Difference between revisions of "Lett népi hangszeres zene és a tánc"
| (6 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
| − | |||
Lett népi hangszeres zenére vonatkozó dokumentumok csak kis számban maradtak fenn, azok legtöbbje is leginkább a közép-európai hagyomány hatását erősen magukon viselő táncdallam. A hangszerhasználat azonban széles körben elterjedt volt a lett területeken, jellemzően a pogány és keresztény vallási rituálék kísérőjeként: ünnepeken, tánckíséretre és szórakoztató funkcióban használtak különböző hangszereket.<br> | Lett népi hangszeres zenére vonatkozó dokumentumok csak kis számban maradtak fenn, azok legtöbbje is leginkább a közép-európai hagyomány hatását erősen magukon viselő táncdallam. A hangszerhasználat azonban széles körben elterjedt volt a lett területeken, jellemzően a pogány és keresztény vallási rituálék kísérőjeként: ünnepeken, tánckíséretre és szórakoztató funkcióban használtak különböző hangszereket.<br> | ||
{{Hangszer infobox | {{Hangszer infobox | ||
| 8. sor: | 6. sor: | ||
|dátum = | |dátum = | ||
|zenei kultúra = lett | |zenei kultúra = lett | ||
| − | |hangszercsoport = | + | |hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek chordofon hangszerek] |
|forrás = Fotó:Theodore Kloba. | |forrás = Fotó:Theodore Kloba. | ||
}} | }} | ||
| − | Közkedvelt | + | Közkedvelt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek kordofon hangszerek] a ''kokle'' és a ''citara'', a finn [[kantele]], az észt [[Hangszerek Észtországban|kannel]], a litván [[Litván hangszeres zene és a tánc|kankles]] és az északnyugat orosz területeken használt ''gusli'' helyi megfelelői, a 19-20. század fordulóján a lett nemzeti identitás szimbólumaivá váltak. Trapéz alakú, az egyik végén elkeskenyedő, fából készült 5-12 húros hangszer. A 20. század középső évtizedeiben a legutolsó hangszeresek is eltűntek, így a koklén és citarán való hagyományos játékstílusról nem rendelkezünk sok információval. A 20. században – a húrok számának növelésével – a hangszerek kromatikus hangolású változatai is divatba jöttek, a szovjet érában pedig (a balalajka-zenekarok mintájára) megjelentek a különböző méretű koklékból álló zenekarok.<br> |
<br> | <br> | ||
A fúvós hangszerek között egyeduralkodó szerepe volt a ''dukasnak'' (duda), a 16–18. századokban elmaradhatatlan szereplője volt a falusi esküvőknek és a parasztság táncmulatságainak.<br> | A fúvós hangszerek között egyeduralkodó szerepe volt a ''dukasnak'' (duda), a 16–18. századokban elmaradhatatlan szereplője volt a falusi esküvőknek és a parasztság táncmulatságainak.<br> | ||
| 18. sor: | 16. sor: | ||
A hangszerhasználattal szoros összefüggésben áll a tánc, táncmuzsika megjelenése. A lett hagyományban kizárólag európai táncok (waltz, quadrille, polka, anglaise stb.) adaptációival találkozhatunk, ezek a 19. század második felében hóditottak teret. A tánczenét szolgáltató előadóegyüttesek tradicionálisan két hegedű-citera-nagybőgő (vagy valamilyen egyéb, basszust szolgáltató hangszer) összeállításban jelentek meg, a 20. századtól megfigyelhető a harmonika előretörése a tradicionális szórakoztató zenét játszó zenekarokban. | A hangszerhasználattal szoros összefüggésben áll a tánc, táncmuzsika megjelenése. A lett hagyományban kizárólag európai táncok (waltz, quadrille, polka, anglaise stb.) adaptációival találkozhatunk, ezek a 19. század második felében hóditottak teret. A tánczenét szolgáltató előadóegyüttesek tradicionálisan két hegedű-citera-nagybőgő (vagy valamilyen egyéb, basszust szolgáltató hangszer) összeállításban jelentek meg, a 20. századtól megfigyelhető a harmonika előretörése a tradicionális szórakoztató zenét játszó zenekarokban. | ||
<br> | <br> | ||
| − | <br> | + | <br><br><br><br><br><br><br><br> |
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | [[Lett népzene jellemzői]] | + | *[[Lett népzene jellemzői]] |
[[Kategória:Lettország]] | [[Kategória:Lettország]] | ||
[[Kategória:lettek]] | [[Kategória:lettek]] | ||
| − | |||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:44-kori változata
Lett népi hangszeres zenére vonatkozó dokumentumok csak kis számban maradtak fenn, azok legtöbbje is leginkább a közép-európai hagyomány hatását erősen magukon viselő táncdallam. A hangszerhasználat azonban széles körben elterjedt volt a lett területeken, jellemzően a pogány és keresztény vallási rituálék kísérőjeként: ünnepeken, tánckíséretre és szórakoztató funkcióban használtak különböző hangszereket.
|
Kokle | |
|
| |
| Név | Kokle |
| Dátum | |
| Zenei kultúra | lett |
| Hangszercsoport | chordofon hangszerek |
| Forrás | Fotó:Theodore Kloba. |
Közkedvelt kordofon hangszerek a kokle és a citara, a finn kantele, az észt kannel, a litván kankles és az északnyugat orosz területeken használt gusli helyi megfelelői, a 19-20. század fordulóján a lett nemzeti identitás szimbólumaivá váltak. Trapéz alakú, az egyik végén elkeskenyedő, fából készült 5-12 húros hangszer. A 20. század középső évtizedeiben a legutolsó hangszeresek is eltűntek, így a koklén és citarán való hagyományos játékstílusról nem rendelkezünk sok információval. A 20. században – a húrok számának növelésével – a hangszerek kromatikus hangolású változatai is divatba jöttek, a szovjet érában pedig (a balalajka-zenekarok mintájára) megjelentek a különböző méretű koklékból álló zenekarok.
A fúvós hangszerek között egyeduralkodó szerepe volt a dukasnak (duda), a 16–18. századokban elmaradhatatlan szereplője volt a falusi esküvőknek és a parasztság táncmulatságainak.
A hangszerhasználattal szoros összefüggésben áll a tánc, táncmuzsika megjelenése. A lett hagyományban kizárólag európai táncok (waltz, quadrille, polka, anglaise stb.) adaptációival találkozhatunk, ezek a 19. század második felében hóditottak teret. A tánczenét szolgáltató előadóegyüttesek tradicionálisan két hegedű-citera-nagybőgő (vagy valamilyen egyéb, basszust szolgáltató hangszer) összeállításban jelentek meg, a 20. századtól megfigyelhető a harmonika előretörése a tradicionális szórakoztató zenét játszó zenekarokban.
