Difference between revisions of "A dán vokális népzene jellemzői"
a (Dán népzene jellemzői lapot átneveztem A dán vokális népzene jellemzői névre) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Az Old Norse régió alapvetően német mintájú epikus dalhagyománya az első ezredforduló idejére csontosodott meg. A központi szereplő a szkald volt, aki úgy falun, mint udvari körökben közvetítette és tartotta életben a nagy és nemes ősök emlékezetét. Az első szkaldnak Odint, az ősi vallás főistenét tartották (akinek | + | Az Old Norse régió alapvetően német mintájú epikus dalhagyománya az első ezredforduló idejére csontosodott meg. A központi szereplő a ''szkald'' volt, aki úgy falun, mint udvari körökben közvetítette és tartotta életben a nagy és nemes ősök emlékezetét. Az első szkaldnak Odint, az ősi vallás főistenét tartották (akinek szavait versbe foglalták, így örökítve át azt az utókorra), akiről a dán énekmondókat hagyományosan Odin-szkaldnak nevezték.<br> |
| − | A szkaldok művészi megnyilatkozásának formája a dal-recitáció (kvad) volt, műfaja a prosimetrum. A prosimetrum a próza és líra egyfajta keveréke, ahol a vers stabil, ismételt elem, a prózai részek pedig a költemény központi gondolatán monologizáló, improvizált szakaszok. Az előadó tulajdonképpen egyszemélyes színház, ő a szónok, az énekes, valamint a történet színészi interpretátora. | + | A szkaldok művészi megnyilatkozásának formája a dal-recitáció (kvad) volt, műfaja a ''prosimetrum''. A prosimetrum a próza és líra egyfajta keveréke, ahol a vers stabil, ismételt elem, a prózai részek pedig a költemény központi gondolatán monologizáló, improvizált szakaszok. Az előadó tulajdonképpen egyszemélyes színház, ő a szónok, az énekes, valamint a történet színészi interpretátora.<br> |
| − | Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat | + | Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat: |
| − | Kiáltások | + | *'''Kiáltások''' |
| − | Szöveg és zene közötti átmeneti stílus, akcentusok, ritmus- és hangmagasságbeli változások effektjeivel operál. | + | Szöveg és zene közötti átmeneti stílus, akcentusok, ritmus- és hangmagasságbeli változások effektjeivel operál. Hívójelek, utcai kiáltások.<br><br> |
| − | Rímek (nem strofikus anyag) | + | *'''Rímek''' (nem strofikus anyag) |
| − | Kisszámú dallami formula csoportja, melyben a formulák szabadon kombinálhatók és ismételhetők, de speciális, kötöttebb sorzáró formulák jelennek meg. Jellemző hangkészlete a dúr-hexachord. Altatók, gyermekdalok és játékdalok. | + | Kisszámú dallami formula csoportja, melyben a formulák szabadon kombinálhatók és ismételhetők, de speciális, kötöttebb sorzáró formulák jelennek meg. Jellemző hangkészlete a dúr-[[hexachord]]. Altatók, gyermekdalok és játékdalok tartoznak ebbe a csoportba.<br><br> |
| − | Népének, egyházi ének | + | *'''Népének, egyházi ének''' |
| − | A reformáció egyházi dallamainak adaptációi, leegyszerűsített formában, gazdagon díszítve viszont, és mérsékeltebb tempóval. | + | A reformáció egyházi dallamainak adaptációi, leegyszerűsített formában, gazdagon díszítve viszont, és mérsékeltebb tempóval.<br><br> |
| − | Népdal | + | *'''Népdal''' |
| − | A hagyományos népi vokális zene legnagyobb csoportja, strofikus dalok, besorolásuk kronológiai szempontokat figyelembe véve három alcsoportba történt | + | A hagyományos népi vokális zene legnagyobb csoportja, [[strofikus]] dalok, besorolásuk kronológiai szempontokat figyelembe véve három alcsoportba történt: |
| − | Ballada stílus | + | **Ballada stílus |
A legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A diatónia uralkodó, de nem ritka a pentaton hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok. | A legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A diatónia uralkodó, de nem ritka a pentaton hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok. | ||
| − | Átmeneti stílus | + | **Átmeneti stílus |
Elsősorban 16–17. századi dalszövegekkel együtt használt dalok. Gyakori a német területekről származó dallamok és szövegek adaptációja. A hangkészlet modális, a ballada-stílus kadenciája azonban itt is megjelenik. | Elsősorban 16–17. századi dalszövegekkel együtt használt dalok. Gyakori a német területekről származó dallamok és szövegek adaptációja. A hangkészlet modális, a ballada-stílus kadenciája azonban itt is megjelenik. | ||
| − | Új stílus | + | **Új stílus |
A legszélesebb körben elterjedt stílus. A dúr tonalitás dominál, a dallamok szerkezete akkordikus alapú. Két különböző formai építkezés fordul elő: AABA (ahol B magasabb regiszterben szólal meg), ill. ABCD (ahol C részig egyre magasabbra emelkedik a dallam, majd D résznél visszatér a kezdő regiszterbe). | A legszélesebb körben elterjedt stílus. A dúr tonalitás dominál, a dallamok szerkezete akkordikus alapú. Két különböző formai építkezés fordul elő: AABA (ahol B magasabb regiszterben szólal meg), ill. ABCD (ahol C részig egyre magasabbra emelkedik a dallam, majd D résznél visszatér a kezdő regiszterbe). | ||
A lap 2011. május 7., 21:45-kori változata
Az Old Norse régió alapvetően német mintájú epikus dalhagyománya az első ezredforduló idejére csontosodott meg. A központi szereplő a szkald volt, aki úgy falun, mint udvari körökben közvetítette és tartotta életben a nagy és nemes ősök emlékezetét. Az első szkaldnak Odint, az ősi vallás főistenét tartották (akinek szavait versbe foglalták, így örökítve át azt az utókorra), akiről a dán énekmondókat hagyományosan Odin-szkaldnak nevezték.
A szkaldok művészi megnyilatkozásának formája a dal-recitáció (kvad) volt, műfaja a prosimetrum. A prosimetrum a próza és líra egyfajta keveréke, ahol a vers stabil, ismételt elem, a prózai részek pedig a költemény központi gondolatán monologizáló, improvizált szakaszok. Az előadó tulajdonképpen egyszemélyes színház, ő a szónok, az énekes, valamint a történet színészi interpretátora.
Tekintettel arra, hogy a dán lírai népdalkincs zenei értékelése csak a közelmúltban kezdődött meg, a korábbi besorolás a nyelvtudomány kritériumrendszerét tette magáévá. Ugyanakkor mára már kikristályosodott a zenei szempontú rendszer is, mely öt fő csoportra osztja a dalokat:
- Kiáltások
Szöveg és zene közötti átmeneti stílus, akcentusok, ritmus- és hangmagasságbeli változások effektjeivel operál. Hívójelek, utcai kiáltások.
- Rímek (nem strofikus anyag)
Kisszámú dallami formula csoportja, melyben a formulák szabadon kombinálhatók és ismételhetők, de speciális, kötöttebb sorzáró formulák jelennek meg. Jellemző hangkészlete a dúr-hexachord. Altatók, gyermekdalok és játékdalok tartoznak ebbe a csoportba.
- Népének, egyházi ének
A reformáció egyházi dallamainak adaptációi, leegyszerűsített formában, gazdagon díszítve viszont, és mérsékeltebb tempóval.
- Népdal
A hagyományos népi vokális zene legnagyobb csoportja, strofikus dalok, besorolásuk kronológiai szempontokat figyelembe véve három alcsoportba történt:
- Ballada stílus
A legősibb dalok csoportja. Oktáv körüli hangterjedelem (legtöbb esetben G záróhanggal) jellemző. A dallamok rövidebb-hosszabb dallami vagy ritmikai formulák kombinációi (általában a szövegsorok hosszát követve), egy speciális záró formula (kadencia) hozzákapcsolásával. A diatónia uralkodó, de nem ritka a pentaton hangrendszer használata sem. Balladák és tréfás dalok.
- Átmeneti stílus
Elsősorban 16–17. századi dalszövegekkel együtt használt dalok. Gyakori a német területekről származó dallamok és szövegek adaptációja. A hangkészlet modális, a ballada-stílus kadenciája azonban itt is megjelenik.
- Új stílus
A legszélesebb körben elterjedt stílus. A dúr tonalitás dominál, a dallamok szerkezete akkordikus alapú. Két különböző formai építkezés fordul elő: AABA (ahol B magasabb regiszterben szólal meg), ill. ABCD (ahol C részig egyre magasabbra emelkedik a dallam, majd D résznél visszatér a kezdő regiszterbe).
