Difference between revisions of "Szlovák népzene régiói"
a (Eltávolította a védelmet a(z) „Szlovák népzene régiói” lapról) |
a (Levédte a(z) Szlovák népzene régiói lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A népzenetudomány a szlovák hagyományos zene négy fő régióját különbözteti meg. Ezek további kisebb területekre oszthatók, illetve külön vizsgálandók az önálló, lokális hagyományokkal rendelkező falvak, vagy falvak csoportjai.<br> | A népzenetudomány a szlovák hagyományos zene négy fő régióját különbözteti meg. Ezek további kisebb területekre oszthatók, illetve külön vizsgálandók az önálló, lokális hagyományokkal rendelkező falvak, vagy falvak csoportjai.<br> | ||
| + | <br> | ||
#Nyugat- és Dél-Szlovákia legfőbb vonása, hogy a „mágikus-rituális stílus” és a „paraszti stílus” a legtipikusabb, érett formáiban maradt fenn (a nyugati szláv kultúra legősibb területei ezek). A „pásztori stílus” alárendelt szerepet játszik a régióban, az „új stílus” viszont magasan reprezentált, annak is leginkább a régebbi stílusrétegek hatását viselő darabjai (kis hangterjedelem, két- vagy háromszólamú struktúrák, rövid motívumok). A nyugati hatás ebben a régióban a legerősebb. | #Nyugat- és Dél-Szlovákia legfőbb vonása, hogy a „mágikus-rituális stílus” és a „paraszti stílus” a legtipikusabb, érett formáiban maradt fenn (a nyugati szláv kultúra legősibb területei ezek). A „pásztori stílus” alárendelt szerepet játszik a régióban, az „új stílus” viszont magasan reprezentált, annak is leginkább a régebbi stílusrétegek hatását viselő darabjai (kis hangterjedelem, két- vagy háromszólamú struktúrák, rövid motívumok). A nyugati hatás ebben a régióban a legerősebb. | ||
| − | #Szlovákia zeneileg leggazdagabb régiója az északi és középső területek magashegyi része. A „pásztori stílus” dalai nagy többségben vannak. Az F és G [ | + | #Szlovákia zeneileg leggazdagabb régiója az északi és középső területek magashegyi része. A „pásztori stílus” dalai nagy többségben vannak. Az F és G [http://hu.wikipedia.org/wiki/Mod%C3%A1lis_hangsor modusok] predominánsak, ami kétségtelenül összefüggésben áll a népi hangszerek széleskörű használatával (pásztorkürtök, furulyák). A többszólamú ének és a [http://www.kislexikon.hu/parlando.html parlando] stílus meghatározó ezeken a területeken. |
#Kelet-Szlovákia hagyományos dalainak legnagyobb része tempo giusto énekelt táncdallam. A dallamok – más területekhez képest – hosszabbak, hangterjedelmük nagyobb. Jellemzőek a zárt formák (AABA vagy ABBA). A régióban fennmaradt dalok az archaikus, modális elemeket ötvözik a modern formai elvekkel. | #Kelet-Szlovákia hagyományos dalainak legnagyobb része tempo giusto énekelt táncdallam. A dallamok – más területekhez képest – hosszabbak, hangterjedelmük nagyobb. Jellemzőek a zárt formák (AABA vagy ABBA). A régióban fennmaradt dalok az archaikus, modális elemeket ötvözik a modern formai elvekkel. | ||
#Gömör és a Szepesség kevert stílusjegyeket hordoznak, a népzenetudomány önálló régióként határozza meg e területeket. Elhelyezkedésüknek köszönhetően (az északi és középső területek hegyvonulatai és a keleti régió között) itt találkoznak a „pásztori stílus” elemei a kelet-szlovák modern népdaltípussal. Jellemzőek (főleg a Szepességben) az aszimmetrikus, 5/8-os és 7/8-os metrumú, relatíve lassú tempójú, rapszodikus karakterű dalok. | #Gömör és a Szepesség kevert stílusjegyeket hordoznak, a népzenetudomány önálló régióként határozza meg e területeket. Elhelyezkedésüknek köszönhetően (az északi és középső területek hegyvonulatai és a keleti régió között) itt találkoznak a „pásztori stílus” elemei a kelet-szlovák modern népdaltípussal. Jellemzőek (főleg a Szepességben) az aszimmetrikus, 5/8-os és 7/8-os metrumú, relatíve lassú tempójú, rapszodikus karakterű dalok. | ||
| + | <br> | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[A szlovák népdal stílusrétegei]] | *[[A szlovák népdal stílusrétegei]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 12:07-kori változata
A népzenetudomány a szlovák hagyományos zene négy fő régióját különbözteti meg. Ezek további kisebb területekre oszthatók, illetve külön vizsgálandók az önálló, lokális hagyományokkal rendelkező falvak, vagy falvak csoportjai.
- Nyugat- és Dél-Szlovákia legfőbb vonása, hogy a „mágikus-rituális stílus” és a „paraszti stílus” a legtipikusabb, érett formáiban maradt fenn (a nyugati szláv kultúra legősibb területei ezek). A „pásztori stílus” alárendelt szerepet játszik a régióban, az „új stílus” viszont magasan reprezentált, annak is leginkább a régebbi stílusrétegek hatását viselő darabjai (kis hangterjedelem, két- vagy háromszólamú struktúrák, rövid motívumok). A nyugati hatás ebben a régióban a legerősebb.
- Szlovákia zeneileg leggazdagabb régiója az északi és középső területek magashegyi része. A „pásztori stílus” dalai nagy többségben vannak. Az F és G modusok predominánsak, ami kétségtelenül összefüggésben áll a népi hangszerek széleskörű használatával (pásztorkürtök, furulyák). A többszólamú ének és a parlando stílus meghatározó ezeken a területeken.
- Kelet-Szlovákia hagyományos dalainak legnagyobb része tempo giusto énekelt táncdallam. A dallamok – más területekhez képest – hosszabbak, hangterjedelmük nagyobb. Jellemzőek a zárt formák (AABA vagy ABBA). A régióban fennmaradt dalok az archaikus, modális elemeket ötvözik a modern formai elvekkel.
- Gömör és a Szepesség kevert stílusjegyeket hordoznak, a népzenetudomány önálló régióként határozza meg e területeket. Elhelyezkedésüknek köszönhetően (az északi és középső területek hegyvonulatai és a keleti régió között) itt találkoznak a „pásztori stílus” elemei a kelet-szlovák modern népdaltípussal. Jellemzőek (főleg a Szepességben) az aszimmetrikus, 5/8-os és 7/8-os metrumú, relatíve lassú tempójú, rapszodikus karakterű dalok.
