Difference between revisions of "Afroamerikai népzene. Afrikai vonások az Újvilágban"
(Új oldal, tartalma: „A fekete rabszolgák áttelepítésével a zenei kultúra is „átköltözött” az új kontinensre. Ez egyrészről vonatkozik konkrét dallamokra, ám ezeket a rabszol…”) |
(→Kapcsolódó szócikkek) |
||
| (8 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A fekete rabszolgák áttelepítésével a zenei kultúra is „átköltözött” az új kontinensre. Ez egyrészről vonatkozik konkrét dallamokra, ám ezeket a rabszolgák viszonylag hamar elfelejtették, másrészről vonatkozik az afrikai zene olyan jellegzetes vonásaira, amelyek meghatározzák stílusát, afrikaivá teszik azt, még ha nem is Afrikában született. Az Újvilág zenéjébe bekerülő afrikai vonások egyike – ami azonnal szembetűnhet – a ritmus kiemelkedő szerepe. Az amerikai fekete kultúrákban jó példa erre a dobok és más ritmushangszerek fokozott használata, Észak-Amerikában a szinkópa és a bonyolult ritmusképletek preferálása, Latin-Amerika komplex ütős együttesei, valamint a ritmusra helyezett nagy hangsúly és a feszes tempó. <br> | A fekete rabszolgák áttelepítésével a zenei kultúra is „átköltözött” az új kontinensre. Ez egyrészről vonatkozik konkrét dallamokra, ám ezeket a rabszolgák viszonylag hamar elfelejtették, másrészről vonatkozik az afrikai zene olyan jellegzetes vonásaira, amelyek meghatározzák stílusát, afrikaivá teszik azt, még ha nem is Afrikában született. Az Újvilág zenéjébe bekerülő afrikai vonások egyike – ami azonnal szembetűnhet – a ritmus kiemelkedő szerepe. Az amerikai fekete kultúrákban jó példa erre a dobok és más ritmushangszerek fokozott használata, Észak-Amerikában a szinkópa és a bonyolult ritmusképletek preferálása, Latin-Amerika komplex ütős együttesei, valamint a ritmusra helyezett nagy hangsúly és a feszes tempó. <br> | ||
| − | + | [[Fájl:Druma.jpg|bélyegkép|jobbra|Rabszolga dobja. 17. század vége, 18. század eleje, Virginia.]] | |
| − | Rabszolga dobja. 17. század vége, 18. század eleje, Virginia. | + | |
| − | + | ||
| − | Másik jellegzetessége az Afrikában igen gyakori és jelentős szerepet betöltő felelgetős (call-response) motívum. Ez hagyományosan nem csak antifóna- vagy responzórium-technikában jelenik meg, hanem egyéb zenei formákban is: ilyen például a szólórész, az alaptéma szólisták közötti váltogatása a jazzben. <br> | + | Másik jellegzetessége az Afrikában igen gyakori és jelentős szerepet betöltő felelgetős (call-response) motívum. Ez hagyományosan nem csak antifóna- vagy responzórium-technikában jelenik meg, hanem egyéb zenei formákban is: ilyen például a szólórész, az alaptéma szólisták közötti váltogatása a jazzben. <br><ref>[http://www.archive.org/details/Virginians-ChooChooBlues Korai jazzfelvétel.]</ref> |
| − | A hangszerek és a hangszeres zene szeretete szintén egyik jellegzetessége az afrikai kultúrának. Néhány afroamerikai hangszer Afrikából ered, ugyanakkor igen sok eredetileg nyugati hangszert is használnak, mint például a harmonikát, a gitárt vagy európai hangszerek házilag készített változatait, ilyen például a gutbucket (házi készítésű basszushangszer, ugyanakkor maga a szó jelenti a jazz egy kezdetleges változatát is ). <br> | + | A hangszerek és a hangszeres zene szeretete szintén egyik jellegzetessége az afrikai kultúrának. Néhány afroamerikai hangszer Afrikából ered, ugyanakkor igen sok eredetileg nyugati hangszert is használnak, mint például a harmonikát, a gitárt vagy európai hangszerek házilag készített változatait, ilyen például a gutbucket (házi készítésű basszushangszer, ugyanakkor maga a szó jelenti a jazz egy kezdetleges változatát is ). <br><ref>[http://www.archive.org/details/RoyPalmerStateStreetRamblers-Gut-bucketTrombone1931 A gutbucket, mint a jazz egy alfaja.]</ref> |
A Memphis Jugband, középen gutbuckettel.<br> | A Memphis Jugband, középen gutbuckettel.<br> | ||
| − | + | [[Fájl:Gutbucket.JPG|bélyegkép|balra|Gudbucket.]] | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | Különösen fontos az afrikai jellegzetességek között az improvizáció gyakorlata és a rövid témák variálása – ez is visszavezethető a felelgetős technikára. <br> | + | Különösen fontos az afrikai jellegzetességek között az improvizáció gyakorlata és a rövid témák variálása – ez is visszavezethető a felelgetős technikára. <br> <ref>[http://www.ville-ge.ch/meg/public_ph.php?id=HR1127-4/5 Felelgetős téma: szájharmonika - ének.]</ref><ref>[http://www.ville-ge.ch/meg/public_ph.php?id=HR1133-4/5 Felelgetős téma: kórus - szólista. ]</ref> |
A polifónia nem túl gyakori a nyugat-afrikai zenében. Bizonytalan, hogy az amerikai fejlemények milyen hagyományban gyökereznek, ugyanakkor valószínű az európai eredet.<br> | A polifónia nem túl gyakori a nyugat-afrikai zenében. Bizonytalan, hogy az amerikai fejlemények milyen hagyományban gyökereznek, ugyanakkor valószínű az európai eredet.<br> | ||
A legfontosabb sajátosság az éneklés módja, ahogyan az énekes használja a hangját. Ez a jellegzetes hangszín valószínűleg afrikai eredetű.<br> | A legfontosabb sajátosság az éneklés módja, ahogyan az énekes használja a hangját. Ez a jellegzetes hangszín valószínűleg afrikai eredetű.<br> | ||
| 19. sor: | 15. sor: | ||
Az afrikai és afroamerikai kultúrák közötti kapcsolatról megállapítható, hogy az afroamerikai zenei repertoárban inkább megmaradtak az afrikai karakterjegyek, ellentétben a kultúra más területeivel. Voltak, akik úgy gondolták, az afrikai zene bizonyos elemeinek (felelgetős szerkezet, ritmus stb.) továbbélése a feketék genetikai adottságainak köszönhető. A zenei tehetséggel kapcsolatos kérdés mindeddig megválaszolatlan, de amíg konkrét, kézzelfogható, ennek ellentmondó eredmény nem születik, feltételeznünk kell, hogy nincsenek faji csoportokhoz köthető különbségek a zenei tehetség öröklődése terén. A jelenség magyarázata ugyanakkor egészen kézenfekvő. A zene nagyon fontos szerepet játszik Afrika életében, különösen a rítusokban, ez az egyik legfőbb érték. Nem meglepő tehát, hogy az afrikaiak ennyire őrizték zenei hagyományaikat, amikor az Újvilágba hurcolták őket. A zene ugyanakkor az afrikai kultúrában bizonyos vonatkozásában fejlettebb és komplexebb, más aspektusaiban azonban kezdetlegesebb, mint az amerikai népi kultúrát alkotó európai emigránsok leszármazottainak zenéje. | Az afrikai és afroamerikai kultúrák közötti kapcsolatról megállapítható, hogy az afroamerikai zenei repertoárban inkább megmaradtak az afrikai karakterjegyek, ellentétben a kultúra más területeivel. Voltak, akik úgy gondolták, az afrikai zene bizonyos elemeinek (felelgetős szerkezet, ritmus stb.) továbbélése a feketék genetikai adottságainak köszönhető. A zenei tehetséggel kapcsolatos kérdés mindeddig megválaszolatlan, de amíg konkrét, kézzelfogható, ennek ellentmondó eredmény nem születik, feltételeznünk kell, hogy nincsenek faji csoportokhoz köthető különbségek a zenei tehetség öröklődése terén. A jelenség magyarázata ugyanakkor egészen kézenfekvő. A zene nagyon fontos szerepet játszik Afrika életében, különösen a rítusokban, ez az egyik legfőbb érték. Nem meglepő tehát, hogy az afrikaiak ennyire őrizték zenei hagyományaikat, amikor az Újvilágba hurcolták őket. A zene ugyanakkor az afrikai kultúrában bizonyos vonatkozásában fejlettebb és komplexebb, más aspektusaiban azonban kezdetlegesebb, mint az amerikai népi kultúrát alkotó európai emigránsok leszármazottainak zenéje. | ||
A különböző afroamerikai kultúrák más-más mértékben kötődnek az afrikai zenei modellhez. Az afrikai eredetű zenék között ismertebb a haiti, a guyanai vagy a legészakabbi brazil (ma Bahia); ezek állnak a legközelebb az afrikaihoz. A jamaikai, a trinidadi és a kubai csak ezek után következik, az Egyesült Államok déli, illetve északi része ebből a szempontból a lista végén található. Általában elmondható, hogy a vallásos zene szorosabban kapcsolódik az afrikai zenéhez, mint a világi. Az afrikanizmusok inkább megtalálhatóak a vidéken, mint a városban. A városi kultúrában nagyobb fokú a nyugatiasodás, a kultúravesztés és a modernizáció. | A különböző afroamerikai kultúrák más-más mértékben kötődnek az afrikai zenei modellhez. Az afrikai eredetű zenék között ismertebb a haiti, a guyanai vagy a legészakabbi brazil (ma Bahia); ezek állnak a legközelebb az afrikaihoz. A jamaikai, a trinidadi és a kubai csak ezek után következik, az Egyesült Államok déli, illetve északi része ebből a szempontból a lista végén található. Általában elmondható, hogy a vallásos zene szorosabban kapcsolódik az afrikai zenéhez, mint a világi. Az afrikanizmusok inkább megtalálhatóak a vidéken, mint a városban. A városi kultúrában nagyobb fokú a nyugatiasodás, a kultúravesztés és a modernizáció. | ||
| + | ==Kapcsoldó hangfelvételek== | ||
| + | <references/> | ||
| + | |||
| + | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| + | *[[Fekete népzene általában az Egyesült Államokban]] | ||
[[Kategória:Észak-Amerika]] | [[Kategória:Észak-Amerika]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. október 12., 07:57-kori változata
A fekete rabszolgák áttelepítésével a zenei kultúra is „átköltözött” az új kontinensre. Ez egyrészről vonatkozik konkrét dallamokra, ám ezeket a rabszolgák viszonylag hamar elfelejtették, másrészről vonatkozik az afrikai zene olyan jellegzetes vonásaira, amelyek meghatározzák stílusát, afrikaivá teszik azt, még ha nem is Afrikában született. Az Újvilág zenéjébe bekerülő afrikai vonások egyike – ami azonnal szembetűnhet – a ritmus kiemelkedő szerepe. Az amerikai fekete kultúrákban jó példa erre a dobok és más ritmushangszerek fokozott használata, Észak-Amerikában a szinkópa és a bonyolult ritmusképletek preferálása, Latin-Amerika komplex ütős együttesei, valamint a ritmusra helyezett nagy hangsúly és a feszes tempó.
Másik jellegzetessége az Afrikában igen gyakori és jelentős szerepet betöltő felelgetős (call-response) motívum. Ez hagyományosan nem csak antifóna- vagy responzórium-technikában jelenik meg, hanem egyéb zenei formákban is: ilyen például a szólórész, az alaptéma szólisták közötti váltogatása a jazzben.
[1]
A hangszerek és a hangszeres zene szeretete szintén egyik jellegzetessége az afrikai kultúrának. Néhány afroamerikai hangszer Afrikából ered, ugyanakkor igen sok eredetileg nyugati hangszert is használnak, mint például a harmonikát, a gitárt vagy európai hangszerek házilag készített változatait, ilyen például a gutbucket (házi készítésű basszushangszer, ugyanakkor maga a szó jelenti a jazz egy kezdetleges változatát is ).
[2]
A Memphis Jugband, középen gutbuckettel.
Különösen fontos az afrikai jellegzetességek között az improvizáció gyakorlata és a rövid témák variálása – ez is visszavezethető a felelgetős technikára.
[3][4]
A polifónia nem túl gyakori a nyugat-afrikai zenében. Bizonytalan, hogy az amerikai fejlemények milyen hagyományban gyökereznek, ugyanakkor valószínű az európai eredet.
A legfontosabb sajátosság az éneklés módja, ahogyan az énekes használja a hangját. Ez a jellegzetes hangszín valószínűleg afrikai eredetű.
Az afrikai kifejezés mint zenei stílus a felsorolt vonások együttesét jelenti, amely akkor is érvényesül – éppen ezek miatt a jellegzetességek miatt – amennyiben az afrikaiak nem afrikai zenét játszanak.
Éppen ezért különösen nehéz eldönteni, hogy amikor a feketék zenéjéből feljegyzünk valamit, az vajon az afrikai hagyományból származik-e vagy sem. Ezek az afrikai zenei technikák az idegen kulturális környezetben a velük párhuzamos nyugati (amerikai) populáris és népzenei elemek hasonlósága miatt maradtak fenn. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy ezek a hasonlóságok legtöbbször csupán annyit jelentenek, hogy az adott zenei stílusokban van-e harmonizálás vagy nincs; hogy van-e ritmuseltolás, páratlan ritmus vagy nincs. Azok az elemek pedig, amelyek azonosak a két zenei kultúrában – ilyen például a skála is, az amerikai fehér zenével való kapcsolódás megkönnyítéséhez vezettek.
Az afrikai és afroamerikai kultúrák közötti kapcsolatról megállapítható, hogy az afroamerikai zenei repertoárban inkább megmaradtak az afrikai karakterjegyek, ellentétben a kultúra más területeivel. Voltak, akik úgy gondolták, az afrikai zene bizonyos elemeinek (felelgetős szerkezet, ritmus stb.) továbbélése a feketék genetikai adottságainak köszönhető. A zenei tehetséggel kapcsolatos kérdés mindeddig megválaszolatlan, de amíg konkrét, kézzelfogható, ennek ellentmondó eredmény nem születik, feltételeznünk kell, hogy nincsenek faji csoportokhoz köthető különbségek a zenei tehetség öröklődése terén. A jelenség magyarázata ugyanakkor egészen kézenfekvő. A zene nagyon fontos szerepet játszik Afrika életében, különösen a rítusokban, ez az egyik legfőbb érték. Nem meglepő tehát, hogy az afrikaiak ennyire őrizték zenei hagyományaikat, amikor az Újvilágba hurcolták őket. A zene ugyanakkor az afrikai kultúrában bizonyos vonatkozásában fejlettebb és komplexebb, más aspektusaiban azonban kezdetlegesebb, mint az amerikai népi kultúrát alkotó európai emigránsok leszármazottainak zenéje.
A különböző afroamerikai kultúrák más-más mértékben kötődnek az afrikai zenei modellhez. Az afrikai eredetű zenék között ismertebb a haiti, a guyanai vagy a legészakabbi brazil (ma Bahia); ezek állnak a legközelebb az afrikaihoz. A jamaikai, a trinidadi és a kubai csak ezek után következik, az Egyesült Államok déli, illetve északi része ebből a szempontból a lista végén található. Általában elmondható, hogy a vallásos zene szorosabban kapcsolódik az afrikai zenéhez, mint a világi. Az afrikanizmusok inkább megtalálhatóak a vidéken, mint a városban. A városi kultúrában nagyobb fokú a nyugatiasodás, a kultúravesztés és a modernizáció.
[szerkesztés] Kapcsoldó hangfelvételek
- ↑ Korai jazzfelvétel.
- ↑ A gutbucket, mint a jazz egy alfaja.
- ↑ Felelgetős téma: szájharmonika - ének.
- ↑ Felelgetős téma: kórus - szólista.
