Country zene. A hillbilly fénykora

1927-ben, Bristolban, a Tennessee-Virginia vonalon, felfedezték a korszak legfontosabb zenészeit: Jimmie Rodgerst és a Carter Family-t. Rodgers és Carterék egyaránt hatottak az afroamerikai és a countryzene stílusaira. Carterék a harmónia és a ritmika tekintetében a bluegrassra voltak nagy hatással. A későbbi énekes generációk tagjai pedig, mint Hank Snow, Ernest Tubb és Gene Autry, Rodgers-epigonokként kezdték pályájukat.
Nashville és Tennessee eredetileg regionális zenei központok voltak, de nem a legfontosabbak. Cincinnati, Adanta, Chicago, Richmond, Dallas és Los Angeles üzletileg egyformán számottevőek voltak a countryzene szempontjából. A Grand Ole Opry-t (countryzenei fesztivál) először Nashville-ben rendezték meg 1925-ben. Ez a fesztivál a barn dance-hagyomány egyik legmeghatározóbb közvetítője. A II. világháború után Nashville lemezkiadó centrummá nőtte ki magát. Az Opry sztárjai központi szerepet játszottak a kiadói tevékenységben. Nashville fokozatosan magához vonzotta a zeneipari cégeket, dalszerzőket, hogy a country égisze alatt munkálkodjanak, továbbá művészeket, akik azt remélték, megvethetik lábukat ebben a műfajban és üzletben.
Az 1920-as évek nevezetes húros zenekarai között szerepel Charlie Poole North Carolina Ramblers nevű zenekara, ők a régi stílusú zenéből, a minstrel-dalokból és kabarékból állították össze repertoárjukat. Meg kell említeni a Dixie Mountaineerst, amelyet Ernest Stoneman neve fémjelez, és végül a húros bandák legmeghatározóbb formációját, a hillbilly Skillet Lickerst, amely 1926-ban alakult – Riley Puckett gitáron, Gideon Tanner és Clayton McMichen hegedűn játszott benne és mindhárman énekeltek is, egyik első rögzített daluk a Red River Valley volt, 1927-ben.
A szóló előadók az I. világháború után váltak népszerűvé. Néhányuk olyan dalokra specializálódott, amelyek aktuális eseményekről szólnak, ilyen volt Henry Whitters The Wreck Of The Old 97 (1923) című nótája, ez lehetett az első vasúti dal (jóllehet a The Ship That Never Returned dallamára énekelték), amelyet 1924-ben a New York-i énekes, Vernon Dalhart énekelt fel a hallgatóság számára (ez a változat volt talán az első igazi country sláger). Ilyen „eseménybeszámoló” énekes volt Andrew Jenkins, akinek a Death Of Floyd Collins című dalát, amely egy bányabalesetet ír le, ugyancsak Dalhart énekelte fel 1926-ban, valamint ilyen volt Bob Miller is, akinek az 1928-1930 közötti dalai – az Eleven Cent Cotton and Forty Cent Meat (1928), a Dry Votin' (1929), a Twentyone Years (1930) – a legelső börtönénekek voltak. Miller volt messze a legtermékenyebb hillbilly dalszerző.
A hillbilly műfaj első sztárjai a virginiai Carter Family tagjai voltak, egy trió (Sara Carter énekelt és autoharpon játszott, Alvin volt a basszus, Maybelle alt és gitáron is játszott), amely 1926-ban alakult és 1927-ben vették fel első lemezüket. Ellentétben társaikkal, akik a hangszeres hangzást részesítették előnyben, a Carter Family a dalokra fókuszált. 300 dalt írtak közösen, beleértve olyan klasszikusnak számító dalokat, mint a Will You Miss Me When I'm Gone (1928), Keep On The Sunny Side (1928), Foggy Mountain Top (1929), My Clinch Mountain Home (1929), Worried Man Blues (1930), Can The Circle Be Unbroken (1935), No Depression (1936) és a Wildwood Flower (1928), utóbbi gitáros mestermunka, amit Maybelle írt. Később, Maybelle – aki a mélyhúrokon pengette a dallamot – megalakította saját quartetjét, három lányával, akik közül June írta a Ring Of Fire-t és Helen pedig a Poor Old Heartsick Me-t.
1924-ben Riley Puckett, Georgia vak gitárosa, első lemezével (Rock All Our Babies To Sleep) bevezette a „yodeling” stílust (amely eredetileg Svájcból és az ausztriai Alpok környékéről származik) a country zenébe. Ezt az énekstílust a countryzene elsőszámú csillaga, Jimmie Rodgers elsajátította, majd egybekötötte a hawaii slide gitárral, és megalkotta a blues zene fehér megfelelőjét a T For Texas (1927), Waiting For A Train (1928), In The Jailhouse Now (1928), Mule Skinner Blues (1930) című számokkal. Jimmie Rodgers vált az első olyan fehér hírességgé, aki a jelentős hatással bírt a fekete blues zenére.