Zenei változatosság Kelet-, Északkelet Arnhem-földön - Laptörténet

Bandolo, 2012. március 5., 13:15-n

2012-03-05T13:15:12Z

Bandolo, 2012. március 5., 13:10-n

2012-03-05T13:10:14Z

Bandolo, 2012. február 9., 12:48-n

2012-02-09T12:48:17Z

Bandolo, 2012. február 9., 10:04-n

2012-02-09T10:04:59Z

Bandolo, 2012. február 9., 10:03-n

2012-02-09T10:03:36Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-07-24T22:51:19Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-15T23:30:17Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Bandolo, 2011. május 15., 23:30-n

2011-05-15T23:30:01Z

Bandolo, 2011. május 13., 10:08-n

2011-05-13T10:08:35Z

Bandolo: /* Kapcsolódó szócikkek */

2011-05-13T09:44:17Z

‎Kapcsolódó szócikkek

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 *a dalok kíséret nélküli végződése, szaknyelven UVT, a "kíséret nélküli vokális végződés" <ref>UVT, vagyis Unaccompanied Vocal Termination, mely fogalmat Alice Moyle vezetett be.</ref>;<br>
 *a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;<br>
-*a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.<br><br>
+*a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.<br>
 {|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=left cellpadding="15" cellspacing="0"
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 |}
 |}
 A dalok szövege egész Ausztrálián belül itt a „legköltőibb”. Sok esetben kötetlenek, az énekes az előadás előtt, vagy alatt véglegesíti a dal szövegét, mely kivételesen hosszú is lehet. Ezen a területen a dalokat alkotó szavaknak mély, többsíkú jelentéstartalma van. Ezek a jelentéssíkok a vallási rítusokba való, fokozatos beavatásokon keresztül tárulnak fel az egyének számára, vagyis egy dal szövege nem jelenti ugyanazt a csoport minden tagjának.
 A dalokat egyének-, vagy klánok birtokolják, ugyan úgy, mint a ritmuskíséretet, és az előadás jogát. E tulajdonjog megsértése súlyos bűnnek számít, mely következményeket von maga után.
-A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.
+A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.<br><br><br><br><br><br><br>
 ==Jegyzetek==

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 *a ritmusverő fa tiszta, rezonáns hangú kísérete; gyakran két, vagy több pár játszik egyszerre, egymással aszinkronban;<br>
 *a didzseridu két hangtartományban szól – az alaphangon és a felette megszólaltatott kürthangokon.<br><br>
-A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.
+{|width="300" style="border-style: solid; border-width: 0px; align=left cellpadding="15" cellspacing="0"
-<center>
-<websiteFrame>
+{|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #A53529" align=left cellpadding="5" cellspacing="4"
 website=http://www.youtube.com/embed/S5BRion8ox8
-height=210
+height=195
-width=320
+width=290
-border=0
+border="0"
 scroll=no
 </websiteFrame>
-</center>
+|-
 ==Jegyzetek==

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 <websiteFrame>
 website=http://www.youtube.com/embed/S5BRion8ox8
-height=290
+height=210
-width=380
+width=320
 border=0
 scroll=no

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 <center>
 <websiteFrame>
-website=
+website=http://www.youtube.com/embed/S5BRion8ox8
-height=390
+height=290
-width=480
+width=380
 border=0
 scroll=no

←Régebbi változat		A lap 2012. február 9., 10:03-kori változata
14. sor:		14. sor:

	A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában\|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.		A [[A dalok keletkezése, fajtái és terjedése Ausztráliában\|dalok]] témája változó, az előadás módja és stílusa pedig terület szerinti eltéréseket mutat.
		+	<center>
		+	<websiteFrame>
		+	website=
		+	height=390
		+	width=480
		+	border=0
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	</center>

	==Jegyzetek==		==Jegyzetek==

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 *[[Ritmusverő fa]]
 [[Kategória:Bungull]]
-[[Kategória:Yolngu]]
+[[Kategória:Yolnguk]]

@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 *[[A didzseridu, vagy Yidaki mint stilisztikai jegy]]
 *[[Kelet-, Északkelet Arnhem-föld zenéjét jellemző jegyek és típusok]]
-*[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)]]
+*[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)]]
 *[[Ritmusverő fa]]
 [[Kategória:Bungull]]
 [[Kategória:Yolngu]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Kelet Arnhem-fold.jpg|bélyegkép|jobbra|Kelet-Arnhem-föld]]
-Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a [[Ritmusverő fa|ritmusverő fa]] (Bilma), és a [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)|didzseridu]] kísérete egészen különleges zenei hatást kelt. <br><br>
+Az ezen a területen játszott stílus a nyugati zenéhez szokott fül számára a legszínesebb – természetesen ennek előfeltétele a hallgató zenére irányuló figyelme, némi kulturális háttérismerete, és nyitottsága. Az énekes hangjának tónusa, a dallam mintázata, a [[Ritmusverő fa|ritmusverő fa]] (Bilma), és a [[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki, mago, kenbi...)|didzseridu]] kísérete egészen különleges zenei hatást kelt. <br><br>
 Fő zenei jellemzők: <br>
 *a szűk vokális tartomány;<br>