Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél - Laptörténet

Bandolo: Levédte a(z) Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-06-09T17:02:37Z

Levédte a(z) Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound1, 2011. június 2., 08:33-n

2011-06-02T08:33:38Z

Ethnosound1, 2011. június 2., 08:33-n

2011-06-02T08:33:00Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 10:29-n

2011-05-15T10:29:06Z

Ethnosound1, 2011. május 15., 10:26-n

2011-05-15T10:26:19Z

Bandolo: Eltávolította a védelmet a(z) „Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél” lapról

2011-05-15T09:09:18Z

Eltávolította a védelmet a(z) „Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél” lapról

Bandolo: Levédte a(z) Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

2011-05-09T22:01:20Z

Levédte a(z) Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))

Ethnosound2: Új oldal, tartalma: „A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros ka…”

2011-05-09T21:10:51Z

Új oldal, tartalma: „A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros ka…”

Új lap

A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak. A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. Sok helyen a gyógyítási ceremóniát az arab szó el janun fejezi ki, az Ahaggarban úgy nevezik: alhinen, mely ’megszállottságot, őrületet’ jelent. Niger tuareg lakta vidékein tende n-gumatan-nak hívják – a guma a páciensre utal, aki legtöbb esetben a közösség valamely nőtagja (akinek személye a régi valláshoz és hitvilághoz jobban kötődik), és akiért a közösség megtartja a ceremóniát.
A kék nép mélyen hisz a zene erejében, s főleg az erős ritmusokban potenciális erőket éreznek, így énekkel, tapssal és dobolással kísért szeánsszal gyógyítanak. Hiszik, hogy a zene révén megszabadíthatják a pácienst bizonyos ártó szellemektől, melyek a lelke köré gyűltek, s így megbetegíthették. (Ezen gyakorlattal a világ számos más hagyományos közösségében is találkozhatunk).
E szeánszokra késő éjjel kerül sor, amikor bizonyos, hogy a spirituális világgal kapcsolatos szellemek aktívabbak, s azokat az emberek is intenzívebben megélhetik. Olyankor kórusban énekelnek, tapsolnak, egy férfi vagy nő tendén vagy assakalabun játszik. Ez utóbbit csak a nők szólaltatják meg. Lényeges továbbá, hogy a férfi résztvevők mély és érdesen morgó hangon követik a nők által életre keltett zenét és énekeiket. Ez a tahəmahənt.
A guma, vagyis a páciens középen ül vagy áll, és a dob adta ritmusnak megfelelően hajlong, átvéve annak testre (is) ható hatásait. A családtagok körbeülik a zenészcsoportot, s ők is tapsolnak, vagy akár a kórussal énekelnek.
A spirituális, illetve jelen esetben szakrális dalok, a taps és a férfiak jellegzetes, búgó, mély hangja vezeti a pácienst egyfajta megváltozott tudatállapotba, mely akár transzállapotot is jelenthet. A közösség több éjszakán át ismételheti a szeánszot, ha azt szükségesnek tartja, mindazonáltal, mivel jól ismerik a szellemi világot, mely körülveszi őket, előre tudják, körülbelül hány „kezelés” szükséges a várt hatás eléréséhez, tehát a gyógyuláshoz.
A múltban a gyógyításhoz jobban kötődő, minden bizonnyal specifikusabb szövegek, és talán azzal szorosabb összefüggésben lévő zenei elemek és énekek tartozhattak, manapság azonban e praktikában olyan dalokat és zenei előadásokat használnak, melyet a közösség hozzá köthetőnek és hatásosnak vél.
A tempó a tende n-gumatan-hoz hasonló, kissé lassúbb, mint a tende n’emnas vagy a tende n’tagbast.
E lassú tempó, valamint a férfiak mély és összehúzott torokkal, ritmusos légzéssel való hangképzése adja a tende n-gumatan egyediségét és teszi megkülönböztethetővé a többi tendétől.

[[Kategória: Tuareg]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl: t17.jpg|bélyegkép|balra|Fotó: Fehér Károly]]
@@ 20. sor: / 19. sor: @@
 <br>
 <br>
 A spirituális, illetve jelen esetben szakrális dalok, a taps és a férfiak jellegzetes, búgó, mély hangja vezeti a pácienst egyfajta megváltozott tudatállapotba, mely akár transzállapotot is jelenthet. A közösség több éjszakán át ismételheti a szeánszot, ha azt szükségesnek tartja, mindazonáltal, mivel jól ismerik a szellemi világot, mely körülveszi őket, előre tudják, körülbelül hány „kezelés” szükséges a várt hatás eléréséhez, tehát a gyógyuláshoz.
 <br>
@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 A tempó a tende n-gumatan-hoz hasonló, kissé lassúbb, mint a ''tende n’emnas'' vagy a ''tende n’tagbast''. E lassú tempó, valamint a férfiak mély és összehúzott torokkal, ritmusos légzéssel való hangképzése adja a tende n-gumatan egyediségét és teszi megkülönböztethetővé a többi tendétől.
-[[Fájl: t13.jpg|bélyegkép|jobbra|A szerző saját felvétele.]]
 =Kapcsolódó szócikkek=

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.
 <br>
@@ 24. sor: / 27. sor: @@
 <br>
 A tempó a tende n-gumatan-hoz hasonló, kissé lassúbb, mint a ''tende n’emnas'' vagy a ''tende n’tagbast''. E lassú tempó, valamint a férfiak mély és összehúzott torokkal, ritmusos légzéssel való hangképzése adja a tende n-gumatan egyediségét és teszi megkülönböztethetővé a többi tendétől.
 =Kapcsolódó szócikkek=
 [[Tende]]
 [[Kategória: Tuareg]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 <br>
 <br>
-E szeánszokra késő éjjel kerül sor, amikor bizonyos, hogy a spirituális világgal kapcsolatos szellemek aktívabbak, s azokat az emberek is intenzívebben megélhetik. Olyankor kórusban énekelnek, tapsolnak, egy férfi vagy nő tendén vagy assakalabun játszik. Ez utóbbit csak a nők szólaltatják meg. Lényeges továbbá, hogy a férfi résztvevők mély és érdesen morgó hangon követik a nők által életre keltett zenét és énekeiket. Ez a ''[[Tahardent|tahəmahənt]]''.
+E szeánszokra késő éjjel kerül sor, amikor bizonyos, hogy a spirituális világgal kapcsolatos szellemek aktívabbak, s azokat az emberek is intenzívebben megélhetik. Olyankor kórusban énekelnek, tapsolnak, egy férfi vagy nő tendén vagy assakalabun játszik. Ez utóbbit csak a nők szólaltatják meg. Lényeges továbbá, hogy a férfi résztvevők mély és érdesen morgó hangon követik a nők által életre keltett zenét és énekeiket. Ez a ''tahəmahənt''.
 <br>
 <br>
@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 A tempó a tende n-gumatan-hoz hasonló, kissé lassúbb, mint a ''tende n’emnas'' vagy a ''tende n’tagbast''. E lassú tempó, valamint a férfiak mély és összehúzott torokkal, ritmusos légzéssel való hangképzése adja a tende n-gumatan egyediségét és teszi megkülönböztethetővé a többi tendétől.
 =Kapcsolódó szócikkek=
-[[Tahardent]]
+[[Tende]]
 [[Kategória: Tuareg]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak. A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. Sok helyen a gyógyítási ceremóniát az arab szó el janun fejezi ki, az Ahaggarban úgy nevezik: alhinen, mely ’megszállottságot, őrületet’ jelent. Niger tuareg lakta vidékein tende n-gumatan-nak hívják – a guma a páciensre utal, aki legtöbb esetben a közösség valamely nőtagja (akinek személye a régi valláshoz és hitvilághoz jobban kötődik), és akiért a közösség megtartja a ceremóniát.
+A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.
 A kék nép mélyen hisz a zene erejében, s főleg az erős ritmusokban potenciális erőket éreznek, így énekkel, tapssal és dobolással kísért szeánsszal gyógyítanak. Hiszik, hogy a zene révén megszabadíthatják a pácienst bizonyos ártó szellemektől, melyek a lelke köré gyűltek, s így megbetegíthették. (Ezen gyakorlattal a világ számos más hagyományos közösségében is találkozhatunk).
-E szeánszokra késő éjjel kerül sor, amikor bizonyos, hogy a spirituális világgal kapcsolatos szellemek aktívabbak, s azokat az emberek is intenzívebben megélhetik. Olyankor kórusban énekelnek, tapsolnak, egy férfi vagy nő tendén vagy assakalabun játszik. Ez utóbbit csak a nők szólaltatják meg. Lényeges továbbá, hogy a férfi résztvevők mély és érdesen morgó hangon követik a nők által életre keltett zenét és énekeiket. Ez a tahəmahənt.
+<br>
-A guma, vagyis a páciens középen ül vagy áll, és a dob adta ritmusnak megfelelően hajlong, átvéve annak testre (is) ható hatásait. A családtagok körbeülik a zenészcsoportot, s ők is tapsolnak, vagy akár a kórussal énekelnek.
+<br>
 A spirituális, illetve jelen esetben szakrális dalok, a taps és a férfiak jellegzetes, búgó, mély hangja vezeti a pácienst egyfajta megváltozott tudatállapotba, mely akár transzállapotot is jelenthet. A közösség több éjszakán át ismételheti a szeánszot, ha azt szükségesnek tartja, mindazonáltal, mivel jól ismerik a szellemi világot, mely körülveszi őket, előre tudják, körülbelül hány „kezelés” szükséges a várt hatás eléréséhez, tehát a gyógyuláshoz.
 A múltban a gyógyításhoz jobban kötődő, minden bizonnyal specifikusabb szövegek, és talán azzal szorosabb összefüggésben lévő zenei elemek és énekek tartozhattak, manapság azonban e praktikában olyan dalokat és zenei előadásokat használnak, melyet a közösség hozzá köthetőnek és hatásosnak vél.
-A tempó a tende n-gumatan-hoz hasonló, kissé lassúbb, mint a tende n’emnas vagy a tende n’tagbast.
+<br>
-E lassú tempó, valamint a férfiak mély és összehúzott torokkal, ritmusos légzéssel való hangképzése adja a tende n-gumatan egyediségét és teszi megkülönböztethetővé a többi tendétől.
+<br>
 [[Kategória: Tuareg]]