Difference between revisions of "Kezdőlap"

23. sor: 23. sor:
 
</div>
 
</div>
 
|}
 
|}
 +
 
{{Szerkesztés alatt}}
 
{{Szerkesztés alatt}}
  
 +
<!-- -->
 +
{| cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="width:100%; margin:10px -5px;"
 +
| valign="top" style="width:70%; border:solid 1px #999999;" |
  
 +
{{Kezdőlap rovat
 +
| szín = #A53529
 +
| cím = Bluegrass
 +
| tartalom = A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei stílus, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. [[Bluegrass|tovább >>]]
 +
}}
  
<categorytree>Régiók</categorytree>
+
{{Kezdőlap rovat
 +
| szín = #A53529
 +
| cím = Flamenco
 +
| tartalom = Andalúzia  népzenéjét szokás a ''flamencóval'' azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé. [[Flamenco|tovább >>]]
 +
}}
  
 +
{{Kezdőlap rovat
 +
| szín = #A53529
 +
| cím = Ritmusverő fa
 +
| tartalom = [[Fájl:Ritmusverő_fa.jpg|100 px|bélyegkép|jobbra|'''Ritmusverő fa'''<br>Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.<br> Fotó: Korecz Márk]] A legelterjedtebb [[:Kategória:idiofon hangszerek|idiofon hangszer]] Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. [[Ritmusverő fa|tovább >>]]<br><br>
 +
{{Zenelejátszó
 +
| fájlnév = I2.mp3‎
 +
| cím = Mook Mook (részlet)
 +
| alcím = A ritmusverő fa használata, wongga stílus.<br> Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.<br> Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu. <br>Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)
 +
}}
 +
}}
  
 +
{{Kezdőlap rovat
 +
| szín = #A53529
 +
| cím = Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél
 +
| tartalom = [[Fájl: t17.jpg|bélyegkép|balra|Fotó: Fehér Károly]] A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.<br><br>A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. [[Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél|tovább >>]]
 +
}}
  
 +
{{Kezdőlap rovat
 +
| szín = #A53529
 +
| cím = Hangszerek Ausztráliában
 +
| tartalom = A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. [[Hangszerek Ausztráliában|tovább >>]]
 +
}}
 +
 +
| valign="top" style="width:30%; border:solid 1px #999999; background-color:#FAECBD;" |
 +
<b>Kategóriák</b>
 +
<categorytree>Régiók</categorytree>
 
<categorytree>Etnikum</categorytree>
 
<categorytree>Etnikum</categorytree>
 
<categorytree>Ország</categorytree>
 
<categorytree>Ország</categorytree>
 +
|}
 +
  
 
{{Tudásdepó Expressz}}
 
{{Tudásdepó Expressz}}

A lap 2011. június 2., 17:11-kori változata

Üdvözöljük a Népzenetár oldalán!
Népzenetárunkat azoknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a zene sokszínűségét. Bátran keress folyamatosan bővülő szócikkeink között. Szócikkeink száma: 351

A Népzenetár teljes anyaga fejlesztés és tesztelés alatt áll!

Bluegrass

A bluegrass egy a dél-amerikai népzenéhez szorosan kötődő zenei stílus, amelyben az éneket leginkább húros hangszereken kísérik. Az 1940-es években jelent meg a country zenéből kifejlődve. Az 1950-es évektől lett igazán népszerű, a rajongók ugyanis az északi hegyek modern népzenéjét látták benne. tovább >>

Flamenco

Andalúzia népzenéjét szokás a flamencóval azonosítani. A flamenco forrása az andalúz népzene és néptánc, s visszahat is rá: a számos máig élő népzenei és táncos andalúz hagyományt a városokban a romantika korában kialakult előadóművészeti ág, a flamenco alapanyagként használta, majd a nagy személyiségek, előadóművészek által sajátos irányokat felvevő művészet visszaáramlott a nép körébe, s újra folklorizálódott, folklorizálódik ma is. Emiatt nehéz is elkülöníteni, mi flamenco, s mi nem: például a sevillanast, ezt a sevillai eredetű táncos zenei ágat hol autokton népművészeti ágként, hol flamenco alfajként tartják számon. A flamenco tulajdonképpen egy városi, nevesített előadókkal dokumentálható fejlődés eredménye, de mégis egy sajátos zenei ág alakult ki belőle, melynek jellegzetességei, stílusjegyei visszaáramlanak a népművészetbe: így vált a flamenco mindenki művészetévé. tovább >>

Ritmusverő fa
Ritmusverő fa
Az ének és a zene "vezetője", a rimusverő fa. A képen látható hangszer Ausztrália középső részéről, Pitjantjatjara területről származik.
Fotó: Korecz Márk
A legelterjedtebb idiofon hangszer Ausztráliában. Formájában, geometriájában, méretében és használatában egyaránt lehetnek apróbb eltérések. Párban használják, általában az egyik a rezonáns, ez nagyobb méretű, keményfából készült, míg a másik (mellyel az előzőt ütik) kisebb, puhafából készült. A zenében betöltött szerepe az ének (és esetenként más kísérőhangszer) számára adott alapritmus; jelenléte mindig meghatározó, elsődleges. tovább >>

Download

Mook Mook (részlet)
A ritmusverő fa használata, wongga stílus.
Észak Ausztrália, Mowanjum community, Nyugat-Kimberley.
Előadók: Dusty Legune és Arthur Toby ének, Nelson Barunga didzseridu.
Bushfire – Traditional Aboriginal Music (ARC Music EUCD1224)

Zenés gyógyító szertartás a tuaregeknél
Fotó: Fehér Károly
A legkülönfélébb betegségek zenével történő gyógyítása széles körben elterjedt a Szahara területén, és a tuaregek nagyon ősi hitvilágával van szoros kapcsolatban, melyben rossz és jó erők és szellemek segíthették, illetve hátráltathatták a mindennapi életet, s melyekre hatni lehetett. E szellemek, csakúgy, mint Fekete-Afrikában a hagyományos hittel megegyezően akár természeti adottságokban is megjelenhettek; egy forrásban, barlangban, tűzben, szélben vagy üres helyeken, s mentális betegséget okozhattak.

A betegségeket mindig valamely erőhöz kötötték, mely az egyén lelkében vagy személyes erőiben okozott zavart, s azt ennek megfelelően kellett kezelni. Az iszlám azonban tiltja a különféle szellemekben való hitet, és az azokkal kapcsolatos gyakorlatok, illetve szeánszok alkalmazását, ezért hitvilágukat többé-kevésbé hozzá igazították, amely területeként eltérő lehet. tovább >>
Hangszerek Ausztráliában

A hangszer általános definíciója szerint: nem-vokális eredetű hangok keltésére szolgáló eszköz. E rövid meghatározás kiválóan leírja a hangszer lényegét; mint látni fogjuk, az őslakosok hangszereinek viszonya a zenéhez nem mindig közvetlen; gyakran a szó szoros értelemben vett hangadó eszközről beszélhetünk, melynek célja és lényege nem a zene síkján nyilvánul meg, hanem sokkal inkább egy rituális tárgyról, és szimbólumról van szó. Ebből kifolyólag egyes hangszerekről csak kevés információ áll rendelkezésünkre – hanganyag pedig egyáltalán nem. tovább >>

Kategóriák

Ország
[×] Chile
[×] Dánia
[×] Gambia
[×] Grúzia
[×] Guinea
India
[×] Irán
Kuba
[×] Libanon
[×] Mali
Peru
[×] Svájc
[×] Szíria
[×] Ukrajna
[×] Uruguay


A weboldal fejlesztése a TÁMOP-3.2.4-08/1/KMR pályázat keretében az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Ujmagyarorszag.gif

Személyes eszközök