Difference between revisions of "2. Társadalmi szervezetek Írország zenei életében"
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún” is. A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is. | + | Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún” is. |
| + | |||
| + | {|width="290" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right | ||
| + | |<websiteFrame> | ||
| + | website=http://www.youtube.com/watch?v=yHTkFlrQBd8 | ||
| + | height=290 | ||
| + | width=380 | ||
| + | border="0" | ||
| + | scroll=no | ||
| + | </websiteFrame> | ||
| + | |- | ||
| + | |A felvételen az Eibhlín a Rún /Eileen Aroon című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek. | ||
| + | |} | ||
| + | |||
| + | |||
| + | A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is. | ||
A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között. | A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között. | ||
[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg |bélyegkép|balra|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]] | [[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg |bélyegkép|balra|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]] | ||
A lap 2012. május 16., 15:57-kori változata
Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún” is.
| <websiteFrame>
website=http://www.youtube.com/watch?v=yHTkFlrQBd8 height=290 width=380 border="0" scroll=no </websiteFrame> |
| A felvételen az Eibhlín a Rún /Eileen Aroon című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek. |
A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.
Az oktatás demokratizálódásával a 20. században a népzenei képzés részben tanárok és más tanult emberek kezébe került, részben pedig olyanok foglalkoztak vele, akik csupán amatőrként érdeklődtek a zene iránt, ügyes előadók, akik a vidéki elődöktől tanult saját zenét adták tovább. Az angol és skót anyanyelvű nők lírikus dalokat énekeltek általában; az ír nőkhöz ugyancsak jellegzetesen női műfajok tartoztak (caoineadh 'siratót', amhráin bheannaithe vagy dánta 'vallási énekeket ', és altatókat). A népzenei „revival” után, a női előadók sokkal megszokottabbakká váltak. Korábban csak a társadalmilag elfogadott hangszereken játszottak: koncertinán és hárfán. A gyerekek – úgy tűnik – az angol nyelvű hagyományt (play-song, gyerekdalok) viszik tovább. A gyerekek számára kevés lehetősége adódik arra, hogy népzenét tanuljanak és egyre sürgetőbb problémát jelent, hogy támogatókat találjanak a zenei oktatáshoz.
