Difference between revisions of "Kategória:Canción"
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
[[Fájl: Sindo Garay.jpg|bélyegkép|balra|Sindo Garay fényképe 1920-30 táján.]] | [[Fájl: Sindo Garay.jpg|bélyegkép|balra|Sindo Garay fényképe 1920-30 táján.]] | ||
A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. | A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai. | ||
| 7. sor: | 6. sor: | ||
A canción volt az előfutára a ''habanerának'', amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (''trova tradicional''). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. | A canción volt az előfutára a ''habanerának'', amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (''trova tradicional''). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával. | ||
<br> | <br> | ||
| + | |||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = trova.mp3 | ||
| + | | cím = Mis recuerdos (Juan Hernandez) (részlet) | ||
| + | | alcím = Trova <br> Album: Cuba - Punto and Trova of Sancti Spiritus Kiadó: Ocora | ||
| + | }} | ||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = bolero_cancion.mp3 | ||
| + | | cím = Temo al olvido (Rafael Teofilito Gomez), bolero ritmico ou cancion (részlet) | ||
| + | | alcím = Bolero Canción <br> <br> Album: Cuba - Punto and Trova of Sancti Spiritus Kiadó: Ocora | ||
| + | }} | ||
| + | |||
<br> | <br> | ||
A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a ''criolla''. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és ''clavéból'' állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. | A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a ''criolla''. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és ''clavéból'' állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó. | ||
| + | |||
| + | {{Zenelejátszó | ||
| + | | fájlnév = criolla.mp3 | ||
| + | | cím = Princesita (Rafael Teofilito Gomez) (részlet) | ||
| + | | alcím = Criolla <br> <br>Album: Cuba - Punto and Trova of Sancti Spiritus Kiadó: Ocora | ||
| + | }} | ||
| + | |||
[[Kategória:Kuba]] | [[Kategória:Kuba]] | ||
A lap 2011. június 5., 21:35-kori változata
A canción története az 1800-as évekre vezethető vissza. A dalokat a korabeli olasz zene inspirálta, és eleinte nem voltak bennük fellelhetőek kubai stíluselemek vagy hangszerelésbeli sajátosságok. A kubai jelleg először a szövegekben mutatkozott meg. 1850 körül Carlos M. de Céspedes megírta a La Bayamesát, amely később némi változtatások után az ország himnusza lett. A canción elsősorban hallgatásra szolgált és csak a bolero megjelenése után jöttek létre táncolható változatai.
A canción volt az előfutára a habanerának, amely szintén a lírai dal egy műfaja. Eduardo Sánchez de Fuentes Tu (’Te’) című szerzeménye vált elsőként népszerűvé ebben a műfajban. A habanerából születetett a canción trovadoresca (trova tradicional). Ennek előfutárai vándorénekesek voltak: többek között José “Pepe” Sánchez, Sindo Garay, Manuel Corona és Alberto Villalón váltak ismertebbé. Az utazó énekes-gitáros karaktere ezt a zenét könnyen megkülönböztethetővé tette más műfajoktól. A dalok témája nagyon változatos volt, nagyjából az előadó tudására és fantáziájára épült. Az 1960-as évektől kezdve a trova egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd kialakult a nueva (’új’) trova, mely szinte mozgalom jelleggel terjedt el a zenészek körében. Mára a trova helyét nagyrészt átvette a bolero, valamint a salsának néhány romantikusabb hangzásvilágú stílusa. A bolero nagyjából egyidős a canción trovadorescával.
|
|
Mis recuerdos (Juan Hernandez) (részlet) |
|
|
|
Temo al olvido (Rafael Teofilito Gomez), bolero ritmico ou cancion (részlet) |
A Santiago de Cuba városában zenélő trovadorok a (leginkább a Kuba keleti részén játszott) sonból átvett ritmikai- és stíluselemeket ötvözték a trovával, így alakítva ki ezt az új, táncolható zenét. Az első bolero szerzőjének José “Pepe” Sánchezt tartják. A stílus sok karibi országban divatossá vált, Puerto Ricóban a mai napig nagyon népszerű. A canción zene egy másik fontos műfaja a criolla. Ennek előfutárai olyan, főleg Matanzasban és Havannában élő közösségek voltak, akiknek zenéje énekkórusból és clavéból állt. Ezeknek clave y coro (vagy clave) volt a neve, és főként saját szerzeményeiket adták elő. Az 1900-as évekre a clavék iránt megszűnt az érdeklődés, zenei következményként azonban megjelent a criolla. Az első criollának Luis Casas Romero Carmela című 1908-ban írt dalát tartják. A műfaj jellemzői a 6/8-os ritmusok és a lassú tempó.
|
|
|
Princesita (Rafael Teofilito Gomez) (részlet) |
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap, médiafájl vagy alkategória sem szerepel.
