Difference between revisions of "Az indiai száród"
(→További híres száród játékosok:) |
a |
||
(Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója. | + | A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója.<br> |
==Száród gháránák és jelentős képviselőik== | ==Száród gháránák és jelentős képviselőik== | ||
13. sor: | 13. sor: | ||
Ali Akbar Khan | Ali Akbar Khan | ||
− | + | ==További híres száród játékosok:== | |
Bahadur Khan | Bahadur Khan | ||
Vasant Rai | Vasant Rai | ||
23. sor: | 23. sor: | ||
Brij Narayan | Brij Narayan | ||
− | + | ==Híres nem indiai származású száródosok:== | |
Ken Zuckermann | Ken Zuckermann | ||
David Trasoff | David Trasoff |
A lap jelenlegi, 2013. április 3., 11:31-kori változata
A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója.
[szerkesztés] Száród gháránák és jelentős képviselőik
Sahjahanpur Gharana
Radhika Mohan Maitra Buddhadev Das Gupta
Bangash Gharana
Hafiz Ali Khan Amjad Ali Khan
Maihar Gharana
Allauddin Khan Ali Akbar Khan
[szerkesztés] További híres száród játékosok:
Bahadur Khan Vasant Rai Sharan Rani Biswajit Roy Chowdhury Tejendra Majumdar Aashish Khan Rajeev Taranath Brij Narayan
[szerkesztés] Híres nem indiai származású száródosok:
Ken Zuckermann David Trasoff Stephen James