Arab-andalúz zene

Andalúziában máig él az arab kultúra iránti mély vonzalom. Fontos része az identitásnak az a tudat, hogy „800 éven át mórok voltak az őseink.” Ennek számos öröksége van a kulturális és ezen belül a zenei hagyományokban is. Granada, az utolsó mór kalifátus visszahódítása után az arab-andalúz hagyományok a néphagyományokban éltek tovább, míg a hódító elit kultúrája spanyol keresztény gyökerű volt. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől. Az andalúz népzenében és a flamencóban így él tovább az arab zenei és tánc tradíció számos eleme. Ilyen például a korán-recitálásokat idéző melizmatikus énektechnika, sőt, a saeta, az andalúzok legnagyobb ünnepi eseményének, a nagyheti körmeneteknek a nagy énekes műfaja a szituációt is megidézi: a balkonokról énekelnek átható hangon, kanyargós szenténekeket a hívek. A flamenco számos híres mestere sző repertoárjába arab elemeket, pl Lebrijano, vagy Lole y Manuel. Az arab-andalúz muzsikának híres fesztiválja is van: Festival Luna Mora, melyet egy kis hegyi faluban tartanak.

Kapcsolódó szócikkek

Személyes eszközök