Difference between revisions of "Az indiai száród"
(Új oldal, tartalma: „A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként v…”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója. | A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója. | ||
− | Száród gháránák és jelentős képviselőik | + | |
+ | ==Száród gháránák és jelentős képviselőik== | ||
+ | |||
Sahjahanpur Gharana | Sahjahanpur Gharana | ||
− | + | Radhika Mohan Maitra | |
− | + | Buddhadev Das Gupta | |
Bangash Gharana | Bangash Gharana | ||
− | + | Hafiz Ali Khan | |
− | + | Amjad Ali Khan | |
Maihar Gharana | Maihar Gharana | ||
− | + | Allauddin Khan | |
− | + | Ali Akbar Khan | |
− | További híres száród játékosok: | + | |
+ | ===További híres száród játékosok:=== | ||
Bahadur Khan, Vasant Rai, Sharan Rani, Biswajit Roy Choudhury, Tejendra Majumdar, Aashish Khan, Rajeev Taranath, Brij Narayan | Bahadur Khan, Vasant Rai, Sharan Rani, Biswajit Roy Choudhury, Tejendra Majumdar, Aashish Khan, Rajeev Taranath, Brij Narayan | ||
− | Számontartott nem indiai száródosok: | + | |
+ | ===Számontartott nem indiai száródosok:=== | ||
Ken Zuckermann, David Trasoff, Stephen James | Ken Zuckermann, David Trasoff, Stephen James |
A lap 2011. szeptember 25., 13:49-kori változata
A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója.
Száród gháránák és jelentős képviselőik
Sahjahanpur Gharana
Radhika Mohan Maitra Buddhadev Das Gupta
Bangash Gharana
Hafiz Ali Khan Amjad Ali Khan
Maihar Gharana
Allauddin Khan Ali Akbar Khan
További híres száród játékosok:
Bahadur Khan, Vasant Rai, Sharan Rani, Biswajit Roy Choudhury, Tejendra Majumdar, Aashish Khan, Rajeev Taranath, Brij Narayan
Számontartott nem indiai száródosok:
Ken Zuckermann, David Trasoff, Stephen James