Difference between revisions of "Kategória:Punto Guajiro"
(Új oldal, tartalma: „Punto Guajiro A guajiro spanyol szó, jelentése ’paraszt’. Ez a kategória Kuba vidékies zenei stílusait foglalja magába. A tárgyalt zenék (többek között a to…”) |
a (Levédte a(z) Kategória:Punto Guajiro lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | {{Hangszer infobox | |
| − | A guajiro spanyol szó, jelentése ’paraszt’. Ez a kategória Kuba vidékies zenei stílusait foglalja magába. A tárgyalt zenék (többek között a tonadas, puntos fijos, puntos libres, seguidillas) a sziget nyugati és középső területein a legelterjedtebbek. A tonada olyan dallam, amelyet décimák énekléséhez hívnak segítségül. A punto kétféle formában létezik: kötött és szabad (fijo és libre). A kötött forma jellegzetessége a gitár és a laúd állandó kísérete, míg a szabad formában ezek a hangszerek időnként kiállnak, egyedül hagyva az énekest. A seguidillában a dal verselése azt a benyomást kelti, mintha egy véget nem érő versszakot hallanánk. A puntót kísérő tánc neve a zapateo (jelentése ’cipő’). Ezek a zenék leginkább falubeli összejövetelek (guateque campesinó) során szólaltak meg. | + | |kép = [[Fájl:laúd1.jpg|220px]] |
| + | |képaláírás = | ||
| + | |név = Laúd | ||
| + | |dátum = | ||
| + | |zenei kultúra = afro-latin | ||
| + | |hangszercsoport = [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek Kordofon hangszerek] | ||
| + | |forrás = | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | A guajiro spanyol szó, jelentése ’paraszt’. Ez a kategória Kuba vidékies zenei stílusait foglalja magába. A tárgyalt zenék (többek között a tonadas, puntos fijos, puntos libres, seguidillas) a sziget nyugati és középső területein a legelterjedtebbek. A tonada olyan dallam, amelyet décimák énekléséhez hívnak segítségül. A punto kétféle formában létezik: kötött és szabad (''fijo'' és ''libre''). | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | A kötött forma jellegzetessége a gitár és a ''laúd'' állandó kísérete, míg a szabad formában ezek a hangszerek időnként kiállnak, egyedül hagyva az énekest. A seguidillában a dal verselése azt a benyomást kelti, mintha egy véget nem érő versszakot hallanánk. A puntót kísérő tánc neve a ''zapateo'' (jelentése ’cipő’). Ezek a zenék leginkább falubeli összejövetelek (''guateque campesinó'') során szólaltak meg. | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | [[Fájl: zapateo1.jpg|bélyegkép|balra|A puntót kísérő tánc, a zapateo. Szerző: Richard Taylor.]] | ||
| + | |||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
| + | <br> | ||
[[Kategória:Kuba]] | [[Kategória:Kuba]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 06:50-kori változata
|
Laúd | |
| Név | Laúd |
| Dátum | |
| Zenei kultúra | afro-latin |
| Hangszercsoport | Kordofon hangszerek |
| Forrás | |
A guajiro spanyol szó, jelentése ’paraszt’. Ez a kategória Kuba vidékies zenei stílusait foglalja magába. A tárgyalt zenék (többek között a tonadas, puntos fijos, puntos libres, seguidillas) a sziget nyugati és középső területein a legelterjedtebbek. A tonada olyan dallam, amelyet décimák énekléséhez hívnak segítségül. A punto kétféle formában létezik: kötött és szabad (fijo és libre).
A kötött forma jellegzetessége a gitár és a laúd állandó kísérete, míg a szabad formában ezek a hangszerek időnként kiállnak, egyedül hagyva az énekest. A seguidillában a dal verselése azt a benyomást kelti, mintha egy véget nem érő versszakot hallanánk. A puntót kísérő tánc neve a zapateo (jelentése ’cipő’). Ezek a zenék leginkább falubeli összejövetelek (guateque campesinó) során szólaltak meg.
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap, médiafájl vagy alkategória sem szerepel.


