Difference between revisions of "Hangszeres népzene Dániában"
(Új oldal, tartalma: „A 18. századig a ''népi hegedű'' és a ''dob'' a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a dudát…”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A 18. századig a | + | A 18. századig a [[:Kategória:népi hegedű|népi hegedű]] és a [[:Kategória:dob|dob]] a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a [[:Kategória:duda|dudát]], [[:Kategória:tekerőlant|tekerőlantot]], valamint a [[:Kategória:doromb|dorombot]]. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.<br> |
A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr [[tonalitás]], gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai. | A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr [[tonalitás]], gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai. | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Dánia]] | ||
| + | [[Kategória:dánok]] | ||
| + | [[Kategória:népi hegedű]] | ||
| + | [[Kategória:dob]] | ||
| + | [[Kategória:duda]] | ||
| + | [[Kategória:tekerőlant]] | ||
| + | [[Kategória:doromb]] | ||
A lap 2011. május 7., 21:48-kori változata
A 18. századig a népi hegedű és a dob a falu zenéjének egyeduralkodó hangszerei voltak. Szűkebb körben, de használták még a dudát, tekerőlantot, valamint a dorombot. A 18. század első évtizedeire a népi hegedűt (fiddle) felváltotta a modern hegedű, a dob pedig teljes mértékben kiveszett a hagyományos zenei gyakorlatból. A 19. században megjelent a klarinét és a fuvola, majd valamivel később a harmonika.
A hangszeres dallamok két stílusrétege különböztethető meg, a régi, autentikus stílus korai kihalása összefügg a hivatalos állami alkalmazásban álló „városi zenész” 17. századi megjelenésével. A „városi zenész” kötelessége (és kizárólagos joga) volt zenét szolgáltatni a polgárságnak, sőt gyakran a parasztságnak is. Az általa játszott, új stílusú dalok az európai, leginkább német hagyományban gyökereznek, szerkezetük világos, szimmetrikus. A dallamok 8 ütemes szakaszokból állnak, jellemző a dúr tonalitás, gyakoriak a fő funkciók hármashangzatbontásai.
