Difference between revisions of "Aragónia és Navarra"
(Új oldal, tartalma: „Aragónia nagy műfaja a jota. Ezt a mór - vagy talán még régebbi - eredetű, egyre gyorsuló ütemű, gitárral és mandolinnal kísért párostáncot és zenéjét Z…”) |
a (Levédte a(z) Aragónia és Navarra lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
A lap jelenlegi, 2011. június 9., 16:35-kori változata
Aragónia nagy műfaja a jota. Ezt a mór - vagy talán még régebbi - eredetű, egyre gyorsuló ütemű, gitárral és mandolinnal kísért párostáncot és zenéjét Zaragozában külön iskolában tanítják. (Kasztília fejezetből erre a magyarázatra kellene egy link a jota esetében.) A hagyomány szerint nevét Aben Jot, arab megalkotója után kapta. Nemzeti énekműfajjá alakult, a különböző régiókban külön típusai fejlődtek ki (navarrai, valenciai, kasztíliai, stb jota). A jotát kasztanyettával, panderetával (csörgődob), bandurrias (spanyolországi mandolin jellegű, a népzenében elterjedt hangszer, a középkorban három húrral, ma 12 húros változatokkal) valamint furulyákkal kísérik. Hármas lüktetésű, fennkölt hangulatú műfaj. Aragóniában a népdal típusai aszerint különböznek, hogy a hegyvidékről, vagy az alföldről valók-e. Különösen szuggesztívek az ansó-i hegyvidéki dalok (4/4). Alsó Aragónia tamborradas-ai (dobolásai) híresek (például a Calanda-i). A mély ritmikus lüktetést egyes kutatók észak-afrikai berber hatásnak tulajdonítják.
