Difference between revisions of "Tuareg táncok"
(Új oldal, tartalma: „A tuaregek bármiféle ritmusos mozdulatsort táncnak neveznek, legyen szó állva végrehajtott mozdulatsorról (tende n-tagbast, tehemmet, tehigelt, tazengherit, arokas)…”) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A tuaregek bármiféle ritmusos mozdulatsort táncnak neveznek, legyen szó állva végrehajtott mozdulatsorról (tende n-tagbast, tehemmet, tehigelt, tazengherit, arokas) vagy ülőről (takamba, tende n-gumatan). | + | A tuaregek bármiféle ritmusos mozdulatsort táncnak neveznek, legyen szó állva végrehajtott mozdulatsorról ([[Tende|tende n-tagbast]], tehemmet, tehigelt, tazengherit, [[Tuareg hangszerek|arokas]]) vagy ülőről (takamba, tende n-gumatan). |
| − | A teve kontrollálásának imitált mozdulatait (ilugan) is táncnak nevezik, mindazonáltal állótáncot igazi tuareg nem művelt, legalábbis a korai időkben nem. Csak az alacsonyabb kasztba tartozó művészek vagy a sötét bőrű szolgák táncoltak állva. A nemes réteg táncára, a férfiak és nők körében egyaránt ülve kerülhetett sor, és a legtöbb esetben így van ez ma is. A nyak, a vállak, illetve a felsőtest finom mozdulatainak sora ez, melynek számos variációját ismerik. | + | A teve kontrollálásának imitált mozdulatait ([[Tende|ilugan]]) is táncnak nevezik, mindazonáltal állótáncot igazi tuareg nem művelt, legalábbis a korai időkben nem. Csak az alacsonyabb kasztba tartozó művészek vagy a sötét bőrű szolgák táncoltak állva. A nemes réteg táncára, a férfiak és nők körében egyaránt ülve kerülhetett sor, és a legtöbb esetben így van ez ma is. A nyak, a vállak, illetve a felsőtest finom mozdulatainak sora ez, melynek számos variációját ismerik. |
| + | |||
| + | {{#ev:youtube|Me4UWd2hD0w|480|center|}} | ||
==Tehigelt, tehemmet== | ==Tehigelt, tehemmet== | ||
| − | A táncot, melyet az Ahaggarban tehigeltnek, a Tassziliban tehemmetnek hívnak (többek szerint onnan is származik), énekkel, tapssal és egy vagy több dobbal kísérnek. Az eseményre mindig este kerül sor, valamely örömteli alkalomkor, s melyen korábban csak a szolgák táncoltak, manapság már a férfiak is, sőt, olykor a nők is, ám ők csupán nagyon apró és visszafogott mozdulatokkal. A táncosok nagy kört formálnak, melyben – amennyiben férfiak táncolnak – egy vagy két táncos nagyokat dobbantva, magasra emelt térddel és kinyújtott karokkal tesz néhány mozdulatot. A zenei rész a tende n-emnashoz hasonló, a nők kórusával és egy szólóénekessel, valamint dobokkal. | + | [[Fájl: t9.jpg|bélyegkép|jobbra|Tuareg tánc. Fotó: Fehér Károly]] |
| + | |||
| + | A táncot, melyet az Ahaggarban tehigeltnek, a Tassziliban ''tehemmetnek'' hívnak (többek szerint onnan is származik), énekkel, tapssal és egy vagy több dobbal kísérnek. Az eseményre mindig este kerül sor, valamely örömteli alkalomkor, s melyen korábban csak a szolgák táncoltak, manapság már a férfiak is, sőt, olykor a nők is, ám ők csupán nagyon apró és visszafogott mozdulatokkal. A táncosok nagy kört formálnak, melyben – amennyiben férfiak táncolnak – egy vagy két táncos nagyokat dobbantva, magasra emelt térddel és kinyújtott karokkal tesz néhány mozdulatot. A zenei rész a tende n-emnashoz hasonló, a nők kórusával és egy szólóénekessel, valamint dobokkal. | ||
==Arokas== | ==Arokas== | ||
| − | Az arokas táncot Agadezben láthatjuk (Niger), melyet női kórus, egy vagy két szólóénekes és taps kísér. Az előadás majdnem olyan, mint egy tende n-tagbast, ám attól abban különbözik, hogy az arokasban nem szólal meg hangszer. | + | [[Fájl: t10.jpg|bélyegkép|balra|Tuareg tánc. Fotó: Fehér Károly]] |
| + | |||
| + | Az arokas táncot Agadezben láthatjuk (Niger), melyet női kórus, egy vagy két szólóénekes és taps kísér. Az előadás majdnem olyan, mint egy ''tende n-tagbast'', ám attól abban különbözik, hogy az arokasban nem szólal meg hangszer. | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br><br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
[[Kategória: Tuareg]] | [[Kategória: Tuareg]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 10:13-kori változata
A tuaregek bármiféle ritmusos mozdulatsort táncnak neveznek, legyen szó állva végrehajtott mozdulatsorról (tende n-tagbast, tehemmet, tehigelt, tazengherit, arokas) vagy ülőről (takamba, tende n-gumatan). A teve kontrollálásának imitált mozdulatait (ilugan) is táncnak nevezik, mindazonáltal állótáncot igazi tuareg nem művelt, legalábbis a korai időkben nem. Csak az alacsonyabb kasztba tartozó művészek vagy a sötét bőrű szolgák táncoltak állva. A nemes réteg táncára, a férfiak és nők körében egyaránt ülve kerülhetett sor, és a legtöbb esetben így van ez ma is. A nyak, a vállak, illetve a felsőtest finom mozdulatainak sora ez, melynek számos variációját ismerik.
[szerkesztés] Tehigelt, tehemmet
A táncot, melyet az Ahaggarban tehigeltnek, a Tassziliban tehemmetnek hívnak (többek szerint onnan is származik), énekkel, tapssal és egy vagy több dobbal kísérnek. Az eseményre mindig este kerül sor, valamely örömteli alkalomkor, s melyen korábban csak a szolgák táncoltak, manapság már a férfiak is, sőt, olykor a nők is, ám ők csupán nagyon apró és visszafogott mozdulatokkal. A táncosok nagy kört formálnak, melyben – amennyiben férfiak táncolnak – egy vagy két táncos nagyokat dobbantva, magasra emelt térddel és kinyújtott karokkal tesz néhány mozdulatot. A zenei rész a tende n-emnashoz hasonló, a nők kórusával és egy szólóénekessel, valamint dobokkal.
[szerkesztés] Arokas
Az arokas táncot Agadezben láthatjuk (Niger), melyet női kórus, egy vagy két szólóénekes és taps kísér. Az előadás majdnem olyan, mint egy tende n-tagbast, ám attól abban különbözik, hogy az arokasban nem szólal meg hangszer.
