Difference between revisions of "Ritmusverő fa"
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A legelterjedtebb [[idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.<br> | + | A legelterjedtebb [[idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.<br> |
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból. I2 | A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból. I2 | ||
Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” <ref>A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása. Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.</ref>. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről. | Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” <ref>A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása. Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.</ref>. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről. | ||
A lap 2011. április 4., 13:47-kori változata
A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges.
A felvételen didjeridu és ének kísérettel hallható az Északi-Területen élő Wongga hagyományból. I2
Arnhem-földről (Roper-vidék) ismerünk feljegyzéseket a ritmusverő fa egy formájáról, melyre a kutatók mint „Gong”-ra céloznak. „Vállmagasságban, az egyik kézen keresztbe fektetve hosszú és vastag rezonáló fát tartanak, s egy körülbelül 2,5cm átmérőjű ütővel ütik” [1]. Egyszerre több, eltérő nagyságú gongot használtak. E beszámolók kizárólag a hangszer rituális felhasználásáról szólnak. Nem készültek felvételek a hangszerről.
KÉP – RITMUSVERŐ FA
Jegyzetek
- ↑ A.P.Elkin - Ausztrália őslakói/Gondolat, 1986, Vargyas Gábor fordítása. Lásd. továbbá A.P.Elkin írásait – Arnhem Land Music/ The Oceania Monographs No.9.
