Difference between revisions of "Revival Lettországban"
(Új oldal, tartalma: „Némiképp meglepő, de a lett revival mozgalom közel egyidős a népzenekutatással. Szórványosan ugyan, de már az 1920-as években voltak kezdeményezések arra,…”) |
a (Levédte a(z) Revival Lettországban lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
||
(3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | Némiképp meglepő, de a lett | + | Némiképp meglepő, de a lett revival mozgalom közel egyidős a népzenekutatással. Szórványosan ugyan, de már az 1920-as években voltak kezdeményezések arra, hogy a népi zenei kultúrát közelebb hozzák a műveltebb városi réteghez, méghozzá annak legtisztább formájában: a falu embere mint népdalénekes megjelent a városok koncertpódiumain. Jelentős volumenbeli áttörés azonban csak a II. világháború után következett be. Az 50-es évektől kezdve sorra alakultak a különböző előadói csoportok (Rikava, Barta, Suitu), tagjaik eleinte autentikus népi énekesek és hangszerjátékosok voltak. |
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
A 70-es években a városi polgárság is csatlakozott a mozgalomhoz. A cél (eleinte legalábbis) kisebb mértékben a nemzeti kultúra életben tartása, mint inkább az szovjet-orosz rezsim elleni protestálás volt. A közös népi hagyomány összetartó ereje – csakúgy, mint Észtországban – itt is a politika színterén manifesztálódott (függetlenedés). A 80-as évek attitűdbeli változását tükrözi a mozgalom etnikai kiszélesedése: érzékelhetően erősödik a zsidó, orosz, cigány és lív kisebbségek szerepe. | A 70-es években a városi polgárság is csatlakozott a mozgalomhoz. A cél (eleinte legalábbis) kisebb mértékben a nemzeti kultúra életben tartása, mint inkább az szovjet-orosz rezsim elleni protestálás volt. A közös népi hagyomány összetartó ereje – csakúgy, mint Észtországban – itt is a politika színterén manifesztálódott (függetlenedés). A 80-as évek attitűdbeli változását tükrözi a mozgalom etnikai kiszélesedése: érzékelhetően erősödik a zsidó, orosz, cigány és lív kisebbségek szerepe. | ||
− | + | <br> | |
+ | <br> | ||
+ | Lettország – Észtország és Litvánia mellett – aktív résztvevője (és minden harmadik évben rendezője is) a Balti Nemzetközi Folklór Fesztiválnak. | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
[[Kategória:Lettország]] | [[Kategória:Lettország]] | ||
[[Kategória:lettek]] | [[Kategória:lettek]] |
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 11:49-kori változata
Némiképp meglepő, de a lett revival mozgalom közel egyidős a népzenekutatással. Szórványosan ugyan, de már az 1920-as években voltak kezdeményezések arra, hogy a népi zenei kultúrát közelebb hozzák a műveltebb városi réteghez, méghozzá annak legtisztább formájában: a falu embere mint népdalénekes megjelent a városok koncertpódiumain. Jelentős volumenbeli áttörés azonban csak a II. világháború után következett be. Az 50-es évektől kezdve sorra alakultak a különböző előadói csoportok (Rikava, Barta, Suitu), tagjaik eleinte autentikus népi énekesek és hangszerjátékosok voltak.
A 70-es években a városi polgárság is csatlakozott a mozgalomhoz. A cél (eleinte legalábbis) kisebb mértékben a nemzeti kultúra életben tartása, mint inkább az szovjet-orosz rezsim elleni protestálás volt. A közös népi hagyomány összetartó ereje – csakúgy, mint Észtországban – itt is a politika színterén manifesztálódott (függetlenedés). A 80-as évek attitűdbeli változását tükrözi a mozgalom etnikai kiszélesedése: érzékelhetően erősödik a zsidó, orosz, cigány és lív kisebbségek szerepe.
Lettország – Észtország és Litvánia mellett – aktív résztvevője (és minden harmadik évben rendezője is) a Balti Nemzetközi Folklór Fesztiválnak.