4. Zenei képzés és továbbörökítés Írországban

Írországban az 5. században terjedt el a kereszténység, és vele együtt a latin írásos tudomány. A 12. századból maradtak meg kéziratok, amelyekből kimutatható egy korábbi szóbeli hagyomány. A tanulás tisztelete állandó jellemzője a későbbi hagyománynak, amely a régi tudás (seanchas) iránti tiszteletben nyilvánul meg.
A hagyományos zene terén az írás már korán éreztette hatását, noha ez társadalmilag elnyomott területet jelentett, amelyet az írországi szabadtéri iskolákban, szegény vándor mesterek oktattak, akik közül páran latinul vagy görögül is tudtak, és hangosan olvasva vagy együtt mormolva tanulták-tanították a leckéket. A maradék írástudó, aki másoló is volt egyben, egyebek között a Fionn mac Cumhaill-hoz (http://hu.wikipedia.org/wiki/Fionn_mac_Cumhaill) kötődő dal szövegét is lejegyezte. A korai gael népi hagyomány kevés zenei is költészeti anyagot őrzött meg. Az 1600-as évektől angolul folyt az oktatás az iskolákban, a kevés nyomtatott anyag, ami megmaradt – beleértve a dalok szövegét – mind angol nyelvű, a gael hagyomány azonban néma maradt. Ebben az időszakban a gael kultúra nem állt ellen a külső hatásoknak, fölhasználta a külső hatásokat saját közegében, és ezt az angolul beszélők is érzékelték mind nyelvileg, mind kulturálisan.
Az angolok (ANGOL NÉPZENEI SZÓCIKKEK) folyamatos portyái az ír nyelvűek között nyomot hagyott a kevertnyelvű (FOGALOMMAGYARÁZAT) énekeken, főként a 19. században született dalokon. A dalokban ír és angol sorok keverednek vagy angol fordításai az ír szövegnek. Van néhány dal, amely teljes egészében ír nyelven van, elsődleges szerepük valószínűleg az volt, hogy megtartsák a nyelvet – megelőzve a gael felélesztési mozgalmat, amely az 1890-es években kezdődött. Az írásrendszerrel kapcsolatos megállapodás, azt is előírta, hogy mit kell tudnia egy írástudónak, ez azonban az angol nyelvhez tartozott, nem az írhez. Így, miközben a hagyományos énekek angolul szóltak, és rengeteg kotta társult hozzájuk, az ír nyelvűek ritkák, és csak sokára jelentek meg. Az ír nyelvű énekek, nem számítva a kéziratos dalokat, továbbra is teljesen szóban hagyományozódtak tovább. Az írásbeliség az angol nyelvhez kötődik elsősorban.
A népi hagyományban mindkét nyelven az oralitás (FOGALOMMAGYARÁZAT) az elsődleges. A kottából való éneklés vagy zenélés társaságban nem jellemző, kivéve a templomot. Hallás után tanulnak elsősorban dallamokat, ismert egy 1930-as feljegyzés, amelyben egy olyan férfi panaszkodik a kottából játszó templomi zongoristára, akinek az apja egyszeri hallás után bármilyen dallamot meg tudott tanulni.
Ma már azonban számos népzenét játszó muzsikus tanul kottából, némelyek tökéletesen olvasnak kottát, mások egyáltalán nem; a zenetanárok között is megoszlik a kottahasználat: vagy használják vagy elkerülik a kottát, amely olykor leegyszerűsített alfabetikus (FOGALOMMAGYARÁZAT) vagy numerikus (FOGALOMMAGYARÁZAT) formát ölt. Az énekesek az aireket kívülről tanulják, noha néha használnak szöveget, hanganyagot. Az ilyen segítség megengedhető tanuláskor, de a visszaidézés folyamatainál már nem. Az előadók nehezen beszélnek erről, és még semmilyen tanulmány nem merte vizsgálni ezt a témát. Az iskolák kevés hangsúlyt fektetnek a hagyományos zenére, az egyetemek zenei karai főként klasszikus zenével foglalkoznak: az ír tradicionális zene távol áll a klasszikus hagyománytól, azonban egyre nagyobb figyelmet követel. Tanulási lehetőséget nyújtó intézmény a Comhaltas CeoltÓirí Eireann (Ír zenészek egyesülete) (http://comhaltas.ie/), amelyet 1951-ben alapítottak, és a Na Píobairí Uilleann (Ír dudások egyesülete) (http://www.pipers.ie/). A rádió és a televízió időszakosan közvetít nyilvános képzéseket, valamint ezzel kapcsolatos városi és vidéki eseményekről tudósítanak. Vannak nyári iskolák: Willie Clancy Summer School (http://www.setdancingnews.net/wcss/), a Miltown Malbay,

Forrás: http://www.visitmiltownmalbay.ie/

Clare megyei éves találkozó (http://www.visitmiltownmalbay.ie/), amelyet helyi amatőrök rendeznek, hagyományos ír zenét oktatnak nagyon hatásos képzési tartalommal.