Difference between revisions of "Az indiai száród"
a |
|||
| (5 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója. | + | A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója.<br> |
==Száród gháránák és jelentős képviselőik== | ==Száród gháránák és jelentős képviselőik== | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Ali Akbar Khan | Ali Akbar Khan | ||
| − | + | ==További híres száród játékosok:== | |
| − | Bahadur Khan | + | Bahadur Khan |
| + | Vasant Rai | ||
| + | Sharan Rani | ||
| + | Biswajit Roy Chowdhury | ||
| + | Tejendra Majumdar | ||
| + | Aashish Khan | ||
| + | Rajeev Taranath | ||
| + | Brij Narayan | ||
| − | == | + | ==Híres nem indiai származású száródosok:== |
| − | Ken Zuckermann | + | Ken Zuckermann |
| + | David Trasoff | ||
| + | Stephen James | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:India]] | ||
| + | [[Kategória:Hangszerek]] | ||
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:31-kori változata
A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója.
[szerkesztés] Száród gháránák és jelentős képviselőik
Sahjahanpur Gharana
Radhika Mohan Maitra Buddhadev Das Gupta
Bangash Gharana
Hafiz Ali Khan Amjad Ali Khan
Maihar Gharana
Allauddin Khan Ali Akbar Khan
[szerkesztés] További híres száród játékosok:
Bahadur Khan Vasant Rai Sharan Rani Biswajit Roy Chowdhury Tejendra Majumdar Aashish Khan Rajeev Taranath Brij Narayan
[szerkesztés] Híres nem indiai származású száródosok:
Ken Zuckermann David Trasoff Stephen James


