|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | {{Hangszer infobox
| + | Soooo precious! On my must-make-time-for list are iscreexe and friends. I almost talked myself out of signing up for the current session of yoga classes (too much going on, too much to do, yada yada) but then I didn't. Very glad I'm back in class. |
| − | |kép = [[Fájl:kantele.jpg|220px]]
| + | |
| − | |képaláírás = A legjellemzőbb finn népi hangszer, a kantele.
| + | |
| − | |név = Kantele
| + | |
| − | |dátum =
| + | |
| − | |zenei kultúra = finn
| + | |
| − | |hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek Kordofon hangszerek]]
| + | |
| − | |forrás =
| + | |
| − | }}
| + | |
| − | | + | |
| − | A legjellemzőbb finn népi hangszer minden kétséget kizáróan a balti-finn régió valamennyi országában megtalálható pengetős hangszer finn változata, a kantele ([[Hangszerek Észtországban|kannel]] - észt, [[Litván hangszeres zene és a tánc|kankles]] - litván, [[Lett népi hangszeres zene és a tánc|kokle]] - lett, [[Az orosz hangszeres zene és a tánc|gusli]] svontsatije és gusli krilovidnije - észak-orosz).
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | A kantelének egy kisebb és egy lényegesen nagyobb testű változata is fennmaradt. A kantele fából készült, eredetileg öthúros, [http://www.zenci.hu/szocikk/pentachord pentachord] hangolású hangszer volt, később, a húrok számának megnövelésével a korábbi játéktechnika is megváltozott, az egyik kéz a dallamot, míg a másik a basszust és a kíséretet játszotta. A húrok korábban lószőrből készültek, a későbbi hangszereket azonban már fémhúrokkal látták el.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | Történeti források tanúsága szerint az ősi, öthúros változat a kalevalai dalok kísérője volt, de szólóhangszerként is megjelent, illetve nagyobb testű típusát dalok és táncok kísérőhangszereként is használták (ez a típus ma is él a népzenében). A modern kantele [http://hu.wikipedia.org/wiki/Diatonikus_hangsor diatonikus] hangolású, és a kortárs komolyzenében van szerepe.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | A ''jouhikko'' (vagy jouhikannel) két-, három- vagy négyhúros, vonóval megszólaltatott lyra-szerű hangszer, amely szintén elterjedt volt a népi tánczenében, a skandináv hagyományból érkezett.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | [[Fájl: Lapp_sámándob.jpg|bélyegkép|balra|Lapp sámándob.]]
| + | |
| − | | + | |
| − | Az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Idiofon_hangszerek idiofon] hangszercsoport erősen alulreprezentált, külön említést a lapp sámándobok, a pogány rituálék elmaradhatatlan kísérői érdemelnek.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | Az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Aerofon_hangszerek aerofon] hangszerek legtöbbje valamilyen funkciót (állatterelés, vadászat) töltött be, és bár helyi változatok szép számban maradtak fenn, nem területspecifikus hangszerek.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | A ''hegedű'' legkorábban 17. századi forrásokban jelenik meg, s a 18–19. század egyeduralkodó hangszere lett a nyugati és déli területeken (Viena és Olonets megyékben azonban majdhogynem ismeretlen). Tánczenei hangszerként használták, különösen esküvőkön, ünnepi alkalmakon és táncmulatságokon töltött be fontos szerepet. Olykor két-három hegedűs is jelen volt egy-egy ünnepségen, ilyenkor a dallamokat oktáv távolságban játszották, vagy a vezető hegedűs dallamához a többi hangszeres kíséretet szolgáltatott.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | [[Fájl: Jouhikko.jpg|bélyegkép|jobbra|Jouhikko. Fotó: Simon Chadwick.]]
| + | |
| − | | + | |
| − | A ''klarinét'' mint finn népi hangszer a 19. századi katonazenekarok hagyatéka. Leginkább a nyugati országrészben használták, gyakran a hegedű mellett (a klarinétosok egy része a hegedűvel is elboldogult). Önálló népzenei repertoárral nem rendelkezett (a hegedű repertoárját vette át), a klarinétosok többsége viszont a népi táncdalok mellett gazdag repertoárral rendelkezett indulókból.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | A ''harmonika'' korai típusai meglepően korán, már a 19. század középső évtizedeiben megjelentek Finnországban (a keleti területeken orosz közvetítéssel, a déli megyékben pedig Közép-Európán át), s az egyház és a népzenekutatók heves tiltakozása ellenére hamar átvette a vezető szerepet a népi tánczenében a hegedűtől és a kantelétől.
| + | |
| − | | + | |
| − | ===Néptánc===
| + | |
| − | | + | |
| − | A finn népi táncok története három időszakra bontható: a ''körtáncok kora'' (a 18. századig), a ''csoportos és társasági táncok kora'' (18–19. század) és a ''páros táncok kora'' (19–20. század). Utóbbi két csoportba tartozó táncok mindegyike nyugati átvétel, lokális variánsok azonban kifejlődtek/kifejlődhettek.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | Az első, legősibb csoportba a Kalevala lírai dalaira járt táncok tartoznak, leginkább az ingriai és dél-karéliai lányok táncai. A dalokat egy vezető énekes és egy több szólamban megszólaló kórus váltakozása jellemzi. Ugyanide tartoznak, de korban valamelyest későbbre tehetők az új stílusú, strofikus dalokra járt körtáncok.
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | A legrégebbi csoportos tánc, a polska, a 18. század elején vált népszerűvé Finnországban. Bár a legtöbb polska-dallamot Pohjanmaaban gyűjtötték, a tánc az ország egész területén ismert volt. Míg a korabeli karéliai esküvőkön – bár a zene szerepe egyaránt fontos volt – csak siratókat és kalevalai dalokat énekeltek, nyugatabbra a ceremónia központi helyén a táncok álltak, közülük is elsősorban a polska. A minuet kizárólag a nyugati területeken volt használatban, éppúgy, mint a quadrille és az anglaise. A régi stílusú keringő (mint csoportos tánc) a 18. század vége felé terjedt el, gyakran yankee waltzként hivatkoztak rá (finn-amerikai emigránsok hozták be az országba).
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | <br>
| + | |
| − | A legkedveltebb és legelterjedtebb páros táncok a polka, a mazurka, a német polka, a jenkka és a sottiisi.
| + | |
| − | | + | |
| − | ==Kapcsolódó szócikkek==
| + | |
| − | *[[A finn vokális zene]]
| + | |
| − | *[[A finn népzene továbbélése napjainkban]]
| + | |
| − | | + | |
| − | [[Kategória:Finnország]]
| + | |
| − | [[Kategória:finnek]]
| + | |
Soooo precious! On my must-make-time-for list are iscreexe and friends. I almost talked myself out of signing up for the current session of yoga classes (too much going on, too much to do, yada yada) but then I didn't. Very glad I'm back in class.
