üreges szárából vagy gyökeréből készítik, manapság azonban inkább plasztik vagy fém az alapanyaga, gyakran bőrrel burkolják, és bőrszálakkal díszítik.
A fuvola játékstílusa az adott helytől függően változatos, vokális elemekkel sohasem kísérik, van azonban egy sajátos jellemzője, mely e játékstílust mégis megkülönbözteti egy hagyományosnak mondható fuvolajátéktól. Maga a zenész énekel bele bizonyos alkalmakkor hangszerébe, illetve játékába, így vokalizációval együtt szólaltatja meg hangszerét, melynek köszönhetően az előadásmód rendkívül líraivá, néhol panaszosan „fájóvá” válik.
Manapság, a globalizáció, illetve a városiasodás hatására, a hangszer kikerült eredeti, kisebb csoportok alkotta közegéből, és szólóhangszerré lépett elő – Nyugat-Afrikában többfelé is megtalálhatjuk. Másik elnevezése a fula-flute, vagyis ’fula fuvola’, mely a fula, fulani népcsoportra utal.

[[Kategória: Tuareg]]

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-[[A zene és ének szerepe a tuaregek társadalmában]]
+*[[A zene és ének szerepe a tuaregek társadalmában]]
 [[Kategória: Tuareg]]

←Régebbi változat		A lap 2011. június 2., 08:36-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	[[Fájl: t15.jpg\|bélyegkép\|~~jobbra~~\|Egy fa árnyékában hűsölő tuareg. A szerző saját felvétele.]]	+	[[Fájl: t15.jpg\|bélyegkép\|balra\|Egy fa árnyékában hűsölő tuareg. A szerző saját felvétele.]]

	A tuaregek legfontosab hangszerei az [[imzad]], a [[tende]], és a [[tahardent]]. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.		A tuaregek legfontosab hangszerei az [[imzad]], a [[tende]], és a [[tahardent]]. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.

←Régebbi változat		A lap 2011. június 2., 08:35-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	[[Fájl: t15.jpg\|bélyegkép\|jobbra\|Egy fa árnyékában hűsölő tuareg. A szerző saját felvétele.]]
		+
	A tuaregek legfontosab hangszerei az [[imzad]], a [[tende]], és a [[tahardent]]. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.		A tuaregek legfontosab hangszerei az [[imzad]], a [[tende]], és a [[tahardent]]. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.

←Régebbi változat		A lap 2011. május 14., 15:39-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	A tuaregek legfontosab hangszerei az imzad, a tende, és a tahardent. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.	+	A tuaregek legfontosab hangszerei az [[imzad]], a [[tende]], és a [[tahardent]]. Ezekről külön szócikkekben olvashatsz. A továbbiakban olyan hangszerekről lesz szó, melyek csak egy adott területre jellemzőek, vagy bizonyos személyek által, illetve alkalmak kapcsán szólaltatnak meg.

	==Tazâwat==		==Tazâwat==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 ==Tazâwat==
-A tazâwat egy közepes méretű és mélységű fatál (néhol kalabas-tök), melyre nedves kecske- vagy marhabőrt feszítenek, s melyen kizárólag nők játszanak Niger Azawagh régiójában. Assakalabuval, illetve tapssal, esetleg anzaddal kísérik, és általában gyógyítási ceremóniák alkalmával használják. A hangszer elé telepednek a földön és kézzel ütik. Néhány játékos virtuóz ritmust játszik rajta, általában azonban monoton, egyszerű ritmusképlet kapcsolódik hozzá. Északi verziója a tegennewt, mely az Ahaggar-hegységben ismert, és fából vagy fémtálból készül.
+A tazâwat egy közepes méretű és mélységű fatál (néhol kalabas-tök), melyre nedves kecske- vagy marhabőrt feszítenek, s melyen kizárólag nők játszanak Niger Azawagh régiójában. Assakalabuval, illetve tapssal, esetleg anzaddal kísérik, és általában [[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél|gyógyítási ceremóniák]] alkalmával használják. A hangszer elé telepednek a földön és kézzel ütik. Néhány játékos virtuóz ritmust játszik rajta, általában azonban monoton, egyszerű ritmusképlet kapcsolódik hozzá. Északi verziója a ''tegennewt'', mely az Ahaggar-hegységben ismert, és fából vagy fémtálból készül.
 ==Attebel==
 Az attebel egy nagyméretű dobfajta, amely a tuareg törzsi vezetőkhöz, illetve magas rangúakhoz köthető. Csak bizonyos alkalmakkor és csupán egyes kiváltságos törzsi tagok játszanak rajta, olyan eseményekkor, mint a törzsfő beiktatása vagy muszlim ünnepek, a régi időkben e dob szólalt meg a harcba való felhívás során is.
-A dob a tazâwathoz hasonló, ám annál szélesebb és mélyebb, de másképpen is játszanak rajta. A föld felett, kötelekkel felfüggesztett dobot két férfi üti felváltva. Mivel a tuaregek hisznek abban, hogy a doboknak misztikus erejük van, készítésük, tárolásuk, szállításuk és a játékra való felkészülés is bizonyos rituálék szerint zajlik; előírásokhoz, tabukhoz kötött, habár mióta az egykori egységes és nagy törzsi rendszer felbomlott, ezek a szokások is veszítettek eredetiségükből és szigorúságukból.
+A dob a ''tazâwathoz'' hasonló, ám annál szélesebb és mélyebb, de másképpen is játszanak rajta. A föld felett, kötelekkel felfüggesztett dobot két férfi üti felváltva. Mivel a tuaregek hisznek abban, hogy a doboknak misztikus erejük van, készítésük, tárolásuk, szállításuk és a játékra való felkészülés is bizonyos rituálék szerint zajlik; előírásokhoz, tabukhoz kötött, habár mióta az egykori egységes és nagy törzsi rendszer felbomlott, ezek a szokások is veszítettek eredetiségükből és szigorúságukból.
 ==Әkänzam==
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 ==Fuvola (tazammart, tasansagh, hausza)==
-Saját örömükre vagy az állatok tereléséhez a pásztorok fuvolát is használnak, melyet játék közben kissé oldalra fordítanak; ennek neve északon tazammart, délen tasansagh, vagy hausza nevén sarewa. A hangszer körülbelül egy méter hosszú, és 2-5 cm vastag, egyik végén négy lyukkal. Az akácia üreges szárából vagy gyökeréből készítik, manapság azonban inkább plasztik vagy fém az alapanyaga, gyakran bőrrel burkolják, és bőrszálakkal díszítik.
+Saját örömükre vagy az állatok tereléséhez a pásztorok fuvolát is használnak, melyet játék közben kissé oldalra fordítanak; ennek neve északon ''tazammart'', délen ''tasansagh'', vagy hausza nevén ''sarewa''. A hangszer körülbelül egy méter hosszú, és 2-5 cm vastag, egyik végén négy lyukkal. Az akácia üreges szárából vagy gyökeréből készítik, manapság azonban inkább plasztik vagy fém az alapanyaga, gyakran bőrrel burkolják, és bőrszálakkal díszítik.
 A fuvola játékstílusa az adott helytől függően változatos, vokális elemekkel sohasem kísérik, van azonban egy sajátos jellemzője, mely e játékstílust mégis megkülönbözteti egy hagyományosnak mondható fuvolajátéktól. Maga a zenész énekel bele bizonyos alkalmakkor hangszerébe, illetve játékába, így vokalizációval együtt szólaltatja meg hangszerét, melynek köszönhetően az előadásmód rendkívül líraivá, néhol panaszosan „fájóvá” válik.
 Manapság, a globalizáció, illetve a városiasodás hatására, a hangszer kikerült eredeti, kisebb csoportok alkotta közegéből, és szólóhangszerré lépett elő – Nyugat-Afrikában többfelé is megtalálhatjuk. Másik elnevezése a fula-flute, vagyis ’fula fuvola’, mely a fula, fulani népcsoportra utal.
 [[Kategória: Tuareg]]