Difference between revisions of "Lett népi hangszeres zene és a tánc"

1. sor: 1. sor:
[[Fájl: kokle.jpg|bélyegkép|jobbra|Kokle. Fotó:Theodore Kloba. ]]
+
{{Hangszer infobox
 +
|kép = [[Fájl:Kokle.jpg|220px]]
 +
|képaláírás = Játék kokle hangszeren.
 +
|név = Kokle
 +
|dátum =
 +
|zenei kultúra = lett
 +
|hangszercsoport = [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Kordofon_hangszerek chordofon hangszerek]]
 +
|forrás = Fotó:Theodore Kloba.
 +
}}
 +
 
 +
[[Fájl: kokle.jpg|bélyegkép|jobbra|Kokle.  ]]
  
 
Lett népi hangszeres zenére vonatkozó dokumentumok csak kis számban maradtak fenn, azok legtöbbje is leginkább a közép-európai hagyomány hatását erősen magukon viselő táncdallam. A hangszerhasználat azonban széles körben elterjedt volt a lett területeken, jellemzően a pogány és keresztény vallási rituálék kísérőjeként: ünnepeken, tánckíséretre és szórakoztató funkcióban használtak különböző hangszereket.<br>
 
Lett népi hangszeres zenére vonatkozó dokumentumok csak kis számban maradtak fenn, azok legtöbbje is leginkább a közép-európai hagyomány hatását erősen magukon viselő táncdallam. A hangszerhasználat azonban széles körben elterjedt volt a lett területeken, jellemzően a pogány és keresztény vallási rituálék kísérőjeként: ünnepeken, tánckíséretre és szórakoztató funkcióban használtak különböző hangszereket.<br>

A lap 2011. május 12., 01:39-kori változata

Kokle

Kokle.jpg
Játék kokle hangszeren.

Név Kokle
Dátum
Zenei kultúra lett
Hangszercsoport [chordofon hangszerek]
Forrás Fotó:Theodore Kloba.


Kokle.

Lett népi hangszeres zenére vonatkozó dokumentumok csak kis számban maradtak fenn, azok legtöbbje is leginkább a közép-európai hagyomány hatását erősen magukon viselő táncdallam. A hangszerhasználat azonban széles körben elterjedt volt a lett területeken, jellemzően a pogány és keresztény vallási rituálék kísérőjeként: ünnepeken, tánckíséretre és szórakoztató funkcióban használtak különböző hangszereket.

Közkedvelt [chordofon hangszerek] a kokle és a citara, a finn kantele, az észt kannel, a litván kankles és az északnyugat orosz területeken használt gusli helyi megfelelői, a 19-20. század fordulóján a lett nemzeti identitás szimbólumaivá váltak. Trapéz alakú, az egyik végén elkeskenyedő, fából készült 5-12 húros hangszer. A 20. század középső évtizedeiben a legutolsó hangszeresek is eltűntek, így a koklén és citarán való hagyományos játékstílusról nem rendelkezünk sok információval. A 20. században – a húrok számának növelésével – a hangszerek kromatikus hangolású változatai is divatba jöttek, a szovjet érában pedig (a balalajka-zenekarok mintájára) megjelentek a különböző méretű koklékból álló zenekarok.

A fúvós hangszerek között egyeduralkodó szerepe volt a dukasnak (duda), a 16–18. századokban elmaradhatatlan szereplője volt a falusi esküvőknek és a parasztság táncmulatságainak.

A hangszerhasználattal szoros összefüggésben áll a tánc, táncmuzsika megjelenése. A lett hagyományban kizárólag európai táncok (waltz, quadrille, polka, anglaise stb.) adaptációival találkozhatunk, ezek a 19. század második felében hóditottak teret. A tánczenét szolgáltató előadóegyüttesek tradicionálisan két hegedű-citera-nagybőgő (vagy valamilyen egyéb, basszust szolgáltató hangszer) összeállításban jelentek meg, a 20. századtól megfigyelhető a harmonika előretörése a tradicionális szórakoztató zenét játszó zenekarokban.

Kapcsolódó szócikkek

Lett népzene jellemzői

Személyes eszközök