16. A mande zene Magyarországon

A lap korábbi változatát látod, amilyen Bandolo (vitalap | szerkesztései) 2011. június 5., 16:26-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A világzene mint fogalom a nyugathoz képest hazánkba csak valamivel később ért el. Korábban a világzene inkább csak a régió (Közép-Kelet Európa) térségeiből érkezett el hozzánk, habár Famadou Konaté elmondása szerint már a hatvanas évek elején járt Budapesten!
Azóta sok minden változott, ami előmozdíthatta a világzene kiteljesedését, s ehhez részben a politika is hozzájárult, valamint a különféle divatirányzatok befolyása, ezáltal pedig az emberek érdeklődése. Magyarországon is mind több zenész számára vált ismertté a nem európai gyökerű népzene. Később egyre nagyobb számban lettek hozzáférhetőek az Európán kívüli népekről szóló zenei anyagok is, és a zenei ízlésnek eleinte szokatlannak tűnő, meglehetősen idegen darabok lassan megszokottá, némelyikük bizonyos fokig ismertté is vált.

A zene maga, Afrikán belül is a mande zene azonban meglehetősen sokáig rejtve maradt a magyar nagyközönség elől, mígnem olyan zenei anyagok jelentek meg a piacon, mint Dou Dou Ndiaye Rose, Youssou N’Dour, Ali Farka Touré, Omou Sangare albumai. Majd világzenei hangszerek érkeztek, többek között afrikai dobok, mint például a djembe, melyet a kilencvenes évek végén még csak külföldről szerezhettünk be, s ma már világzenei hangszerboltban is hozzáférhető, mégpedig Maliból, vagy akár Guineából. Sőt, Magyarország legnagyobb kínálatot felmutató világzenei hangszerboltja zenei workshopokat is szervez. Számos nyári fesztivál rendezésében olyan világhírességek léptek fel az elmúlt években, mint Salif Keita, Toumani Djabaté, Rokia Traoré, Habib Koité, a tuareg zenekar, a Tinariwen, vagy Baba Cissoko, s csak remélhetjük, hogy a jövőben más hírességek is ellátogatnak hazánkba.

Személyes eszközök