Country zene. Egy különleges észak-amerikai jelenség, a hillbilly

Ahhoz, hogy világossá váljon, mi a különbség, vagy van-e egyáltalán különbség a countryzene és a hillbilly zene között, illetve, hogy érthetővé váljon a country/hillbilly elnevezés „country & western” elnevezésre való váltása, tisztázni kell, mit is jelent a hillbilly összetett fogalma általában az észak-amerikai kultúrában.
A hillbilly folyamatos jelenléte, amely az 1900-as évektől a harmadik évezredbe lépve is tapasztalható, a kifejezés és a hozzá kapcsolódó kép kétértelműségével magyarázható. Számos megjelenési formájában a hillbilly a 20. században egy nemzeti média-reprezentációnak tekinthető. Másfelől azonban az urbanizáció folyamatával szemben és vele párhuzamosan kialakuló jelenség, amely az amerikai élet technológiai fejlődését és rutinszerűvé válását ellensúlyozza. Elsősorban a gazdasági érdekeltségű középosztálybeliek használják a szót minden déli fehér (akár hegyi, akár nem) emberek becsmérlésére. A szóhasználat, nem pusztán valamiféle agressziót fejez ki az elmaradottsággal szemben, hanem azt a célt szolgálja, hogy a negatív ellenpéldán keresztül határozzák meg az általuk támogatott civilizáció, haladás, modernitás értékeit.
A médiabeli hillbilly az 1930-as években alakult ki, a gazdasági és társadalmi összeomlás idején, majd az 1960-as években újra előtérbe került, amikor a luxusállambeli haladás és a társadalmi igazságosság érvényessége megkérdőjeleződött. A „fehér másság” – az amerikai határvidéken élő fehérek, a hillbillyk – az amerikai rasszista megkülönböztetésnek egyik válfaja lett. A hillbilly fogalmát egyfelől a déli hegyvidéki népek maguk is elutasították és gyalázatosnak tartották, másfelől – ellentmondásos módon – azonosultak a hozzá kapcsolódó értékrendszerrel, amely a kulturális örökségük védelmét szolgálta. Így, miközben rendszerint elutasították, és elutasítják ma is, mint közönséges és jelentéktelen tömegkultúrát, a hillbilly sokszor valamiféle nemzeti lélek-keresési folyamathoz járul hozzá; olyan állandó mitikus téma a 20. században, amely részét képezi a modern amerikaiak nemzeti és egyéni identitáskeresésének, valamint annak a próbálkozásnak, hogy összekössék a múltat és a jelent.
A negatív elképzelés ellen, írók, fotósok és más művészek megalkottak egy ettől eltérő, de mégis párhuzamos képet: a bivalyerős, őszinte, festői szépségű hegyi emberét. Ez a konstrukció azonban ugyanazon a mitikus elképzelésen alapult, amely a modern civilizációtól elszigetelt fehér lakosságról alakult ki. Ennek az lett a következménye, hogy az előkelő hegyi emberek képe, amelynek érvényteleníteni kellett volna a bárgyú hillbilly emberek alakját, újból megerősítette azt a képzetet, hogy a déli hegyvidéki ember olyan „faj”, amely Amerikában él, de nem része a fehér amerikai nemzetnek. Ugyanebben az időben, számos déli hegyi nép elhagyva a hegyeket, hogy túlélését biztosítsa, a rosszul fizetett ipari munka csapdájába esett, majd magáévá tette mind az életerős, mind pedig a szeplőtlen „hegylakó” mítoszát is. A hillbilly címke, valamint a hozzátartozó ellenszenv a középosztálybeliek normáival szemben immár azt a folyamatot is felerősítette, hogy saját nemzeti státuszukat „amerikai másság”-ként fogadják el.
A hillbilly bélyeg elsősorban a munkásosztályhoz, és a populáris kultúrához tartozik. Ezt a fogalmat használták egy időben annak a zenének a megnevezésére, amelyet később countryzenének hívtak. Számos jelentése közül, egy bizonyos típusú képregényre is vonatkozik, sorozatok címében jelenik meg, azonban az uralkodó jelentését a mozgókép határozta meg. A „redneck”, noha az 1970-es évektől egyre inkább komikus értelemben használták, köszönhetően Jeff Fowworthy You might be a redneck… vicckönyveinek és humorista gyakorlatának, egyre inkább a heves fehér rasszizmus konnotációit hordozta, sokkal erősebben, mint azt a hillbilly tette. A hillbilly jelenthet lealacsonyítást, erőszakot, állatiasságot, érzékiséget, ahogy a romantikus vidéki élet pozitív jegyeire is vonatkozhat, kulturális és etnikai tisztaságra, az első telepesekre, személyes és közösségi függetlenségre, önállóságra. A hillbilly kötődik az amerikai nemzetalapításhoz, amit sok amerikai fenyegetve érez a modernitástól, az iparosodó és egyre atomizálódó társadalomtól. Másfelől, a hillbilly minden jelentésének megvan a negatív oldala is, kifejezve a 20. századi Amerika anakronisztikus összeférhetetlenségi jegyeit. Az első telepesek szellemisége egyaránt jelenthet társadalmi és gazdasági visszamaradottságot, az erős rokoni kapcsolatok belterjességet, vérfertőzést, családi erőszakot; az erős egyéniség csökönyösségként, a változás elfogadására való képtelenségként is értelmezhető; a természethez való közelség primitivitást, vadságot; a tisztaság és a józanész tudatlanságot vagy a gyerekek tudománytalan és veszélyes nevelését jelentheti, ami kiterjed az egészségügyi, étrendbeli és vallási gyakorlatra is. Így a hillbilly általában ellentmondásos célokat szolgál a nem vidéki középosztály fogalomhasználatában, egyfajta romantizált múltra utal, miközben ugyanebben a közösségben újrafogalmazza a modernitás preferálását, a civilizálatlan, barbár társadalom negatív aspektusainak karikatúráján keresztül.