Tuareg táncok

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ethnosound2 (vitalap | szerkesztései) 2011. május 14., 16:50-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A tuaregek bármiféle ritmusos mozdulatsort táncnak neveznek, legyen szó állva végrehajtott mozdulatsorról (tende n-tagbast, tehemmet, tehigelt, tazengherit, arokas) vagy ülőről (takamba, tende n-gumatan). A teve kontrollálásának imitált mozdulatait (ilugan) is táncnak nevezik, mindazonáltal állótáncot igazi tuareg nem művelt, legalábbis a korai időkben nem. Csak az alacsonyabb kasztba tartozó művészek vagy a sötét bőrű szolgák táncoltak állva. A nemes réteg táncára, a férfiak és nők körében egyaránt ülve kerülhetett sor, és a legtöbb esetben így van ez ma is. A nyak, a vállak, illetve a felsőtest finom mozdulatainak sora ez, melynek számos variációját ismerik.

Tehigelt, tehemmet

A táncot, melyet az Ahaggarban tehigeltnek, a Tassziliban tehemmetnek hívnak (többek szerint onnan is származik), énekkel, tapssal és egy vagy több dobbal kísérnek. Az eseményre mindig este kerül sor, valamely örömteli alkalomkor, s melyen korábban csak a szolgák táncoltak, manapság már a férfiak is, sőt, olykor a nők is, ám ők csupán nagyon apró és visszafogott mozdulatokkal. A táncosok nagy kört formálnak, melyben – amennyiben férfiak táncolnak – egy vagy két táncos nagyokat dobbantva, magasra emelt térddel és kinyújtott karokkal tesz néhány mozdulatot. A zenei rész a tende n-emnashoz hasonló, a nők kórusával és egy szólóénekessel, valamint dobokkal.

Arokas

Az arokas táncot Agadezben láthatjuk (Niger), melyet női kórus, egy vagy két szólóénekes és taps kísér. Az előadás majdnem olyan, mint egy tende n-tagbast, ám attól abban különbözik, hogy az arokasban nem szólal meg hangszer.

Személyes eszközök