Difference between revisions of "Kutiro"

A lap 2011. június 5., 16:17-kori változata

A szenegambiai mandinkák hármas dobszettet használnak, melyben a szólóhangszer a sabaro, a két másik hangszer, a kutiriba (nagy kutiro) és a kutirindingo (kicsi kutiro) kísérőként szerepel. A kifejezés, tangtango (vagy tantango) mindenfajta hasonló dobra utal, s a zenekarokat serubának (vagy saoruba) hívják, a hasonló nevű és hozzá kapcsolódó tánccal összefüggésben. A mandinkák számos kulturális hagyományt átvettek a szomszédságukban élő, nem mande népektől, mely a dobos tradíciójukban is megnyilvánul. A sabaro név a hasonló elnevezésű (sabar) wolof hangszerre hasonlít, játék-technikájában és formájában is, ám annál rövidebb (bár régen nagyobb is lehetett). A mandinka sabaro bőr feszítése faszegecsekkel történik, s utaltunk rá, hogy szólóhangszer, így magasabbra hangolt, mint két kísérőhangszere. Egy kézzel, illetve a másik kézben tartott rövid fapálcával ütik. A két kísérőhangszert néha két kézzel, ütő nélkül használják. A mandinka dobszekció a játékosok és hangszerek számában eltér a woloftól. Míg az előbbire csak a hármas szett jellemző, addig a wolof sabar-zenekarok, több hangszerrel, illetve játékossal játszanak. A wolof hatásnak megfelelően, a mandinkák más népcsoporttól, mint például a joláktól is átvettek zenei hagyományokat, illetve hangszereket, ilyen a bugarabu (bugarebu vagy bugarab), mely három vagy négy, egymás mellé állított, egyfenekű dob, s melyen egy ember, mindkét kézzel játszik. A játék alatt a derékon viselt kolompok (jawungo) mind a mandinkáknál, mind a joláknál elterjedtek, akárcsak bala-játékosaik körében.

Kapcsolódó szócikkek

• A nyugat-afrikai zenéről általában
• A mande ajkú nyugat-afrikai lakosság elhelyezkedése, területe
• A mande eredet
• A kovácsok, az erők forgatói, avagy a dobok szerepe a mande társadalomban
• Djembe (jembe)
• A mande dobok basszus triásza: a dundun, sangban és kenkeni, a ritmusok lüktető lelke
• Tama (tamani)