Az indiai zene magyar vonatkozásai

India klasszikus művészetét illetően az első magyar vonatkozású alak Fábri Sándor volt (Charles Louis Fabri), aki egy meghatározó indiai napilapnak volt a művészetkritikusa hosszú évtizedeken keresztül, a 20. század elejétől kezdődően.

Fábri legnagyobb érdeme volt a korábban csak lokális templomi táncnak tekintett orisszi tánc klasszikusként történő elismertetése. Ugyanis ez a műforma csak a legritkább esetben került ki Orissza államból, s elsősorban Fábrinak köszönhetően, aki rajongójává vált, érte el azt, hogy napjainkban az orisszi is egyenrangúként szerepel az észak-indiai klasszikusnak tekintett táncok sorában.

Indiai klasszikus zenét Magyarországon először a már említett Uday Shankar-féle tánc- és zenecsoport előadásában lehetett hallani, akik a ’30-as években, egészen pontosan 1936-ban jártak Budapesten.

A ’60-as években Pandit Ravi Shankar és Ustad Alla Rakha 1967-es Zeneakadémiai koncertje mellett még két másik zenész is szerepelt Budapesten, a dél-indiai vínáművész, Chitti Babu és a szitárművész, Abdul Halim Jaffar Khan.

A ’70-es évek elején több indiai csoport is megfordult Magyarországon, akik közül kiemelkedik a keralai Kerala Kalamandalam katakhali együttes fellépéssorozata. A ’80-as évektől már gyakrabban fordultak meg Magyarországon indiai zenészek, elsősorban a Pandit Ravi Shankar egyetlen európai tanítványa, Kozma András által és Ravi Shankar hathatós közreműködésével megalapított RIMPA (Ravi Shankar Institute for Music and Performing Arts) szervezésében. Körülbelül húsz év alatt, a RIMPA égisze alatt mintegy ötven különböző indiai zenész és tánccsoport lépett fel Magyarországon.

Napjainkban már más szervezetek és az Indiai Nagykövetség is szervez alkalmanként előadásokat és koncerteket.

A magyar zenészek közül elsőként Kozma András kezdett el foglalkozni indiai klasszikus zenével a ’70-es évek elején, aki több mint egy évtizedet tanult Indiában, először Pandit Debu Chaudhurytól, majd Pandit Ravi Shankar tanítványa lett. Eközben megalapította a ma már világszerte ismert Calcutta Triót, amely kizárólag észak-indiai klasszikus zenét ad elő, és Magyarországon is több ezer koncertet és előadást tartott. 1979 óta működik a Marczibányi Téri Művelődési Központban a Trió indiai zenei klubja, amely Európában az egyik legrégebbi indiai kultúrához kötődő rendszeres program. A Calcutta Trió évi rendszerességgel ad koncerteket Indiában is. A Trió tagjai közül Szalai Péter tabláművész is kiemelkedő egyéniség a nem indiai születésű, indiai klasszikus zenét játszó zenészek között, noha ő – Kozma Andrással ellentétben – nem idegenkedik a kísérleti zenei lehetőségektől, így számos jazz és más világzenei formáció tagjaként is hallható.

Napjainkra megnövekedett azoknak a száma, akik indiai zenét vagy táncot tanultak – rövid ideig Indiában, vagy más nyugati országokban, de ezek közül még nem jelent meg olyan művész, aki Indiában is elismertséget szerzett volna.

Személyes eszközök