Indiai hangszerek

Az indiai klasszikus zene hangszerei (mind az észak-, mind a dél-indiai klasszikus zenét tekintve) négy fő csoportra bonthatók: húros-pengetős, fúvós, vonós és ütőhangszerekre. A már említett, forrásműként kezelt szanszkrit írások számos hangszerről szólnak, olyanokról, amelyek pontos formáját ma már egyáltalán nem ismerjük. Ennek oka, hogy az indiai zenészek gyakran végeznek maguk jelentős módosításokat hangszereiken annak megfelelően, amilyen stiláris jegyek stílusukat jellemzik.

A legfontosabb hangszerek felsorolása – a fent említett négy fő kategória szerint – csak a ma is gyakran hallható instrumentumokat tartalmazza: Észak-India: pengetős hangszerek – szitár, száród, szurbáhár, rúdra-víná, vicsitra-víná, tánpurá fúvós hangszerek – bánszuri, shenáj vonós hangszerek – szárángi, dilruba, eszrádzs ütőhangszerek – tablá, pakhavadzs, duggi, dholak, szantúr

Dél-India: pengetős hangszerek – szaraszvati-víná, tanpurá fúvós hangszerek – fuvola, gottuvádjam vonós hangszerek – hegedű ütőhangszerek – mrdángam, ghatam, kandzsira