Difference between revisions of "Sutartine"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
(EmbedVideo csere) |
||
| (3 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
===Többszólamúság=== | ===Többszólamúság=== | ||
| − | A többszólamúság egyeduralkodó formája a ''sutartine''. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt. | + | A többszólamúság egyeduralkodó formája a litván népzenében a ''sutartine''. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt. |
<br><br> | <br><br> | ||
A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: [http://www.kislexikon.hu/kontrapunkt.html kontrapunktikus], kánonszerű, ill. [http://www.zenci.hu/szocikk/antifona antifonális]. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak. | A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: [http://www.kislexikon.hu/kontrapunkt.html kontrapunktikus], kánonszerű, ill. [http://www.zenci.hu/szocikk/antifona antifonális]. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak. | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [http://hu.wikipedia.org/wiki/Homof%C3%B3nia_%28zene%29 homofónia] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat. | Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [http://hu.wikipedia.org/wiki/Homof%C3%B3nia_%28zene%29 homofónia] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat. | ||
<br><br> | <br><br> | ||
| + | |||
| + | {{#ev:youtube|Wij_cgVGOxw|480|center|}} | ||
| + | |||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | [[Litván hangszeres zene és a tánc]] | + | *[[Litván hangszeres zene és a tánc]] |
| − | [[Litván népzene]] | + | *[[Litván népzene]] |
[[Kategória:Litvánia]] | [[Kategória:Litvánia]] | ||
[[Kategória:litvánok]] | [[Kategória:litvánok]] | ||
[[Kategória:Stílusok]] | [[Kategória:Stílusok]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 12:19-kori változata
[szerkesztés] Többszólamúság
A többszólamúság egyeduralkodó formája a litván népzenében a sutartine. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt.
A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: kontrapunktikus, kánonszerű, ill. antifonális. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak.
A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.
Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus homofónia azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.
