Broadside balladák

Számos régi angol balladát professzionális dalszerzők írtak, amelyeket aztán nagyméretű, egyoldalas kottákra nyomtatva árultak az utcán. Ezek az úgynevezett egyoldalas (broadside) balladák aktuális eseményekkel, újdonságokkal foglalkoztak, és sokuk átkerült a szóbeliségbe. A korai balladakutatók nem tekintették eredeti népballadáknak őket, mivel az „eredeti” kifejezés alatt a közösségi képződményt értették. Francis James Child, egy amerikai tudós, összegyűjtötte a brit balladákat, majd számmal látta el őket – természetesen a broadside vagy egyoldalas balladákat nem vette fel a katalógusába. Így ma, noha nincs minden balladacímnek rögzített változata (a James Harris, The Deamon Lover és The House Carpenter – mind egyetlen balladának a címvariációi), mégis mindegyiket azonosítani lehet Child számozása alapján (a The House Carpenter száma 243, a Barbara Allené 86 stb.). A broadside balladákat tehát meglehetősen alábecsülték a múltban, ma azonban jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak nekik, mint populáris balladáknak – mind Amerikában, mind pedig Nagy-Britanniában.
Több mint kétszáz brit eredetű ballada található Amerikában. A fele ezeknek szerelemi témájú, sok közülük háborús ballada, vannak tengerész balladák és olyanok, amelyek valamilyen bűncselekményről tudósítanak. Létezik jónéhány humoros ballada is, de legtöbbjük vagy valamilyen tragikus eseményt ír le, vagy olyan hősről szól, aki leküzd egy akadályt. A balladaénekesek attitűdje még mindig konzervatív és puritán, a jó és a rossz karakterek megkülönböztetése egyszerű és általános.
A broadside-ok többsége 17–19. századi, és tisztán tükröződik bennük az adott időszak ízlése. Érdeklődésük a szövegre irányul, dallamokat általában nem találni az eredeti példányokon. A dallamot ugyanis már ismerték, a címet pedig általában az új szöveg határozta meg, amit ráénekeltek. Így kezdetben a zenét és a szavakat nem igazították egymáshoz. A hatalmas méretű szövegkorpuszra mindössze néhány dallam jutott, emellett új dallamot az egyes előadók kezdtek el énekelni, abban az esetben, ha nem ismerték az eredeti melódiát.
Brit broadside-ok teszik ki az amerikai angol népdalok nagyobb hányadát. Így érthető, hogy nagy hatást gyakoroltak az amerikai broadside-okra, amelyek közül sok maga is valamelyik brit balladából származik. A broadside balladák nem bővelkednek fordulatokban és poétikailag sem olyan kidolgozottak, mint Child összegyűjtött balladái. Sokkal nagyobb arányban fordulnak elő bennük klisék, az események megjósolhatóak, és általában valamilyen lélektani mondanivaló áll a középpontban. Például a The Irish Mail Robber balladájában egy fiatal fiú az apai figyelmeztetés ellenére, továbbra is viszonyt folytat egy iszákos, hazárdjátékos, romlott nővel. Postai rablásért kilencévi börtönre ítélik. A The Bold Soldier című balladában az apa azzal fenyegeti a lányát, hogy megöli, mivel az egy katonához akar hozzámenni. A katona megküzd a lány hét fivérével, és azzal fenyegetőzik, hogy megöli az apát, de az apa elfogadja a házasságot és további nyomás hatására egész vagyonát is nekiadja.
Sok broadside az aktuális történésekről tájékoztat, bűncselekményekről, balesetekről, tudósít az újdonságokról és rögzíti a tényeket.
A brit broadside-ok több mint egyharmada ír eredetű. Stílusuk és témájuk eltér az angol és a skót balladákétól, és többségük humoros.
Az első őshonos amerikai balladák jobbára brodside-formátumban jelentek meg, tipikusan valós témákkal. Szövegeik hasonlítanak a brit broadside-balladákéra. Az amerikaiak sokkal érzelmesebben adták elő őket, gyakran valamilyen morális vagy etikai megállapítást közvetítve. Jesse James balladájában például minden versszak végén a refrén rosszallóan említi a hős gyilkosát:

„But that dirty little coward shot Mr. Howard
And laid Jesse James in his grave.”

Az amerikai és a brit broadside-ok cselekménye általában jóval összetettebb a brit populáris balladákénál. Mivel nem töltöttek túl hosszú időt a szóbeliségben, ezért nem koptak ki a mellékszereplők, akik azonban a korábbi balladákból már eltűntek. A broadside balladák nem egyetlen tény körül forognak, ahogy a Child-balladák. Az olyan balladák, amelyek híres személyekről szólnak, mint Jesse James, John Henry, Franklin D. Roosevelt és John F. Kennedy életrajzi témájúak és számos epizódot mesélnek el. Az események sorrendje változik. Az amerikai broadside-ok többsége a hőst mutatja be, dicséri képességeit, beszámol cselekedeteiről és néhány olyan információt is megoszt, ami nem tartozik szorosan az adott témához.