Evenki táncok

Körtánc (Ikewun): Az evenkik egyik legfontosabb tánca egy körtánc, melyet az éves összejövetelek részeként is gyakoroltak. Ez a tánc egy areális jelenség, melyet a burjátoknál és jakutoknál is megfigyelhetünk. Mindmáig nem tisztázott a tánc eredete (jakut, burját, vagy evenki?). A résztvevők egymás kezét fogják miközben a napforgásával megegyező irányba haladnak körbe, úgy, hogy két lépes előrehaladás után egy lépést ellentétes irányba lépnek. Van egy előénekes. A többiek az előénekes strófáit ismételik kórusban. A fordulás pillanatában a kezeket egyszerre felrántják, miközben az előrehaladás során lépésenként lent rázzák a lépés ütemében a kezeket anélkül, hogy elengednék egymás kezét. A tánc ritmusa mozgás közben folyamatosan gyorsul. Körtáncot szerveznek vendégek fogadásakor és búcsúztatásakor, a kultúrházban egy-egy ünnepség megnyitásakor, esküvőkor, katona búcsúztatáskor, és az évszaknyitó ünnepeken (vadászok ünnepén, újévkor, és tavasz első napján – az első kakukkoláskor) (KÉP: SZUSZLOV, DIÓSZEGI-GYŰJTEMÉNY 1922, VIDEO: TUNGOKOCSEN BÚCSÚZTATÁS 1999?,).

Tánckultúra: Az evenki koreografált, improvizatív táncok arra utalnak, hogy a dobokon és különböző tajgai zajokat utánzó hangszereken, sípokon, csörgőkön kívül más hangszert nem igényeltek a produkciók. Ezek a táncok nem nevezhetők páros táncoknak, hanem inkább csoportos táncoknak, melyekben állatok, madarak, szarvasok mozgását utánozzák. Ruháikat is ezen állatok motívumai díszítik (VIDEO, KÉP: TUNGOKOCSEN 1999) . Idetartozik a nyírfakéregből készített vadászkürt (orewun) (VIDEO, KÉP: GILTON IVANOVICS TUNGOKOCSEN 1999, ULAN-ÜDE 2009 NYARA), mellyel a jávorszarvas nőstényének hangját utánozzák. Ezzel csalják lőtávolságba a hímet. A hangszer érdekessége, hogy nem fújva, hanem szívva kell hangot kicsiholni belőle.

Személyes eszközök