Modern zenei irányzatok az etióp térségben
A modern, populáris zenék természetesen közkedveltek a térség lakói körében, a rádiók, szórakozóhelyek és az otthoni zenehallgatás meghatározó elemei, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy nem szorítják ki a hagyományos, etnikumokhoz köthető zenei formákat, sőt abból táplálkoznak, és a legtöbb zenész repertoárjában éppúgy megtalálható mindkét típus. Ebből következőleg a modern zene hangszerei közt említhetjük a szintetizátor és gitár mellett az elektromos krart is. Etiópiában hosszú múltra tekint vissza a rezes bandák fennállása. Az első ilyen hivatalos együttes Hailé Szelasszié császár idejében alakult. Ennek nyomán alakultak meg a hadsereg, a rendőrség és a császári biztonsági erők együttesei, melyek az európai és az örmény hagyományokat ötvözték.
Az ugyancsak népszerű etióp dzsessz megalapozása Mulatu Astetke nevéhez köthető. Mulatu elsőként ötvözte az amerikai dzsesszt és funkot az etióp népzenei és egyházi hagyományokkal. Az etióp zenei karakter megőrzése miatt a hagyományos hat húros krart további hat húrral egészítette ki, hogy a helyi zenék modernizációja ne a régi hangszerek elvetését vonja maga után.
Az 1980-as évek katonai diktatúrája idején elterjedt seminna-werq-et, vagyis a hagyományos verses formát Neway Debebe alkalmazta elsőként a zenében, és ekkor vált népszerűvé és enigmatikussá a politikai rendszert kritizálók körében. Egy új, mai irányzat a bolel, egy a blues hagyományaira építkező stílus, aminek kiemelkedő művelői Yohannès Sefer, Tigist Assefa, Tedje és Admassou Abate.
Ma az egyik legkedveltebb és nemzetközileg is elismert etióp énekesnő Ejigayehu Shibabaw, vagy más néven Gigi.
Eritreában az elmúlt évtizedekben különösen közkedveltek voltak az országot dicsőítő énekek, így érdemes a modern zenék között külön megemlíteni őket. Az ebben a műfajban alkotók általában katonai múltra tekintenek vissza, és a kormány támogatását élvezik, esetenként politikai szerepet is vállalnak.
