Difference between revisions of "Hangszerek Ausztráliában"
(→Csont vagy nád) |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: [[idiofon hangszerek|idiofonba]], [[aerofon hangszerek|aerofonba]] és [[membranofon hangszerek|membranofonba]]. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben. | Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: [[idiofon hangszerek|idiofonba]], [[aerofon hangszerek|aerofonba]] és [[membranofon hangszerek|membranofonba]]. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben. | ||
A hangszerek földrajzi elterjedését, valamint használatuk területenkénti eltéréseit Dr. Alice M. Moyle munkáit követve szemléltetjük; a térképen a hangszereket jelölő ikonok az egyes hangszerek hanganyagra való rögzítésének helyét mutatják. Az itt használt térkép 1974-es vázlat alapján készült; a szaggatott vonalak az államok és tartományok határait jelzik. | A hangszerek földrajzi elterjedését, valamint használatuk területenkénti eltéréseit Dr. Alice M. Moyle munkáit követve szemléltetjük; a térképen a hangszereket jelölő ikonok az egyes hangszerek hanganyagra való rögzítésének helyét mutatják. Az itt használt térkép 1974-es vázlat alapján készült; a szaggatott vonalak az államok és tartományok határait jelzik. | ||
| − | + | ||
| + | *Ilpirra, vagy közép-ausztrál „trombita” | ||
[[File:Ilpirra.jpg|20 px]]A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre. | [[File:Ilpirra.jpg|20 px]]A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre. | ||
| − | + | *[[Didzseridu (didgeridoo, didjeridu, yidaki)|Didzseridu]] és ritmusverő fa | |
| − | [[Fájl:didj.jpg|30 px]] | + | [[Fájl:didj.jpg|30 px]]Az énekes üti |
| − | + | *Didzseridu (a játékos által a hangszer oldalán ütött ritmus) | |
[[Fájl:didjh.jpg|30 px]]Az énekes kézben tartott ritmusverő fája egy másik, a földön lefektetett fát üt | [[Fájl:didjh.jpg|30 px]]Az énekes kézben tartott ritmusverő fája egy másik, a földön lefektetett fát üt | ||
| − | + | *[[Ritmusverő fa]] | |
| − | [[Fájl:Ritm.jpg|30 px]] | + | [[Fájl:Ritm.jpg|30 px]]Csak párban. |
| − | + | *[[Bumeráng]] | |
[[Fájl:Boomerang.jpg|20 px]] | [[Fájl:Boomerang.jpg|20 px]] | ||
| − | + | *Ráspoly (reszelő vagy dörzsölő) | |
[[Fájl:Rasp.jpg|30 px]]A kontinens keleti felén elterjedt hangszer. Két részből áll, az egyik egy vastagabb és hosszabb, keresztirányban többször bemetszett fa, vagy lándzsanyél, a másik egy kisebb fa, melyet az előzőn, a tengelyéhez viszonyítva merőlegesen húzogatva szólaltatnak meg. Általában kíséretként szolgál a tánccal nem kísért dalok mellé. | [[Fájl:Rasp.jpg|30 px]]A kontinens keleti felén elterjedt hangszer. Két részből áll, az egyik egy vastagabb és hosszabb, keresztirányban többször bemetszett fa, vagy lándzsanyél, a másik egy kisebb fa, melyet az előzőn, a tengelyéhez viszonyítva merőlegesen húzogatva szólaltatnak meg. Általában kíséretként szolgál a tánccal nem kísért dalok mellé. | ||
| − | + | *Taps | |
[[Fájl:Hand clapping.jpg|40 px]]Az emberi test különböző részeinek tenyérrel és kézzel való ritmusra ütése kétség kívül a legősibb zenei kíséretként szolgáló (vagy akár szóló) eszköz. Ilyen a taps, a mellkas, a comb, vagy fenék ütögetése, vagy lábbal a földön dobbantott ritmus. | [[Fájl:Hand clapping.jpg|40 px]]Az emberi test különböző részeinek tenyérrel és kézzel való ritmusra ütése kétség kívül a legősibb zenei kíséretként szolgáló (vagy akár szóló) eszköz. Ilyen a taps, a mellkas, a comb, vagy fenék ütögetése, vagy lábbal a földön dobbantott ritmus. | ||
| − | + | *Comb ütése | |
[[Fájl:Tight_slapping.jpg|30 px]]Ausztrália nagy részén az asszonyok a zenei előadások többségében nem vesznek aktívan részt; az előadás alatt egy helyben táncolnak, tapsolnak, vagy a combjukat, feneküket ütik – habár hozzá kell tennünk, hogy ez nem általánosan igaz, lásd- például a Melville-szigetek lakóinak zenéjét. | [[Fájl:Tight_slapping.jpg|30 px]]Ausztrália nagy részén az asszonyok a zenei előadások többségében nem vesznek aktívan részt; az előadás alatt egy helyben táncolnak, tapsolnak, vagy a combjukat, feneküket ütik – habár hozzá kell tennünk, hogy ez nem általánosan igaz, lásd- például a Melville-szigetek lakóinak zenéjét. | ||
Szokás a combot behajlított tenyérrel ütni a nagyobb hangerő elérése érdekében. | Szokás a combot behajlított tenyérrel ütni a nagyobb hangerő elérése érdekében. | ||
| − | + | *Lábbal a földön ütött ritmus | |
[[Fájl:Foot stamping.jpg|30 px]] | [[Fájl:Foot stamping.jpg|30 px]] | ||
| − | + | *Fa kéreg darab vagy köteg | |
[[Fájl:Barkpad.jpg|40 px]]Ezeket kézzel, nyitott tenyérrel ütik, vagy a földhöz verik. | [[Fájl:Barkpad.jpg|40 px]]Ezeket kézzel, nyitott tenyérrel ütik, vagy a földhöz verik. | ||
| − | + | *Bőr darab kézzel ütve (csak nők) | |
[[Fájl:Skinbundle.jpg|40 px]]Két comb közé kifeszített bőrdarab, vagy bőrgolyó ritmikus ütése. | [[Fájl:Skinbundle.jpg|40 px]]Két comb közé kifeszített bőrdarab, vagy bőrgolyó ritmikus ütése. | ||
| − | + | *Földhöz ütött fa | |
[[Fájl:Stick_on_ground.jpg|40 px]] | [[Fájl:Stick_on_ground.jpg|40 px]] | ||
| − | + | *[[Zúgattyú]] | |
[[Fájl:Bullroarer.jpg|10 px]] | [[Fájl:Bullroarer.jpg|10 px]] | ||
| − | + | *Mag, vagy kagyló csörgő | |
[[Fájl:Seed_rattle.jpg|20 px]]Különböző magokat, vagy fák terméseinek héját, illetve kagylókat zsinórra felfűzve, rázóhangszerként használták általában táncosok. | [[Fájl:Seed_rattle.jpg|20 px]]Különböző magokat, vagy fák terméseinek héját, illetve kagylókat zsinórra felfűzve, rázóhangszerként használták általában táncosok. | ||
| − | + | *Üreges fadarab pálcával ütve | |
[[Fájl:Hollow_log.jpg|40 px]]Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.<ref>Lásd. Arnhem Land Music by A.P.Elkin – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; Musical Patterns – 20.o.</ref> | [[Fájl:Hollow_log.jpg|40 px]]Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.<ref>Lásd. Arnhem Land Music by A.P.Elkin – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; Musical Patterns – 20.o.</ref> | ||
| − | + | *Üreges facső (vagy kenu) pálcával ütve | |
[[Fájl:Canoe.jpg|40 px]]Párban, vagy akár egyszerre többet is megszólaltatva | [[Fájl:Canoe.jpg|40 px]]Párban, vagy akár egyszerre többet is megszólaltatva | ||
| − | + | *Egyik végén bőrözött dob | |
[[Fájl:Drum.jpg|30 px]]Észak-Queensland és a Torres-szoros lakóinak hangszere, Ausztrália egyedüli [[membranofon hangszerek|membranofon]] hangadója. Valószínűleg Pápua- Új Guineából terjedt tovább Ausztráliába. | [[Fájl:Drum.jpg|30 px]]Észak-Queensland és a Torres-szoros lakóinak hangszere, Ausztrália egyedüli [[membranofon hangszerek|membranofon]] hangadója. Valószínűleg Pápua- Új Guineából terjedt tovább Ausztráliába. | ||
A dob teste homokóra formájú, melynek egyik vége bőrözött – általában gyíkbőrt használnak erre a célra -, és nyitott tenyérrel-, vagy pálcával ütik. Ének és tánc kíséretére szolgál. | A dob teste homokóra formájú, melynek egyik vége bőrözött – általában gyíkbőrt használnak erre a célra -, és nyitott tenyérrel-, vagy pálcával ütik. Ének és tánc kíséretére szolgál. | ||
| − | + | *Többrét hajtott levélsíp | |
Az egész világon elterjedt hangszer. A játékos a levél két végét enyhén megfeszíti, majd a peremre fújt levegővel hozza rezgésbe a levelet. E hangszer valószínűleg szórakoztatási célokat szolgált. | Az egész világon elterjedt hangszer. A játékos a levél két végét enyhén megfeszíti, majd a peremre fújt levegővel hozza rezgésbe a levelet. E hangszer valószínűleg szórakoztatási célokat szolgált. | ||
| − | + | ||
| + | *Csont vagy nád | ||
[[Fájl:Whistle.jpg]]Pánsíp módon fújják. | [[Fájl:Whistle.jpg]]Pánsíp módon fújják. | ||
A nád vagy csont cső az egyik végén, peremfúvósként megszólaltatott síp, mely az ifjúavatási ceremóniák alatt jelzésként szolgált (mint ahogyan ezt a felvételen hallhatjuk). Hagyományos közegben ma már nincs használatban. | A nád vagy csont cső az egyik végén, peremfúvósként megszólaltatott síp, mely az ifjúavatási ceremóniák alatt jelzésként szolgált (mint ahogyan ezt a felvételen hallhatjuk). Hagyományos közegben ma már nincs használatban. | ||
A lap 2011. április 5., 20:53-kori változata
Dr. Alice M. Moyle munkája nyomán
A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. Az ausztrál őslakosság hangszerei megszólaltatásuk szerint három fő csoportba sorolhatók: idiofonba, aerofonba és membranofonba. Általánosságban elmondható, hogy dalok kíséretére szolgálnak, szólista használatuk nem jellemző – ez alól talán az északi területeken használt didjeridu képez kivételt, ezt is csak az utóbbi időben. A hangszerek földrajzi elterjedését, valamint használatuk területenkénti eltéréseit Dr. Alice M. Moyle munkáit követve szemléltetjük; a térképen a hangszereket jelölő ikonok az egyes hangszerek hanganyagra való rögzítésének helyét mutatják. Az itt használt térkép 1974-es vázlat alapján készült; a szaggatott vonalak az államok és tartományok határait jelzik.
- Ilpirra, vagy közép-ausztrál „trombita”
A kontinens középső részén használt üreges facső a leírások szerint az emuk és vadpulykák csalogatására szolgált, zenében betöltött szerepéről azonban nem tudunk (ami nem jelenti azt, hogy nem volt e téren használva). Hossza körülbelül 30-40 cm. Mivel az Ilpirra használata az utóbbi kétszáz évben megszűnt, hanganyag nem áll rendelkezésünkre.
- Didzseridu és ritmusverő fa
Az énekes üti
- Didzseridu (a játékos által a hangszer oldalán ütött ritmus)
Az énekes kézben tartott ritmusverő fája egy másik, a földön lefektetett fát üt
Csak párban.
- Ráspoly (reszelő vagy dörzsölő)
A kontinens keleti felén elterjedt hangszer. Két részből áll, az egyik egy vastagabb és hosszabb, keresztirányban többször bemetszett fa, vagy lándzsanyél, a másik egy kisebb fa, melyet az előzőn, a tengelyéhez viszonyítva merőlegesen húzogatva szólaltatnak meg. Általában kíséretként szolgál a tánccal nem kísért dalok mellé.
- Taps
Az emberi test különböző részeinek tenyérrel és kézzel való ritmusra ütése kétség kívül a legősibb zenei kíséretként szolgáló (vagy akár szóló) eszköz. Ilyen a taps, a mellkas, a comb, vagy fenék ütögetése, vagy lábbal a földön dobbantott ritmus.
- Comb ütése
Ausztrália nagy részén az asszonyok a zenei előadások többségében nem vesznek aktívan részt; az előadás alatt egy helyben táncolnak, tapsolnak, vagy a combjukat, feneküket ütik – habár hozzá kell tennünk, hogy ez nem általánosan igaz, lásd- például a Melville-szigetek lakóinak zenéjét.
Szokás a combot behajlított tenyérrel ütni a nagyobb hangerő elérése érdekében.
- Lábbal a földön ütött ritmus
- Fa kéreg darab vagy köteg
Ezeket kézzel, nyitott tenyérrel ütik, vagy a földhöz verik.
- Bőr darab kézzel ütve (csak nők)
Két comb közé kifeszített bőrdarab, vagy bőrgolyó ritmikus ütése.
- Földhöz ütött fa
- Mag, vagy kagyló csörgő
Különböző magokat, vagy fák terméseinek héját, illetve kagylókat zsinórra felfűzve, rázóhangszerként használták általában táncosok.
- Üreges fadarab pálcával ütve
Kizárólag az Északi -Területen, Arnhem-földön használatos rituális hangszer, őslakos neve Ubar, vagy Uwar. Hangja és a hangszer teste szimbolikus, a teremtő erőt jeleníti meg. A test a termeszek által üregesre rágott fa törzse, melynek belső átmérője körülbelül 20cm.[1]
- Üreges facső (vagy kenu) pálcával ütve
Párban, vagy akár egyszerre többet is megszólaltatva
- Egyik végén bőrözött dob
Észak-Queensland és a Torres-szoros lakóinak hangszere, Ausztrália egyedüli membranofon hangadója. Valószínűleg Pápua- Új Guineából terjedt tovább Ausztráliába.
A dob teste homokóra formájú, melynek egyik vége bőrözött – általában gyíkbőrt használnak erre a célra -, és nyitott tenyérrel-, vagy pálcával ütik. Ének és tánc kíséretére szolgál.
- Többrét hajtott levélsíp
Az egész világon elterjedt hangszer. A játékos a levél két végét enyhén megfeszíti, majd a peremre fújt levegővel hozza rezgésbe a levelet. E hangszer valószínűleg szórakoztatási célokat szolgált.
- Csont vagy nád
Pánsíp módon fújják.
A nád vagy csont cső az egyik végén, peremfúvósként megszólaltatott síp, mely az ifjúavatási ceremóniák alatt jelzésként szolgált (mint ahogyan ezt a felvételen hallhatjuk). Hagyományos közegben ma már nincs használatban.
Jegyzetek
- ↑ Lásd. Arnhem Land Music by A.P.Elkin – The Oceania Monographs No.9, plublished by The University of Sydney; Musical Patterns – 20.o.
