Rölmo
Rölmo (t: rol-mo vagy ma-ni-ma) cintányér. Vastagsága és átmérője változó, az utóbbi 20-50 cm között mozog. Anyaga a már említett li fémötvözet (t: li-khra), melyben van arany, ezüst, cink és vas. A jó cintányérban magas százalékban van arany és ezüst, ettől lesz szép sima a hangja. A köznyelvben bukcselnek (t: sbug-’chal vagy sbub-’chal = púpos cintányér) nevezik. A fém vastagsága állandó. A rölmót vízszintesen tartják, és függőlegesen ütik egymáshoz. A jobb kézben fogott alsó tányér reprezentálja a férfi aspektust és a módszert, míg a balkézben fogott felső tányér a női jelleget, azaz a bölcsességet. A rölmót rendszeresen használják a szertartás kezdetén, de ez vezeti a rítus tempóját is. A leggyakrabban használt ütésminták a három vagy négy ütés, mindkettő egy elő- és egy után-ütéssel: 11233 vagy 112344. A cshám (t: ’cham) maszkos misztériumtáncnál kiemelt szerepet kap a rölmo, zenei kíséretének mintegy állandó eleme. A rölmónak több speciális típusa ismeretes. Ezek: az antropomorf mitológiai madárra utaló sangbuk (t: shang-sbug), az Arunachal Pradesh és Tibet közötti területen használatos drabuk (t: gra-sbug), egy hagyományos vékony cintányér a gyabuk (t: rgya-sbug), a mongol Turkesztánból való horbuk (t: hor-sbug), tipikus tibeti a dzsolbuk (t: ’jol-sbug), a nepáli belbuk (t: bal-sbug), és a bhutáni drukbuk (t: ’grug-sbug).
