Difference between revisions of "Arab-andalúz zene"
(Új oldal, tartalma: „Andalúziában máig él az arab kultúra iránti mély vonzalom. Fontos része az identitásnak az a tudat, hogy „800 éven át mórok voltak az őseink.” Ennek szám…”) |
a (Levédte a(z) Arab-andalúz zene lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan))) |
||
| (2 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Andalúziában máig él az arab kultúra iránti mély vonzalom. Fontos része az identitásnak az a tudat, hogy „800 éven át mórok voltak az őseink.” Ennek számos öröksége van a kulturális és ezen belül a zenei hagyományokban is. Granada, az utolsó mór kalifátus visszahódítása után az arab-andalúz hagyományok a néphagyományokban éltek tovább, míg a hódító elit kultúrája spanyol keresztény gyökerű volt. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől. Az andalúz népzenében és a flamencóban így él tovább az arab zenei és tánc tradíció számos eleme. Ilyen például a korán-recitálásokat idéző melizmatikus énektechnika, sőt, a saeta, az andalúzok legnagyobb ünnepi eseményének, a nagyheti körmeneteknek a nagy énekes műfaja a szituációt is megidézi: a balkonokról énekelnek átható hangon, kanyargós szenténekeket a hívek. A flamenco számos híres mestere sző repertoárjába arab elemeket, pl Lebrijano, vagy Lole y Manuel. Az arab-andalúz muzsikának híres fesztiválja is van: Festival Luna Mora, melyet egy kis hegyi faluban tartanak. | Andalúziában máig él az arab kultúra iránti mély vonzalom. Fontos része az identitásnak az a tudat, hogy „800 éven át mórok voltak az őseink.” Ennek számos öröksége van a kulturális és ezen belül a zenei hagyományokban is. Granada, az utolsó mór kalifátus visszahódítása után az arab-andalúz hagyományok a néphagyományokban éltek tovább, míg a hódító elit kultúrája spanyol keresztény gyökerű volt. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől. Az andalúz népzenében és a flamencóban így él tovább az arab zenei és tánc tradíció számos eleme. Ilyen például a korán-recitálásokat idéző melizmatikus énektechnika, sőt, a saeta, az andalúzok legnagyobb ünnepi eseményének, a nagyheti körmeneteknek a nagy énekes műfaja a szituációt is megidézi: a balkonokról énekelnek átható hangon, kanyargós szenténekeket a hívek. A flamenco számos híres mestere sző repertoárjába arab elemeket, pl Lebrijano, vagy Lole y Manuel. Az arab-andalúz muzsikának híres fesztiválja is van: Festival Luna Mora, melyet egy kis hegyi faluban tartanak. | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | + | [[Kategória:Andalúzia zenéje]] | |
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 12:08-kori változata
Andalúziában máig él az arab kultúra iránti mély vonzalom. Fontos része az identitásnak az a tudat, hogy „800 éven át mórok voltak az őseink.” Ennek számos öröksége van a kulturális és ezen belül a zenei hagyományokban is. Granada, az utolsó mór kalifátus visszahódítása után az arab-andalúz hagyományok a néphagyományokban éltek tovább, míg a hódító elit kultúrája spanyol keresztény gyökerű volt. Egyes kutatók szerint az 1609-ben kiűzött morisco (kereszténységre áttért arab) lakosság egy része a cigányok körében keresett menedéket a száműzetés elől. Az andalúz népzenében és a flamencóban így él tovább az arab zenei és tánc tradíció számos eleme. Ilyen például a korán-recitálásokat idéző melizmatikus énektechnika, sőt, a saeta, az andalúzok legnagyobb ünnepi eseményének, a nagyheti körmeneteknek a nagy énekes műfaja a szituációt is megidézi: a balkonokról énekelnek átható hangon, kanyargós szenténekeket a hívek. A flamenco számos híres mestere sző repertoárjába arab elemeket, pl Lebrijano, vagy Lole y Manuel. Az arab-andalúz muzsikának híres fesztiválja is van: Festival Luna Mora, melyet egy kis hegyi faluban tartanak.
