Eritreai katonadalok és a nemzeti egységet erősítő dalok

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ethnosound1 (vitalap | szerkesztései) 2011. május 8., 21:49-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Eritrea 1993-as hivatalos függetlenedését harminc évig tartó függetlenségi harcok előzték meg. Az etióp fennhatóság elleni fegyveres mozgalmat 1961-ben, először egy muzulmán közösség indította el, amihez hamarosan országszerte más etnikumok tagjai is csatlakoztak. A mozgalom először gerillaharcok formáját öltötte, melyet mára a nemzeti hagyomány függetlenségi harcoknak könyvelt el. A fegyveres harcok megindításának oka hosszú múltra tekint vissza.

Eritreát 1889-ben az olaszok szerezték meg gyarmatukként, majd brit fennhatóságként egészen 1952-ig Etiópiától független entitásként létezett. Ekkor egy ENSZ határozat értelmében federációra léptették Etiópiával, majd azt követően az akkori császári fennhatóság az autonóm eritreai terület fokozatos annektálása mellett döntött. Ezt Eritrea lakossága – mint egy az érdekei ellen indított intézkedést – sérelmezte, és helyi megmozdulások követték már az 1960-as évek legelejétől.

A brit fennhatóság alatt az eritreai lakosság a korábbi apartheid jellegű elnyomáshoz képest jelentősen nagyobb befolyást szerzett a politikában, és saját jelenének közvetlen irányításában, amihez képest az etióp federáció visszalépést jelentett. Ezt nemcsak a többségi tigrinyák, de más csoportok is, mint a tigrék, szahók, beni amerek, narák stb. sérelmezték. Ez vezetett ahhoz, hogy végső soron a ’60-as, ’70-es években más-más etnikai és vallási háttérrel rendelkező egyének csatlakoztak a fronthoz. A ’70-es évek végére a harcolók 30 százaléka nő volt, így számos a hagyományos kötöttségektől mentes párkapcsolat, majd házasság született, sokszor olyanok között, akiknél ez korábban, otthoni környezetükben elképzelhetetlen lett volna. Ezzel párosult az Eritreai Népi Felszabadító Front tudatos reformtörekvése, hogy az etnikai és vallási különbségeket elnémítsa, és egy egységes, nemzeti frontot hozzon létre. Ebben teret hagyott a népi táncoknak és daloknak, melyek a harcolók szórakozását szolgálták, emellett ugyanakkor a harci egységet és összetartást erősítő katonadalok is napvilágot láttak. E dalok már nem rendelkeztek etnikai karakterrel, épp ezért minden harcoló azonosulhatott vele, ebben énekelték meg a front hétköznapjait, bajtársaik és az ellenség iránti érzéseiket. A zenészeknek nemcsak az volt a feladata, hogy a harcolók önbizalmát és kitartását növeljék, hanem az is, hogy a diaszpórában élő eritreaiakhoz is elvigyék a front hírét, és az összetartozás, egység érzését erősítsék bennük, akik amúgy is a harcok fő anyagi bázisát jelentették.

A győztes felszabadító front állt 1993-ban az ország élére, és folytatták a megkezdett társadalmi reformokat. Céljuk a nemzeti egység megteremtése, aminek egyik kifejező eszköze a nemzeti kultúra támogatása. A népi hagyományokból táplálkozó művészetet a nemzeti katedra szintjére emelik, és emellett támogatják a harctéren közkedveltté vált katonadalok fennmaradását, céljuk, hogy megőrizzék a harcok emlékét, és biztosítsák a mai autokrata vezetés legitimitását. A népdalok és a romantikus modern zenék mellett a nemzet egységét dicsőítő dalok is nagy népszerűségre tettek szert. Az énekesek gyakorta maguk is harcoltak a felszabadító front kötelékeiben, és úgy szólítják meg a közönséget, hogy az emlékek, a közös múlt, a nosztalgikus pillanatok felidéződjenek. Ezek szólnak a bárokban, a fesztiválokon és az ünnepeken.

Mindössze két évtized telt el 1991, a harcok befejezése óta, és egy újabb generáció lépett a felnőttkorba. Számukra a kötelező katonai szolgálat és az iskolai honismereti tanrend helyettesíti a katonai fronton szerzett tapasztalatokat. A kormányvezetés tudatos törekvése, hogy ebben a szellemben nevelje az újabb generációkat, és hogy a katonadalok és a nemzetről, az országról szóló dalok apáikhoz hasonlóan mély emóciókat váltsanak ki bennük is.

A zene elérhető: http://www.youtube.com/watch?v=JtbnKD_3MOI&feature=player_embedded#

Helen Meles: A függetlenség napja alkalmából

Mindennél jobban szeretünk téged ezen a földön, Része vagy a mi életünknek Ha megnyithatnánk a szívünket előtted, akkor bizonyíthatnánk neked, Mert ott látnád nagy betűkkel a neved Mélyen bevésve, A vérünk élteti a szívünket, De a szívünk téged keres Kiáltsuk a neved Mind egyszerre, egy, kettő, három Minden jó érzésünk feléd irányul Fényesen tündökölj, az az álmunk Ma érted izzadunk, hogy holnap jobb legyen Ruha és ékszerek helyett Bőrt viselsz, mint a tigris Ruha és arany ékszer helyett Te ékesítesz bennünket Azért szeretünk nagyon Te szültél, tőled vagyunk Nagyon imádunk téged Kultúránknak és identitásunknak te adsz értelmet Imádunk, imádunk nagyon Testünk és szellemünk benned lesz eltemetve Országunk, melyet az apáinktól örököltünk Magasra emelkedjen, erre ígéretet tettünk Legyél olyan ékes, mint egy menyasszony Fényes, mint a nap, és csodás, mint a hold Ez a mi álmunk, a parancsodat várjuk, Hogy a csúcsra juss Csak mássz és mássz, fel tudunk menni oda Fentről hangosan szólj nekünk Mi rajtad állunk De te bennünk vagy Nagyon szeretünk téged, Eritrea Imádunk téged Országunk, melyet az apáinktól örököltünk Magasra emelkedjen, erre ígéretet tettünk Legyél olyan ékes, mint egy menyasszony Fényes, mint a nap, és csodás, mint a hold Ez a mi álmunk, a parancsodat várjuk, Hogy a csúcsra juss Csak mássz és mássz, fel tudunk menni oda Fentről hangosan szólj nekünk Mi rajtad állunk De te bennünk vagy Nagyon szeretünk téged, Eritrea Imádunk téged

Személyes eszközök