Difference between revisions of "Kora"
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:African-Kora,-sm.jpg|bélyegkép|150 px|Kora]] | [[Fájl:African-Kora,-sm.jpg|bélyegkép|150 px|Kora]] | ||
| − | A három hárfaszerű hangszer ([[A vadászok hangszerei|bolon, simbi,]] kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg. | + | A három hárfaszerű hangszer ([[A vadászok hangszerei|bolon, simbi,]] kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora<ref><websiteFrame> |
| + | website=http://www.youtube.com/embed/-hVZ96W61Eo | ||
| + | height=290 | ||
| + | width=380 | ||
| + | border=0 | ||
| + | scroll=no | ||
| + | </websiteFrame> | ||
| + | Toumani Diabaté beszél a jelikről és életéről, és bemutatja a korát | ||
| + | </ref> egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg. | ||
A bolonról és a simbiről a [[A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői|vadászok]] kapcsán volt már szó, ezeket a hangszereket a jelik is használják. A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta. | A bolonról és a simbiről a [[A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői|vadászok]] kapcsán volt már szó, ezeket a hangszereket a jelik is használják. A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai [[:Kategória:Mandék|Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál]] területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta. | ||
Egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert. | Egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert. | ||
A lap 2011. június 5., 00:10-kori változata
A három hárfaszerű hangszer (bolon, simbi, kora) a nyugat-afrikai hárfa-hangszerek kultúrájának három szintjét is mutatja, hiszen ebben a sorrendben az egyszerűbbtől a bonyolultabbig juthatunk. A hangszer bonyolultságának foka mindazonáltal nem befolyásolja a zene értékét. A kora[1] egészen más hangszer, mint a bolon, holott eredetét tekintve, belőle származtatható, ám más stílusban és más-más alkalommal szólaltatják meg. A bolonról és a simbiről a vadászok kapcsán volt már szó, ezeket a hangszereket a jelik is használják. A jelik másik, viszonylag új keletű hangszere, a huszonegy húros kora, melyet elsősorban a mandinkák használnak. A kora feltehetőleg a mai Guinea-Bissau, Gambia és Dél-Szenegál területéről származik, és nagyon kevés kivétellel, csak a jelik játszottak rajta. Egyes források szerint a 18. századtól beszélhetünk róla, ám meglehet, már korábban, a 15. században is létezett, sőt elképzelhető, hogy Sunjata idejében került az első kora Maliba. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.
A kora hangolása, jellemzői
Többféle hangolása létezik, mely területenként eltérő. Ezek a tomoraba (Casamance és Nyugat-Gambia), tomora mesengo, hardino (Kelet-Gambia) és sauta (Mali), melyek közül a tomoraba lehet a legkorábbi, és amelyet valószínűleg a koni vagy ngoni (előbbi maninka, mandinka, utóbbi bamana) hangolása ihletett.
Videoanyag: Mohamed Bangoura
Nincs szabály vagy kötött rendszer arra vonatkozólag, ki, hogyan hangolja be a koráját. Ha két játékos játszik, megbeszélik a hangolást, ám szabadon választanak. Sokszor azonban az énekeshez kell igazodniuk, mely gyakran a játékos maga. A jobb kéz felőli első húr általában E és G között szól.
Az igazán professzionális és gyakorlott játékos hihetetlen hangzásvilágot képes a kora által megjeleníteni, hiszen játéka közben egyszerre játszik alapdallamot, melyet többféleképpen követhet kísérettel, s melyre pedig ráépíti a szólórészt – mindezt egyedül.
A ma élő talán leghíresebb és legelismertebb kora-játékos Toumani Djabaté, aki az énekes hagyomány nélkül építi fel repertoárjait.
<websiteFrame>
website=http://www.fszek.hu/~videotar/nepzenetar/kora.html
height=290
width=80%
border=0
scroll=no
</websiteFrame>
Soron
A soron lényegében azonos a korával, Északkelet-Guineában találkozhatunk vele. A korával való történelmi és földrajzi kapcsolata nem tisztázott, több forrás a kora testvérének, illetve egyfajta korának nevezi.
Forráshivatkozás-hiba: <ref>-ek vannak a lapon, de nincsen <references/>
