Difference between revisions of "Hangszeres zene Szlovákiában"
(→Kapcsolódó szócikkek) |
|||
| (7 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A szlovák népzenében több mint 200 fajta hangszer van vagy volt használatban. Legnagyobb számban az [ | + | {{Hangszer infobox |
| + | |kép = [[Fájl:Fujara.jpg|220px]] | ||
| + | |képaláírás = A fujara hossza akár két méter is lehet! | ||
| + | |név = Fujara | ||
| + | |dátum = | ||
| + | |zenei kultúra = szlovák | ||
| + | |hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek Aerofon hangszerek] | ||
| + | |forrás =Fotó: Igor Chyra | ||
| + | }} | ||
| + | A szlovák népzenében több mint 200 fajta hangszer van vagy volt használatban. Legnagyobb számban az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek aerofon hangszerek] képviseltetik magukat. Túlsúlyban van ezek között is a ''csőfurulya''; mintegy 35 különböző típusa maradt fenn, arzenáljában fából, kéregből és fémből készültek egyaránt megtalálhatók:<br> | ||
*''koncovka'' – lukak nélküli típus, a hangmagasságot a hangszer végének befogásával, illetve átfújással változtatják | *''koncovka'' – lukak nélküli típus, a hangmagasságot a hangszer végének befogásával, illetve átfújással változtatják | ||
*''fujara'' – Európa más területein igen ritka, majd’ 2m hosszú, háromlyukú hangszer | *''fujara'' – Európa más területein igen ritka, majd’ 2m hosszú, háromlyukú hangszer | ||
| 6. sor: | 15. sor: | ||
Egynádas hangszerek a ''drcek'' és a ''fanfarka'' (a klarinét közeli rokonai), továbbá a ''gajdy'' (duda), amely többszólamú játékra is alkalmas. Duplanádas hangszerek leginkább a gyermekek körében használatosak, legjellemzőbb ezek közül a kéregből vagy valamely gabonaféle szárából készült ''trubka''. Ritkábbak, de azért a gyakorlatban fellelhetők a különböző kéreg- és fatrombiták is.<br><br> | Egynádas hangszerek a ''drcek'' és a ''fanfarka'' (a klarinét közeli rokonai), továbbá a ''gajdy'' (duda), amely többszólamú játékra is alkalmas. Duplanádas hangszerek leginkább a gyermekek körében használatosak, legjellemzőbb ezek közül a kéregből vagy valamely gabonaféle szárából készült ''trubka''. Ritkábbak, de azért a gyakorlatban fellelhetők a különböző kéreg- és fatrombiták is.<br><br> | ||
| − | Az [ | + | Az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Idiofon_hangszerek idiofon hangszereknek] nagyjából 50 típusa maradt fenn, a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Membranofon_hangszerek membranofonok] száma azonban elenyésző.<br><br> |
| − | A vonós hangszerek közül legjellemzőbbek a ''hegedű'' és a ''nagybőgő'', illetve ezek népi változatai: az oktávka (oktávhegedű), a shlopcoky (szintén a hegedű egy típusa) és a korová basa (kéreg-basszus, a nagybőgpő rokona). Széles körben elterjedt pengetős hangszerek a ''cimbalom'' (dulcimer) és a | + | A vonós hangszerek közül legjellemzőbbek a ''hegedű'' és a ''nagybőgő'', illetve ezek népi változatai: az oktávka (oktávhegedű), a shlopcoky (szintén a hegedű egy típusa) és a korová basa (kéreg-basszus, a nagybőgpő rokona). Széles körben elterjedt pengetős hangszerek a ''cimbalom'' (dulcimer) és a citera.<br><br> |
A hangszerek szóló szerepben, kis együttesekben (gajdy és valamely furulyaféle, gajdy és hegedű), valamint nagyobb vonósegyüttesekben (két hegedű, kontra és nagybőgő) egyaránt megjelennek. A vonósbanda Dél-Szlovákiában általában cimbalommal egészül ki, a nyugati országrészben pedig klarinét, vagy trombita társul az eredeti felálláshoz. Nyugat-Szlovákiában nagy hagyománya van a 8-10 tagot számláló rezesbandáknak is.<br> | A hangszerek szóló szerepben, kis együttesekben (gajdy és valamely furulyaféle, gajdy és hegedű), valamint nagyobb vonósegyüttesekben (két hegedű, kontra és nagybőgő) egyaránt megjelennek. A vonósbanda Dél-Szlovákiában általában cimbalommal egészül ki, a nyugati országrészben pedig klarinét, vagy trombita társul az eredeti felálláshoz. Nyugat-Szlovákiában nagy hagyománya van a 8-10 tagot számláló rezesbandáknak is.<br> | ||
| + | <br> | ||
Szólisztikus használat a legkülönbözőbb funkciókban lehetséges: jeladás (kürtök, csontfurulyák, kereplők), ceremóniák, rituálék akusztikus kísérete (csattogók, kereplők, csengők), valamint az egyén szórakoztatása (a különböző furulyafélék). A gajdy (szólóhangszerként) és a vonósegyüttesek kimondottan táncot hivatottak kísérni.<br> | Szólisztikus használat a legkülönbözőbb funkciókban lehetséges: jeladás (kürtök, csontfurulyák, kereplők), ceremóniák, rituálék akusztikus kísérete (csattogók, kereplők, csengők), valamint az egyén szórakoztatása (a különböző furulyafélék). A gajdy (szólóhangszerként) és a vonósegyüttesek kimondottan táncot hivatottak kísérni.<br> | ||
| − | A hangszeres zene dallamanyagának legnagyobb része a vokális repertoárból származik, a tisztán hangszeres dallamok ritkák, mindamellett az énekelt dallamok rendszerint strukturálisan, motivikailag és ritmikailag-metrikailag transzformálva jelennek meg a hangszeres letétekben. | + | <br> |
| + | A hangszeres zene dallamanyagának legnagyobb része a vokális repertoárból származik, a tisztán hangszeres dallamok ritkák, mindamellett az énekelt dallamok rendszerint strukturálisan, motivikailag és ritmikailag-metrikailag transzformálva jelennek meg a hangszeres letétekben.<br><br> | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A szlovák népdal stílusrétegei]] | *[[A szlovák népdal stílusrétegei]] | ||
[[Kategória:Szlovákia]] | [[Kategória:Szlovákia]] | ||
[[Kategória:szlovákok]] | [[Kategória:szlovákok]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 14:41-kori változata
|
Fujara | |
|
| |
| Név | Fujara |
| Dátum | |
| Zenei kultúra | szlovák |
| Hangszercsoport | Aerofon hangszerek |
| Forrás | Fotó: Igor Chyra |
A szlovák népzenében több mint 200 fajta hangszer van vagy volt használatban. Legnagyobb számban az aerofon hangszerek képviseltetik magukat. Túlsúlyban van ezek között is a csőfurulya; mintegy 35 különböző típusa maradt fenn, arzenáljában fából, kéregből és fémből készültek egyaránt megtalálhatók:
- koncovka – lukak nélküli típus, a hangmagasságot a hangszer végének befogásával, illetve átfújással változtatják
- fujara – Európa más területein igen ritka, majd’ 2m hosszú, háromlyukú hangszer
- pásztorfurulya – hatlyukú típus, Szlovákia egész területén elterjedt
- dvojanka és harántfuvola – a hangszercsalád két legvirtuózabb és legexpresszívebb tagja
Egynádas hangszerek a drcek és a fanfarka (a klarinét közeli rokonai), továbbá a gajdy (duda), amely többszólamú játékra is alkalmas. Duplanádas hangszerek leginkább a gyermekek körében használatosak, legjellemzőbb ezek közül a kéregből vagy valamely gabonaféle szárából készült trubka. Ritkábbak, de azért a gyakorlatban fellelhetők a különböző kéreg- és fatrombiták is.
Az idiofon hangszereknek nagyjából 50 típusa maradt fenn, a membranofonok száma azonban elenyésző.
A vonós hangszerek közül legjellemzőbbek a hegedű és a nagybőgő, illetve ezek népi változatai: az oktávka (oktávhegedű), a shlopcoky (szintén a hegedű egy típusa) és a korová basa (kéreg-basszus, a nagybőgpő rokona). Széles körben elterjedt pengetős hangszerek a cimbalom (dulcimer) és a citera.
A hangszerek szóló szerepben, kis együttesekben (gajdy és valamely furulyaféle, gajdy és hegedű), valamint nagyobb vonósegyüttesekben (két hegedű, kontra és nagybőgő) egyaránt megjelennek. A vonósbanda Dél-Szlovákiában általában cimbalommal egészül ki, a nyugati országrészben pedig klarinét, vagy trombita társul az eredeti felálláshoz. Nyugat-Szlovákiában nagy hagyománya van a 8-10 tagot számláló rezesbandáknak is.
Szólisztikus használat a legkülönbözőbb funkciókban lehetséges: jeladás (kürtök, csontfurulyák, kereplők), ceremóniák, rituálék akusztikus kísérete (csattogók, kereplők, csengők), valamint az egyén szórakoztatása (a különböző furulyafélék). A gajdy (szólóhangszerként) és a vonósegyüttesek kimondottan táncot hivatottak kísérni.
A hangszeres zene dallamanyagának legnagyobb része a vokális repertoárból származik, a tisztán hangszeres dallamok ritkák, mindamellett az énekelt dallamok rendszerint strukturálisan, motivikailag és ritmikailag-metrikailag transzformálva jelennek meg a hangszeres letétekben.
