Népzenetár - Friss változtatások [hu]

2. Társadalmi szervezetek Írország zenei életében

2012-05-16T15:29:58Z

←Régebbi változat		A lap 2012. május 16., 15:29-kori változata
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
-	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az ~~„Eibhlín~~ a ~~Rún”~~ is. A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.	+	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az ''Eibhlín a Rún'' is. <br>
		+	{\|width="200" style="border-style: solid; border-width: 1px; border-color: #CCC" cellpadding="5" cellspacing="3" align=right
		+	\|<websiteFrame>
		+	website=http://www.youtube.com/watch_popup?v=yHTkFlrQBd8&vq=medium
		+	height=190
		+	width=280
		+	border="0"
		+	scroll=no
		+	</websiteFrame>
		+	\|-
		+	\|A felvételen az ''Eibhlín a Rún'' / ''Eileen Aroon'' című dal hallható Cathy Jordan előadásában, akit az ír zene kedvelői főként a Dervish nevű együttesből ismerhetnek.
		+	\|}
		+	<br>
		+	A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
	A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.		A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.
	[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg \|bélyegkép\|balra\|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]		[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg \|bélyegkép\|balra\|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]

Angol népzene Észak-Amerikában. Az amerikai brit hagyomány – általános

2012-05-16T14:57:42Z

←Régebbi változat		A lap 2012. május 16., 14:57-kori változata
11. sor:		11. sor:

	Appalache-hegységbeli balladaénekesek</ref>		Appalache-hegységbeli balladaénekesek</ref>
-	A közhiedelemmel ellentétben, a ma is énekelt balladák nagyobb arányban fordulnak elő északon, mint délen. Nagyon sok angol ballada maradt meg a régi világból és számos új variáns is keletkezett, amely amerikai jegyeket hordoz, míg a visszakövethető ~~eredetszövege~~ sok esetben az anyaországban, Angliában már kihalt. (Ezért a brit balladakutatók nagyon termékeny kutatási terepnek tekintik az Egyesült Államokat.)<br>[[Fájl:EDinner.jpg\|300 px\|bélyegkép\|jobbra\|Amerikai favágók]]	+	A közhiedelemmel ellentétben, a ma is énekelt balladák nagyobb arányban fordulnak elő északon, mint délen. Nagyon sok angol ballada maradt meg a régi világból és számos új variáns is keletkezett, amely amerikai jegyeket hordoz, míg a visszakövethető eredetszöveg sok esetben az anyaországban, Angliában már kihalt. (Ezért a brit balladakutatók nagyon termékeny kutatási terepnek tekintik az Egyesült Államokat.)<br>[[Fájl:EDinner.jpg\|300 px\|bélyegkép\|jobbra\|Amerikai favágók]]
	Annak ellenére, hogy az anglo-amerikai balladák a legnépszerűbb és legismertebb műfajok közé tartoznak, sok másfajta dal – köztük vannak olyanok, amelyek brit eredetűek, de olyan is akad, amelyik őshonos amerikai – is fennmaradt az amerikai népi kultúrában. Számos dal szól a tengerészek, favágók, pásztorok, bányászok, földművelők életéről. A The Jolly Lumberman a pennsylvaniai erdei emberekről szól, amit a jól ismert tengerészdal, a Canaday I-O dallamára énekelnek.<br>		Annak ellenére, hogy az anglo-amerikai balladák a legnépszerűbb és legismertebb műfajok közé tartoznak, sok másfajta dal – köztük vannak olyanok, amelyek brit eredetűek, de olyan is akad, amelyik őshonos amerikai – is fennmaradt az amerikai népi kultúrában. Számos dal szól a tengerészek, favágók, pásztorok, bányászok, földművelők életéről. A The Jolly Lumberman a pennsylvaniai erdei emberekről szól, amit a jól ismert tengerészdal, a Canaday I-O dallamára énekelnek.<br>
	A táncdalok, a play-party dalok és a vallásos dalok mind nagyon közel állnak a balladák zenei stílusához, ahogy a szerelmi énekek és az öröménekek (carols) is, amelyek különösen jellemzőek az amerikai folklórra. Samuel Bayard arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai angol hagyomány énekei 55 alapdallamból származnak, azaz 55 dallamcsaládhoz tartoznak. Ha ez így van, akkor az amerikai hagyomány sokat profitált a közösségi újraalkotás során, mivel a néhány megmaradt eredeti dallam variációinak – melyek közül vannak, amelyek közel állnak a régebbi változatokhoz, mások felismerhetetlenül megváltoztak – száma ma óriási és egyre gyarapodik. <br>		A táncdalok, a play-party dalok és a vallásos dalok mind nagyon közel állnak a balladák zenei stílusához, ahogy a szerelmi énekek és az öröménekek (carols) is, amelyek különösen jellemzőek az amerikai folklórra. Samuel Bayard arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai angol hagyomány énekei 55 alapdallamból származnak, azaz 55 dallamcsaládhoz tartoznak. Ha ez így van, akkor az amerikai hagyomány sokat profitált a közösségi újraalkotás során, mivel a néhány megmaradt eredeti dallam variációinak – melyek közül vannak, amelyek közel állnak a régebbi változatokhoz, mások felismerhetetlenül megváltoztak – száma ma óriási és egyre gyarapodik. <br>
-	A pásztorok, hajósok és más foglalkozáscsoportok énekei sokszor jellegzetesen balladák, amelyek nagyrészt természeti szerencsétlenségekről, tragikus eseményekről számolnak be. Bizonyos balladákon tisztán érezhető a zenei vígjátékok, bohózatok hatása. Sok bányász-dal a néger ~~népzene~~ mintájára született. A tengerész-nótákat európai és amerikai dallamokhoz is hozzáillesztették, ez persze az ilyen közösségek esetében egyáltalán nem meglepő, hiszen a világon mindenütt kapcsolatba kerültek a sajátjuktól eltérő ~~kultúrával~~.<br>	+	A pásztorok, hajósok és más foglalkozáscsoportok énekei sokszor jellegzetesen balladák, amelyek nagyrészt természeti szerencsétlenségekről, tragikus eseményekről számolnak be. Bizonyos balladákon tisztán érezhető a zenei vígjátékok, bohózatok hatása. Sok bányász-dal a néger népdalok mintájára született. A tengerész-nótákat európai és amerikai dallamokhoz is hozzáillesztették, ez persze az ilyen közösségek esetében egyáltalán nem meglepő, hiszen a világon mindenütt kapcsolatba kerültek a sajátjuktól eltérő kultúrákkal.<br>
	Az Egyesült Államok egész történetét nyomon lehet követni a népdalokon keresztül. Ez különösen igaz a balladákra, de a történeti tartalom sokszor a lírai dalokat is jellemzi. Vannak énekek háborúkról, nevenincs és híres-neves egyénekről, eseményekről, a Yankee Doodle-tól<ref>[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByThomasClark1898 Yankee Doodle-ról szóló ballada Thomas Clark előadásában 1898-ből]<br>[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByGeorgeJ.Gaskin1897 Yankee Doodle-ról szóló ballada George J. Gaskin előadásában 1897-ből]</ref> a Franklin Dealon Rooseveltről szóló F.D.R balladákig, beleértve az indián harcosok próbatételeiről szóló balladákat is. A békeidőből származó énekek a vadnyugati eseményekről, az ipari forradalomról, a munkásmozgalmakról, helyi történésekről, népi hősök életéről, gyilkosságokról, banditákról és az emberiség jótevőiről szólnak. Még olyan politikai finomságokkal is találkozunk a néphagyományban, mint Jefferson hajózási tilalma 1808-ból.		Az Egyesült Államok egész történetét nyomon lehet követni a népdalokon keresztül. Ez különösen igaz a balladákra, de a történeti tartalom sokszor a lírai dalokat is jellemzi. Vannak énekek háborúkról, nevenincs és híres-neves egyénekről, eseményekről, a Yankee Doodle-tól<ref>[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByThomasClark1898 Yankee Doodle-ról szóló ballada Thomas Clark előadásában 1898-ből]<br>[http://www.archive.org/details/YankeeDoodleByGeorgeJ.Gaskin1897 Yankee Doodle-ról szóló ballada George J. Gaskin előadásában 1897-ből]</ref> a Franklin Dealon Rooseveltről szóló F.D.R balladákig, beleértve az indián harcosok próbatételeiről szóló balladákat is. A békeidőből származó énekek a vadnyugati eseményekről, az ipari forradalomról, a munkásmozgalmakról, helyi történésekről, népi hősök életéről, gyilkosságokról, banditákról és az emberiség jótevőiről szólnak. Még olyan politikai finomságokkal is találkozunk a néphagyományban, mint Jefferson hajózási tilalma 1808-ból.
	Az amerikai vallásos dalok nagyon sok olyan zenét foglalnak magukban, amelyek különböző műfajokba tartoznak: balladák és más népi énekek, vándor evangélisták szerzeményei, hazafias énekek, operettek és énekes-táncos színpadi darabok, táncdallamok, indulók, valamint a városi templomok régi egyházi népénekeinek dallamai. Az istentiszteletek során nemcsak népénekeket énekelnek, hanem vallási témájú balladákat és olyan énekeket is, amelyeket szabadtéri istentiszteleteken adnak elő. Az amerikai protestáns felekezetek jelentős többsége még ma is rendelkezik zenei műveltséggel, és énekeiket főként szóban adják tovább. Egyházi népénekeik többnyire az adott területre jellemző aktuális zenei folklór dallamvariációi, ez balladáikra és táncdalaikra is igaz.		Az amerikai vallásos dalok nagyon sok olyan zenét foglalnak magukban, amelyek különböző műfajokba tartoznak: balladák és más népi énekek, vándor evangélisták szerzeményei, hazafias énekek, operettek és énekes-táncos színpadi darabok, táncdallamok, indulók, valamint a városi templomok régi egyházi népénekeinek dallamai. Az istentiszteletek során nemcsak népénekeket énekelnek, hanem vallási témájú balladákat és olyan énekeket is, amelyeket szabadtéri istentiszteleteken adnak elő. Az amerikai protestáns felekezetek jelentős többsége még ma is rendelkezik zenei műveltséggel, és énekeiket főként szóban adják tovább. Egyházi népénekeik többnyire az adott területre jellemző aktuális zenei folklór dallamvariációi, ez balladáikra és táncdalaikra is igaz.

2. Társadalmi szervezetek Írország zenei életében

2012-05-16T14:12:40Z

←Régebbi változat		A lap 2012. május 16., 14:12-kori változata
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
-	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, ~~miközben~~ a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött~~. Ugyan~~ az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain ~~énekelt a tömeg~~, így maradt ~~fenn~~ az „Eibhlín a Rún” is~~, a~~ városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt, hogy fölzárkózva, átvegye zenéjüket is.	+	Az 1600-as években az ír nyelvű római katolikusok földnélküli parasztok voltak, a protestáns vallás és az angol nyelv a társadalmilag magasabb szinten álló rétegekhez kötődött, így nem maradt fönn számottevő zenei anyag ebből az időszakból. Az 1700-as években rögzítettek néhány ír dalt, amelyet az angol nyelvű dublini közösség mulatságain énekeltek, így maradt fönn az „Eibhlín a Rún” is. A városi műveltség azonban főként Londonra és Európára figyelt - hogy fölzárkózva - átvegye zenéjüket is.
-	A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet ~~űző~~ személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás, férfi, a Piper itt ~~a beceneve~~ ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)	+	A történelmi egyenlőtlenségek ellenére, az osztálytudat nem meghatározó Írországban a zene szempontjából. Néhány tehetős és szellemi tevékenységet folytató személy is játszott népzenét Piper Jackson (az egyik leghíresebb dudás férfi, a Piper itt becenév: ’dudás’) idejében. Az ulsteri népzene nagy részét protestáns, főként skót telepesek honosították meg. A bevándorló ír munkások (spailpíní, később „tattie-howkers”)és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között.
-		+	[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg \|bélyegkép\|balra\|Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások.]]
-		+	Az oktatás demokratizálódásával a 20. században a népzenei képzés részben tanárok és más tanult emberek kezébe került, részben pedig olyanok foglalkoztak vele, akik csupán amatőrként érdeklődtek a zene iránt, ügyes előadók, akik a vidéki elődöktől tanult saját zenét adták tovább.
-	~~Parish of Sorn krumpliföldjén dolgozó ír munkások, forrás: http://www.ayrshirehistory.com/sorn_merkland_farm_area.html#null~~	+
-		+
-	és utazók („tinkers”) fontos közvetítői voltak a zenének és a daloknak Írországban, illetve Anglia és Írország között. Az oktatás demokratizálódásával a 20. században a népzenei képzés részben tanárok és más tanult emberek kezébe került, részben pedig olyanok foglalkoztak vele, akik csupán amatőrként érdeklődtek a zene iránt, ügyes előadók, akik a vidéki elődöktől tanult saját zenét adták tovább.	+
	Az angol és skót anyanyelvű nők lírikus dalokat énekeltek általában; az ír nőkhöz ugyancsak jellegzetesen női műfajok tartoztak (caoineadh 'siratót', amhráin bheannaithe vagy dánta 'vallási énekeket ', és altatókat). A népzenei „revival” után, a női előadók sokkal megszokottabbakká váltak. Korábban csak a társadalmilag elfogadott hangszereken játszottak: koncertinán és hárfán. A gyerekek – úgy tűnik – az angol nyelvű hagyományt (play-song, gyerekdalok) viszik tovább. A gyerekek számára kevés lehetősége adódik arra, hogy népzenét tanuljanak és egyre sürgetőbb problémát jelent, hogy támogatókat találjanak a zenei oktatáshoz.		Az angol és skót anyanyelvű nők lírikus dalokat énekeltek általában; az ír nőkhöz ugyancsak jellegzetesen női műfajok tartoztak (caoineadh 'siratót', amhráin bheannaithe vagy dánta 'vallási énekeket ', és altatókat). A népzenei „revival” után, a női előadók sokkal megszokottabbakká váltak. Korábban csak a társadalmilag elfogadott hangszereken játszottak: koncertinán és hárfán. A gyerekek – úgy tűnik – az angol nyelvű hagyományt (play-song, gyerekdalok) viszik tovább. A gyerekek számára kevés lehetősége adódik arra, hogy népzenét tanuljanak és egyre sürgetőbb problémát jelent, hogy támogatókat találjanak a zenei oktatáshoz.

Fájl:Ír krumpliszedők.jpg

2012-05-16T09:19:45Z

„[[Fájl:Ír krumpliszedők.jpg]]” felküldve

Szerkesztő:Nilatakgyan

2012-05-16T08:33:19Z

megváltoztatta Szerkesztő:Nilatakgyan szerkesztő felhasználó jogait (régi: bürokraták és adminisztrátorok; új: adminisztrátorok)

Szerkesztő:Nilatakgyan

2012-05-14T14:27:02Z

új szerkesztőként regisztrált