Difference between revisions of "Sutartine"

(Többszólamúság)
9. sor: 9. sor:
 
Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [http://hu.wikipedia.org/wiki/Homof%C3%B3nia_%28zene%29 homofónia] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.
 
Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus [http://hu.wikipedia.org/wiki/Homof%C3%B3nia_%28zene%29 homofónia] azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.
 
<br><br>
 
<br><br>
 +
 +
<center>
 +
<websiteFrame>
 +
website=http://www.youtube.com/embed/Wij_cgVGOxw
 +
height=390
 +
width=480
 +
border=0
 +
scroll=no
 +
</websiteFrame>
 +
</center>
 +
  
 
==Kapcsolódó szócikkek==
 
==Kapcsolódó szócikkek==

A lap 2011. május 12., 10:35-kori változata

Többszólamúság

A többszólamúság egyeduralkodó formája a litván népzenében a sutartine. A szó jelentése összhang, összhangban éneklés. Egyike azon ősi formáknak, amelyekben a költészet, zene és tánc magas szintézise alakult ki. Leginkább Észak-Aukstaitijában, a Neman felső folyásának vidékén volt elterjedt.

A sutartine lehet tisztán énekelt, tisztán hangszeres és vegyes összeállításban előadott is. Kizárólag nők énekelték és táncolták. Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: kontrapunktikus, kánonszerű, ill. antifonális. Metruma szinte mindig páros, szövegei munkával, vagy a közösségi léttel kapcsolatosak.

A sutartine mára teljesen kiveszett az előadói gyakorlatból, de a 20. század első felében mintegy 2000 lejegyzés és felvétel készült. Fennmaradtak viszont egyéb, a sutartine-hoz hasonlatos primitív dalok, melyeket szintén csak nők, jellemzően tavasszal, a földeken végzett munka során énekeltek.

Ugyanezen a területen, valamint Zemaitijában másfajta többszólamú gyakorlattal is találkozhatunk. Ez a tonika-domináns-szubdomináns funkciós rendet követő, két-, ill. háromszólamú diatonikus homofónia azonban semmiképpen sem az ősi balti hagyományok továbbörökítője, sokkal inkább egy, az európai sémákat adaptáló többszólamú gyakorlat.

<websiteFrame> website=http://www.youtube.com/embed/Wij_cgVGOxw height=390 width=480 border=0 scroll=no </websiteFrame>


Kapcsolódó szócikkek

Litván hangszeres zene és a tánc
Litván népzene

Személyes eszközök