Az indiai száród
A száród (sarod, sarode) a hindusztáni klasszikus zene khyal stílusának egyik legfontosabb hangszere. Pengetős hangszer, 4 dallam-, 2 ritmus- és – iskolánként változóan – 13-19 rezonáns húrja van, rezonánsa bőr, üreges nyakát pedig érintők nélküli, hajlított acél fogólap fedi. Játéktechnikájának jellegzetessége, hogy a zenész az acél és bronz húrokat körme hegyével fogja le, így téve lehetővé az indiai zenére jellemző hajlításokat (mínd). A száród – a szitárhoz hasonlóan – a 19. század második felében alakult ki, és mai formáját csak a 20. század közepére nyerte el. Mára három fő száród iskola, stílus (gháráná) alakult ki, és mindegyik Seniya-nak vallja magát, ami azt jelenti, hogy az iskola a legendás mogul kori zenész, Miyan Tansen által alapított mester-tanítványi láncolat örököse és folytatója.
Száród gháránák és jelentős képviselőik
Sahjahanpur Gharana
Radhika Mohan Maitra Buddhadev Das Gupta
Bangash Gharana
Hafiz Ali Khan Amjad Ali Khan
Maihar Gharana
Allauddin Khan Ali Akbar Khan
További híres száród játékosok:
Bahadur Khan Vasant Rai Sharan Rani Biswajit Roy Chowdhury Tejendra Majumdar Aashish Khan Rajeev Taranath Brij Narayan
Híres nem indiai származású száródosok:
Ken Zuckermann David Trasoff Stephen James