Difference between revisions of "Kamalen ngoni (kamale’ngoni)"
(Új oldal, tartalma: „A Mali déli-közép részén lévő wasulu (Wassolou) néptől származó donso ngoni hat húrral és pentatonos hangolással készül. Többféle hárfa-…”) |
(→Kapcsolódó szócikkek) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
*[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] | *[[4. Előadók, zenészek a mande társadalomban]] | ||
| − | *[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban]] | + | *[[5. A vadász-zenészek a mande társadalomban – A hősök és tetteik megéneklői]] |
*[[6. A vadászok hangszerei]] | *[[6. A vadászok hangszerei]] | ||
[[Simbi]] | [[Simbi]] | ||
[[Donso ngoni]] | [[Donso ngoni]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 29., 10:48-kori változata
A Mali déli-közép részén lévő wasulu (Wassolou) néptől származó donso ngoni hat húrral és pentatonos hangolással készül. Többféle hárfa-szerű húros hangszer típus terjedt el a Szaharától délre fekvő szavannás, nyugat-afrikai területeken, s ezek kialakításukban, anyagukban, hangolásukban és funkciójukban is különböznek. A két legelterjedtebb, a maninkák által használt simbi, (simbingo – mandinka) és a wasulu donso ngoni (vadász ngoni). E hárfafélék másik fajtája a kamalen ngoni (fiatalemberek ngonija) kissé magasabbra hangolt, mint az előző és valamivel kisebb, egészen új keletű hangszer, az ötvenes években készült el első példánya, hogy a fiatalemberek könnyed hangvételű tánc közben is használhassák, megidézve a donso ngoni hangzását, ám nem foglalja magába annak, számukra tiltott erejét, mellyel hangzásában az a vadászok komoly zenéiben kap szerepet.
