<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://nepzenetar.fszek.hu/skins/common/feed.css?270"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&amp;feed=atom</id>
		<title>Népzenetár  - Friss változtatások [hu]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok&amp;feed=atom"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok"/>
		<updated>2012-05-16T16:27:22Z</updated>
		<subtitle>Kövesd a wiki friss változtatásait ezzel a hírcsatornával.</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.16.0</generator>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=2._T%C3%A1rsadalmi_szervezetek_%C3%8Drorsz%C3%A1g_zenei_%C3%A9let%C3%A9ben&amp;diff=5368&amp;oldid=prev</id>
		<title>2. Társadalmi szervezetek Írország zenei életében</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=2._T%C3%A1rsadalmi_szervezetek_%C3%8Drorsz%C3%A1g_zenei_%C3%A9let%C3%A9ben&amp;diff=5368&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-05-16T15:29:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;
			&lt;col class='diff-marker' /&gt;
			&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;col class='diff-marker' /&gt;
			&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;tr valign='top'&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. május 16., 15:29-kori változata&lt;/td&gt;
		&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan='4' align='center' class='diff-multi'&gt;(3 közbeeső változat nincs mutatva)&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;„Eibhlín &lt;/del&gt;a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Rún” &lt;/del&gt; is. A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''Eibhlín &lt;/ins&gt;a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Rún'' &lt;/ins&gt; is. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;{|width=&amp;quot;200&amp;quot; style=&amp;quot;border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC&amp;quot; cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;3&amp;quot; align=right&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|&amp;lt;websiteFrame&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;website=http://www.youtube.com/watch_popup?v=yHTkFlrQBd8&amp;amp;vq=medium&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;height=190&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;width=280&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;border=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;scroll=no&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;/websiteFrame&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|-&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|A felvételen az ''Eibhlín a Rún'' / ''Eileen Aroon'' című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek.&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;|}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg |bélyegkép|balra|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg |bélyegkép|balra|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Nilatakgyan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Angol_n%C3%A9pzene_%C3%89szak-Amerik%C3%A1ban._Az_amerikai_brit_hagyom%C3%A1ny_%E2%80%93_%C3%A1ltal%C3%A1nos&amp;diff=5364&amp;oldid=prev</id>
		<title>Angol népzene Észak-Amerikában. Az amerikai brit hagyomány – általános</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=Angol_n%C3%A9pzene_%C3%89szak-Amerik%C3%A1ban._Az_amerikai_brit_hagyom%C3%A1ny_%E2%80%93_%C3%A1ltal%C3%A1nos&amp;diff=5364&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-05-16T14:57:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;
			&lt;col class='diff-marker' /&gt;
			&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;col class='diff-marker' /&gt;
			&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;tr valign='top'&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. május 16., 14:57-kori változata&lt;/td&gt;
		&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;11. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;11. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Appalache-hegységbeli balladaénekesek&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Appalache-hegységbeli balladaénekesek&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A közhiedelemmel ellentétben, a ma is énekelt balladák nagyobb arányban fordulnak elő északon, mint délen. Nagyon sok angol ballada maradt meg a régi világból és számos új variáns is keletkezett, amely amerikai jegyeket hordoz, míg a visszakövethető &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;eredetszövege &lt;/del&gt;sok esetben az anyaországban, Angliában már kihalt. (Ezért a brit balladakutatók nagyon termékeny kutatási terepnek tekintik az Egyesült Államokat.)&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:EDinner.jpg|300 px|bélyegkép|jobbra|Amerikai favágók]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A közhiedelemmel ellentétben, a ma is énekelt balladák nagyobb arányban fordulnak elő északon, mint délen. Nagyon sok angol ballada maradt meg a régi világból és számos új variáns is keletkezett, amely amerikai jegyeket hordoz, míg a visszakövethető &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;eredetszöveg &lt;/ins&gt;sok esetben az anyaországban, Angliában már kihalt. (Ezért a brit balladakutatók nagyon termékeny kutatási terepnek tekintik az Egyesült Államokat.)&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:EDinner.jpg|300 px|bélyegkép|jobbra|Amerikai favágók]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Annak ellenére, hogy az anglo-amerikai balladák a legnépszerűbb és legismertebb műfajok közé tartoznak, sok másfajta dal – köztük vannak olyanok, amelyek brit eredetűek, de olyan is akad, amelyik őshonos amerikai – is fennmaradt az amerikai népi kultúrában. Számos dal szól a tengerészek, favágók, pásztorok, bányászok, földművelők életéről. A The Jolly Lumberman a pennsylvaniai erdei emberekről szól, amit a jól ismert tengerészdal, a Canaday I-O dallamára énekelnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Annak ellenére, hogy az anglo-amerikai balladák a legnépszerűbb és legismertebb műfajok közé tartoznak, sok másfajta dal – köztük vannak olyanok, amelyek brit eredetűek, de olyan is akad, amelyik őshonos amerikai – is fennmaradt az amerikai népi kultúrában. Számos dal szól a tengerészek, favágók, pásztorok, bányászok, földművelők életéről. A The Jolly Lumberman a pennsylvaniai erdei emberekről szól, amit a jól ismert tengerészdal, a Canaday I-O dallamára énekelnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A táncdalok, a play-party dalok és a vallásos dalok mind nagyon közel állnak a balladák zenei stílusához, ahogy a szerelmi énekek és az öröménekek (carols) is, amelyek különösen jellemzőek az amerikai folklórra. Samuel Bayard arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai angol hagyomány énekei 55 alapdallamból származnak, azaz 55 dallamcsaládhoz tartoznak. Ha ez így van, akkor az amerikai hagyomány sokat profitált a közösségi újraalkotás során, mivel a néhány megmaradt eredeti dallam variációinak – melyek közül vannak, amelyek közel állnak a régebbi változatokhoz, mások felismerhetetlenül megváltoztak – száma ma óriási és egyre gyarapodik. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A táncdalok, a play-party dalok és a vallásos dalok mind nagyon közel állnak a balladák zenei stílusához, ahogy a szerelmi énekek és az öröménekek (carols) is, amelyek különösen jellemzőek az amerikai folklórra. Samuel Bayard arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai angol hagyomány énekei 55 alapdallamból származnak, azaz 55 dallamcsaládhoz tartoznak. Ha ez így van, akkor az amerikai hagyomány sokat profitált a közösségi újraalkotás során, mivel a néhány megmaradt eredeti dallam variációinak – melyek közül vannak, amelyek közel állnak a régebbi változatokhoz, mások felismerhetetlenül megváltoztak – száma ma óriási és egyre gyarapodik. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A pásztorok, hajósok és más foglalkozáscsoportok énekei sokszor jellegzetesen balladák, amelyek nagyrészt természeti szerencsétlenségekről, tragikus eseményekről számolnak be. Bizonyos balladákon tisztán érezhető a zenei vígjátékok, bohózatok hatása. Sok bányász-dal a néger &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;népzene &lt;/del&gt;mintájára született. A tengerész-nótákat európai és amerikai dallamokhoz is hozzáillesztették, ez persze az ilyen közösségek esetében egyáltalán nem meglepő, hiszen a világon mindenütt kapcsolatba kerültek a sajátjuktól eltérő &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;kultúrával&lt;/del&gt;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A pásztorok, hajósok és más foglalkozáscsoportok énekei sokszor jellegzetesen balladák, amelyek nagyrészt természeti szerencsétlenségekről, tragikus eseményekről számolnak be. Bizonyos balladákon tisztán érezhető a zenei vígjátékok, bohózatok hatása. Sok bányász-dal a néger &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;népdalok &lt;/ins&gt;mintájára született. A tengerész-nótákat európai és amerikai dallamokhoz is hozzáillesztették, ez persze az ilyen közösségek esetében egyáltalán nem meglepő, hiszen a világon mindenütt kapcsolatba kerültek a sajátjuktól eltérő &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;kultúrákkal&lt;/ins&gt;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Egyesült Államok egész történetét nyomon lehet követni a népdalokon keresztül. Ez különösen igaz a balladákra, de a történeti tartalom sokszor a lírai dalokat is jellemzi. Vannak énekek háborúkról, nevenincs és híres-neves egyénekről, eseményekről, a Yankee Doodle-tól&amp;lt;ref&amp;gt;[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByThomasClark1898 Yankee Doodle-ról szóló ballada Thomas Clark előadásában 1898-ből]&amp;lt;br&amp;gt;[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByGeorgeJ.Gaskin1897 Yankee Doodle-ról szóló ballada George J. Gaskin előadásában 1897-ből]&amp;lt;/ref&amp;gt; a Franklin Dealon Rooseveltről szóló F.D.R balladákig, beleértve az indián harcosok próbatételeiről szóló balladákat is. A békeidőből származó énekek a vadnyugati eseményekről, az ipari forradalomról, a munkásmozgalmakról, helyi történésekről, népi hősök életéről, gyilkosságokról, banditákról és az emberiség jótevőiről szólnak. Még olyan politikai finomságokkal is találkozunk a néphagyományban, mint Jefferson hajózási tilalma 1808-ból. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Egyesült Államok egész történetét nyomon lehet követni a népdalokon keresztül. Ez különösen igaz a balladákra, de a történeti tartalom sokszor a lírai dalokat is jellemzi. Vannak énekek háborúkról, nevenincs és híres-neves egyénekről, eseményekről, a Yankee Doodle-tól&amp;lt;ref&amp;gt;[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByThomasClark1898 Yankee Doodle-ról szóló ballada Thomas Clark előadásában 1898-ből]&amp;lt;br&amp;gt;[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByGeorgeJ.Gaskin1897 Yankee Doodle-ról szóló ballada George J. Gaskin előadásában 1897-ből]&amp;lt;/ref&amp;gt; a Franklin Dealon Rooseveltről szóló F.D.R balladákig, beleértve az indián harcosok próbatételeiről szóló balladákat is. A békeidőből származó énekek a vadnyugati eseményekről, az ipari forradalomról, a munkásmozgalmakról, helyi történésekről, népi hősök életéről, gyilkosságokról, banditákról és az emberiség jótevőiről szólnak. Még olyan politikai finomságokkal is találkozunk a néphagyományban, mint Jefferson hajózási tilalma 1808-ból. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az amerikai vallásos dalok nagyon sok olyan zenét foglalnak magukban, amelyek különböző műfajokba tartoznak: balladák és más népi énekek, vándor evangélisták szerzeményei, hazafias énekek, operettek és énekes-táncos színpadi darabok, táncdallamok, indulók, valamint a városi templomok régi egyházi népénekeinek dallamai. Az istentiszteletek során nemcsak népénekeket énekelnek, hanem vallási témájú balladákat és olyan énekeket is, amelyeket szabadtéri istentiszteleteken adnak elő. Az amerikai protestáns felekezetek jelentős többsége még ma is rendelkezik zenei műveltséggel, és énekeiket főként szóban adják tovább. Egyházi népénekeik többnyire az adott területre jellemző aktuális zenei folklór dallamvariációi, ez balladáikra és táncdalaikra is igaz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az amerikai vallásos dalok nagyon sok olyan zenét foglalnak magukban, amelyek különböző műfajokba tartoznak: balladák és más népi énekek, vándor evangélisták szerzeményei, hazafias énekek, operettek és énekes-táncos színpadi darabok, táncdallamok, indulók, valamint a városi templomok régi egyházi népénekeinek dallamai. Az istentiszteletek során nemcsak népénekeket énekelnek, hanem vallási témájú balladákat és olyan énekeket is, amelyeket szabadtéri istentiszteleteken adnak elő. Az amerikai protestáns felekezetek jelentős többsége még ma is rendelkezik zenei műveltséggel, és énekeiket főként szóban adják tovább. Egyházi népénekeik többnyire az adott területre jellemző aktuális zenei folklór dallamvariációi, ez balladáikra és táncdalaikra is igaz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Nilatakgyan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=2._T%C3%A1rsadalmi_szervezetek_%C3%8Drorsz%C3%A1g_zenei_%C3%A9let%C3%A9ben&amp;diff=5363&amp;oldid=prev</id>
		<title>2. Társadalmi szervezetek Írország zenei életében</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php?title=2._T%C3%A1rsadalmi_szervezetek_%C3%8Drorsz%C3%A1g_zenei_%C3%A9let%C3%A9ben&amp;diff=5363&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2012-05-16T14:12:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;
			&lt;col class='diff-marker' /&gt;
			&lt;col class='diff-content' /&gt;
			&lt;col class='diff-marker' /&gt;
			&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;tr valign='top'&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2012. május 16., 14:12-kori változata&lt;/td&gt;
		&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan='4' align='center' class='diff-multi'&gt;(2 közbeeső változat nincs mutatva)&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;miközben &lt;/del&gt;a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. Ugyan &lt;/del&gt;az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;énekelt a tömeg&lt;/del&gt;, így maradt &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;fenn &lt;/del&gt;az „Eibhlín a Rún”&amp;nbsp; is&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;, a &lt;/del&gt;városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;, &lt;/del&gt;hogy fölzárkózva&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;, &lt;/del&gt;átvegye zenéjüket is. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből &lt;/ins&gt;az &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;időszakból. Az &lt;/ins&gt;1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;énekeltek&lt;/ins&gt;, így maradt &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;fönn &lt;/ins&gt;az „Eibhlín a Rún”&amp;nbsp; is&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. A &lt;/ins&gt;városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;- &lt;/ins&gt;hogy fölzárkózva &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;- &lt;/ins&gt;átvegye zenéjüket is. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;űző &lt;/del&gt;személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;, &lt;/del&gt;férfi, a Piper itt &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;a beceneve &lt;/del&gt;’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;folytató &lt;/ins&gt;személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;becenév: &lt;/ins&gt;’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg |bélyegkép|balra|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az oktatás demokratizálódásával a 20. században a népzenei képzés részben tanárok és más tanult emberek kezébe került, részben pedig olyanok foglalkoztak vele, akik csupán amatőrként érdeklődtek a zene iránt, ügyes előadók, akik a vidéki elődöktől tanult saját zenét adták tovább. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások, forrás: http://www.ayrshirehistory.com/sorn_merkland_farm_area.html#null&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között. Az oktatás demokratizálódásával a 20. században a népzenei képzés részben tanárok és más tanult emberek kezébe került, részben pedig olyanok foglalkoztak vele, akik csupán amatőrként érdeklődtek a zene iránt, ügyes előadók, akik a vidéki elődöktől tanult saját zenét adták tovább. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az angol és skót anyanyelvű nők lírikus dalokat énekeltek általában; az ír nőkhöz ugyancsak jellegzetesen női műfajok tartoztak (caoineadh 'siratót', amhráin bheannaithe vagy dánta 'vallási énekeket ', és altatókat). A népzenei „revival” után, a női előadók sokkal megszokottabbakká váltak. Korábban csak a társadalmilag elfogadott hangszereken játszottak: koncertinán és hárfán. A gyerekek – úgy tűnik – az angol nyelvű hagyományt (play-song, gyerekdalok) viszik tovább. A gyerekek számára kevés lehetősége adódik arra, hogy népzenét tanuljanak és egyre sürgetőbb problémát jelent, hogy támogatókat találjanak a zenei oktatáshoz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az angol és skót anyanyelvű nők lírikus dalokat énekeltek általában; az ír nőkhöz ugyancsak jellegzetesen női műfajok tartoztak (caoineadh 'siratót', amhráin bheannaithe vagy dánta 'vallási énekeket ', és altatókat). A népzenei „revival” után, a női előadók sokkal megszokottabbakká váltak. Korábban csak a társadalmilag elfogadott hangszereken játszottak: koncertinán és hárfán. A gyerekek – úgy tűnik – az angol nyelvű hagyományt (play-song, gyerekdalok) viszik tovább. A gyerekek számára kevés lehetősége adódik arra, hogy népzenét tanuljanak és egyre sürgetőbb problémát jelent, hogy támogatókat találjanak a zenei oktatáshoz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key fszek_mediawiki-nepzenetar_:diff:version:1.11a:oldid:4391:newid:5363 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Nilatakgyan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:%C3%8Dr_krumpliszed%C5%91k.jpg</id>
		<title>Fájl:Ír krumpliszedők.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/F%C3%A1jl:%C3%8Dr_krumpliszed%C5%91k.jpg"/>
				<updated>2012-05-16T09:19:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;„[[&lt;a href=&quot;/index.php/F%C3%A1jl:%C3%8Dr_krumpliszed%C5%91k.jpg&quot; title=&quot;Fájl:Ír krumpliszedők.jpg&quot;&gt;Fájl:Ír krumpliszedők.jpg&lt;/a&gt;]]” felküldve&lt;/p&gt;
</summary>
		<author><name>Nilatakgyan</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szerkeszt%C5%91:Nilatakgyan</id>
		<title>Szerkesztő:Nilatakgyan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szerkeszt%C5%91:Nilatakgyan"/>
				<updated>2012-05-16T08:33:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;megváltoztatta &lt;a href=&quot;/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Nilatakgyan&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Szerkesztő:Nilatakgyan (a lap nem létezik)&quot;&gt;Szerkesztő:Nilatakgyan&lt;/a&gt; szerkesztő felhasználó jogait (régi: bürokraták és adminisztrátorok; új: adminisztrátorok)&lt;/p&gt;
</summary>
		<author><name>Csampai</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szerkeszt%C5%91:Nilatakgyan</id>
		<title>Szerkesztő:Nilatakgyan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://nepzenetar.fszek.hu/index.php/Szerkeszt%C5%91:Nilatakgyan"/>
				<updated>2012-05-14T14:27:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;új szerkesztőként regisztrált&lt;/p&gt;
</summary>
		<author><name>Nilatakgyan</name></author>	</entry>

	</feed>
